Mikor van pünkösd 2022-ben?

0
22

2022-ben pünkösd vasárnap és pünkösd hétfő június 5-re és 6-ra esik. A pünkösd tulajdonképpen a húsvétot követő 7. vasárnapra esik minden évben. Ez a nap a kereszténység ünnepe, amikor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük meg. A kiáradás az Atya és a Fiú között lévő szeretet végpontja. Jézus ezen a napon áradt ki tanítványaira, akik az apostolok voltak és ezen a napon egy teljesen új tartalmat adott a kereszténység számára.

Ismerkedjünk meg a pünkösd történetével

Krisztus korában a pünkösd a sínai szövetség nevezetes ünnepe volt. Isten jelenléte, azaz a kiáradás jelei a tűz és a szélzúgás volt. A próféták az Újszövetséget még Krisztus megszületése előtt kimondták, Újszövetséget kötöttek. Jézust Keresztelő Szent János keresztelte meg majd a Szentlélek azonnal le is szállt Jézusra galamb formájában. Pünkösdkor tulajdonképpen a húsvéti misztérium teljesedik be. Ekkor eljön a Szentlélek, a kiáradás, az Egyház születésnapja és az új törvény. Hivatalosan a pünkösdhétfő munkaszüneti nap Magyarországon.

Milyen népszokások kötődnek pünkösdhöz?

A pünkösdi ünnepkor számtalan népszokás él Magyarországon, melyeket a vidéki helyszíneken évről évre megtartanak. Többségük még a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza.

Talán sokan ismerjük a Májusfa állítást. Hagyományosan minden május első napján állították fel a májusfákat, de pünkösdkor is megteszik sok helyen. A májusfa a megújhodást szimbolizálja, a zöld ága a természet megújulását jelenti. A májusfa egyben szerelmi ajándék is, amellyel a férfiak bebizonyítják, hogy udvarlási szándékaik komolyak. A legények a májusfát csoportosan állították fel a lányoknak. Éjszaka vagy hajnalban a kerítésekhez rögzítették a fákat és színes szalagokat kötöttek rá. Sok helyen még ételt és italt is elhelyeznek a fákon. Az a legény vezette a fa állítást, aki éppen udvarolt. Sokszor a városok is állítanak saját májusfát, amelyet azután ünnepélyesen le is döntenek.

A pünkösdi király választás szintén mind a mai napig fennmaradt népszokás. Régebben ügyességi verseny kapcsolódott a középkor óta létező ünnephez. Ilyenkor tuskókat cipeltek, karikákat dobáltak. Ezen a napon választják ki azt a legényt, aki a későbbiekben a többiek vezetőjévé válik. A vezető a választás után esküvőkre, mulatságra, ünnepekre is meghívást kap, ezen felül minden kocsmában ingyen ihat. A pünkösdi királyság 1 hétig, de 1 évig is tarthat. Ezen a napon azokat a legényeket is felavatják, akik nagykorúak lettek és már udvarolhatnak a lányoknak és innentől kezdve járhatnak kocsmába is.

A tavaszköszöntés hagyománya a villám elleni védekezésről szól. Hajnalban a házak kerítéslécei közé vagy az ablakokba tettek különböző virágokat vagy zöld ágakat, amelyek megakadályozzák, hogy a villám belecsapjon a házba.

A pünkösdi királynéjárás a lányokról szól. Összesen 5 lány vonul végig a falun, ebből egy az, akit a másik 4 kísér. Menet közben különféle dalokat énekelnek és jókívánságokat mondanak. A kísért lány feje fölé kendőt feszítettek és minden udvaron megállnak vele. A többi lány körbejárja a királynét és termékenységvarázsló mondókákat mondanak. A lányok minden mondóka után ajándékot kapnak. A Dunántúlon ez a népszokás már átalakult adománygyűjtési szokássá.

A pünkösdölés során a pünkösdi király és a királyné járja a házakat és adományokat gyűjtenek. Sok faluban menyasszonyt és vőlegényt kísérnek.  A fiatalok és a gyerekek önfeledten énekelnek, táncolnak és végig járják velük a falut. A pünkösdölés alatt a csoportok adományokat gyűjtenek.

A törökbasázás, a rabjárás és a borza király hagyomány Nyugat-Magyarország egyes vidékein maradt fent. Török basát utánozva egy kisebb fiút szalmával kitömött nadrágba öltöztetnek és elkísérik a házakhoz. Az udvarokon pálcával elverik és ezért tojást és pénzt kapnak cserébe a háziaktól. A rabjárók pünkösdkor fiúk csapatából áll, akik lábaikat összeláncolják és így mennek el a lányokhoz. A fiúk ajándékokat kapnak minden háznál. A borza járás során szintén egy fiút kísérnek társai végig a falun, aki egy bodzából készített köpenybe bújik.

Talán senki előtt sem ismeretlen a Csíksomlyói búcsú, amelyre évről évre hatalmas tömegek érkeznek. A Mária-kegyhelyhez mennek a zarándokok, ami az egyik legfontosabb magyar zarándokhely. Már a 15. századból is vannak írásos emlékek a búcsúval kapcsolatban, amikor már létezett a pünkösdi zarándoklat. A kegytemplomhoz a zarándokok pünkösd szombaton érkeznek meg és meghallgatják a misét. Mise után elindulnak a két Somlyó-hegyhez. Ez a népszokás mára már a magyarországi katolikus csoportok találkozóhelyévé vált. A Hungarikum Bizottság a csíksomlyói pünkösdi búcsút és a templomnál lévő kegyhelyet hungarikummá nyilvánította. A több százéves székely hagyomány a Kárpát-medencei magyarok szellemi értéke. A búcsú helyszíne ma már az Európai Máriás Háló tagja, amelyhez összesen 20 európai ország és 21 kegyhely csatlakozott.

Pünkösdkor érdemes a családdal elindulni és kirándulást tenni a vidéki falvakban, ahol még élnek ezek a csodálatos hagyományok. Ilyenkor érdemes szállást is foglalni a vidéki házaknál hiszen így teljesen átérezhetjük ezeknek az ünnepeknek a hangulatát. A falu apraja nagyja kivonul az utcákra és boldogan énekelnek és táncolnak. A pünkösdi forgatag semmi máshoz sem hasonlítható.  Pünkösdi időszakban az étkezési szokások is a hagyományokhoz kötődnek. A családoknál ünnepi ételekkel lesz tele az asztal. Vidéken a falukban, ahol juhtenyésztést is folytatnak biztos, hogy bárány és birkapörkölt kerül az asztalokra. Édes kaláccsal, a Sárközben pedig sós kaláccsal várják az érkező vendégeket. A sós kalács különleges, hiszen tejföllel és borssal tálalják. A falusi vendéglátók ebben az időszakban mindent megtesznek annak érdekében, hogy az érkező vendégek minden népszokással megismerkedhessenek a pünkösdi időszakban. A házigazdák minden programot leszerveznek, amelyeken egytől-egyig érdemes is részt venni.