Dr. Tokody Béla, projektvezető MME. Új típusú, korszerűbb odúkra cserélték az elöregedett faodúkat, és számos, költésre alkalmas helyen újonnan kirakott odúk várják az Afrikából már hazaindult szalakótákat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.
 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezetésével, és többek között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével folytatott „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című Európai Uniós LIFE+ projekt keretében 1000 db, ún. Schwegler odút helyeztek ki a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén. Ezek a fabeton odúk sokkal hosszabb élettartammal bírnak, mint az eddig használt, fából készültek, a német gyártó cég 25 év garanciát vállal rájuk. De van egy másik hasznos előnyük is, a nagyon jó hőszigetelő képesség, amelynek a forró nyári hónapokban nagy jelentősége van. A munkálatok februárban kezdődtek, és bő két hónap alatt sikerült végrehajtani az 1000 új odú kihelyezését, a régiek cseréjét. Az odúk nagyjából fele a területen található idősebb fákra került ki, de jelentős részük lett kihelyezve a területeken húzódó szigetelt villanyoszlopokra is, melyeket a tapasztalatok szerint szívesen elfoglalnak a madarak.



Néhány esetben az odúk cseréjekor nappalozó kuvikokat találtak az MME munkatársai a régi odúkban, akik végül néhány perc „bosszankodás” után kipróbálhatták az új típusú odúk kényelmét is. A hagyományosnak tekinthető odúk mellett alkalom nyílt újfajta, úgy nevezett hodályodúk kihelyezésére is több - a Szalakótás Gazda Programba bevont - gazdálkodónál. A hodályodúk kihelyezésénél minden esetben valamilyen nyílt rész, elsősorban gyep felé néző épületrészre kerültek fel az új otthonok.



Jeladós szalakótáink már megkezdték hazaútjukat
Dél-Afrikából, ezen a honlapon követhetők figyelemmel. Reméljük, hamarosan elfoglalják majd új, tartós és biztonságos fészekodúikat!
Forrás: Greenfo - Zöld iránytű a neten
1956 augusztusában egy kazahsztáni atomfegyver-kísérlet tragédiába torkollott, és négyszer annyi ember szenvedett akut sugárbetegséget, mint Csernobilban. A baleset következményeit mindeddig homály fedte, ahogy a sok más nukleáris szennyezés hatásait is. Szemipalatyinszk mellett, a kazah sztyeppén lévő városban több atombomba-kísérletet hajtottak végre az ötvenes-hatvanas években, mint bárhol máshol a világon. Bár eddig is sejthető volt, hogy a tesztek során súlyosan szennyeződött radioaktív anyagokkal a környék. Most azonban napvilágra kerültek egy 1956-os baleset következményei (magáról a balesetről továbbra sem tudunk sokat, bár annak tény korábban is ismert volt), és valószínűleg ez volt minden idők legnagyobb – és mindeddig következményeit tekintve titkolt – nukleáris katasztrófája- írta az mno.hu. A kazahsztáni Sugáregészségügyi és -ökológiai Kutatóintézet levéltárában nemrégiben Moszkvából a helyszínre érkezett tudósok jelentéseire bukkantak az ötvenes évekből. A jelentést a New Scientist szerkesztőségébe juttatták el, akik meggyőződtek valódiságukról. A jelentést a moszkvai Biofizikai Kutatóintézet munkatársai készítették, akik teljes titoktartás mellett vizsgálták sok éven keresztül a kazahsztáni lakosok és a környezet nukleáris terhelését. A jelentésben szereplő legsúlyosabb baleset 1956 augusztusában történt, amikor a szemipalatyinszki kísérleti telepről kiszabaduló nukleáris felhő elborította Uszt-Kamenogorszk iparvárost, és mintegy hatszáz ember (négyszer annyi, mint Csernobilban) szenvedett sugárfertőzést. Arról nincsenek adatok, hogy hányan haltak meg, illetve hány embernél alakultak ki a radioaktív sugárzás hosszú távú hatásai. Moszkva mindent titkolt, az elszenvedők semmiről sem tudtak. A moszkvai tudósok úgy tárták fel a példátlan nukleáris szennyezés hatásait, hogy közben semmit sem árultak el a helyieknek (és természetesen feletteseiken kívül senki másnak sem). Miközben pontos képet alkothattak, hogy a félresikerült atombomba-kísérletek következményei miatt milyen mértékben szennyezett a termőföld, a víz és az élelem, hagyták, hogy a lakosok mit sem sejtve éljék tovább életüket. A New Scientist szerint az egész történetben az a legmegdöbbentőbb, hogy milyen sok szakember tudott a baleset következményeiről, mennyire tisztában voltak annak hatásaival, mégsem derült fény a titokra.



Atombomba kísérleti terület a kazahsztáni Szemipalatinszk körzete. Kép: Alain Nogues/Getty A feltárt jelentés úgy fogalmaz, hogy az 1956-os baleset után még egy hónappal is a „megengedhető” mértéknél százszorta magasabb volt a sugárzás szintje a környéken. Egy közeli faluról, Zsamenykáról ezt írták: „Itt az ismétlődő szennyezések évek óta hatnak a lakókra”, de az 1956-os baleset következményei „életveszélyesek, még sokkal súlyosabbak voltak, mint Uszt-Kamenogorszkban.” A jelentésből az látszik, hogy a szakembereknek nehezükre esett elkülöníteni a friss baleset és a korábbi szennyeződések, különösképpen egy három évvel korábbi baleset következményeit egymástól. Mintha csak a radioaktív felhők a mindennapok részei lettek volna. A jelentés hatására a legfertőzöttebb falvak lakosságának megtiltották a helyben termelt növények fogyasztását, és egy szigorúan titkos kórházat is felállítottak. A kórház fedősztorija szerint az állatról emberre terjedő brucellózis nevű betegségben szenvedőket kezelte, valójában azonban a sugárbetegek ellátása volt a feladata. A kórház alakult a hatvanas évek elején a sugáregészségügyi intézetté. A korabeli alkalmazottak szerint a korábbi jelentések nagy részét már régen megsemmisítették vagy elszállították. A most feltárt akta vélhetően figyelmetlenségből maradhatott az irattárban.
31 évvel ezelőtt volt a csernobili atomkatasztrófa. Az akkori és és a sugárzás miatt azóta elhunyt áldozatokra emlékeztek az ukrán fővárosban Kijevben a Csernobil Hősei emlékműnél. A harang 31-et ütött és akkor szólalt meg, amikor 31 évvel ezelőtt a katasztrófa volt. A megemlékezésen ott voltak az áldozatok családtagjai és az atomerőmű területén dolgozó túlélők is, akik kollégáik emlékét őrzik már több mint három évtizede. Az katasztrófának 9000-nél is több áldozata van, Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban.


A csernobili katasztrófa alapjaiban rengette meg az emberek atomenergiába és a tudományba vetett hitét, és véget vetett az atomkorszaknak. A szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé –minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük. Az Energiaklub tavalyi, a 30. évfordulóra készített megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa. Az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb. Az Energiaklub kisfilmjét azzal a céllal készítette, hogy ezt a párbeszédet elősegítse, a magyar családokban és az egész magyar társadalomban egyaránt. Összefoglaló: Csernobil 30 Energiaklub (7,5 MB pdf.)


Ez nem áprilisi tréfa. A 2017. április 19-20-án leesett hó mennyisége olyan mértékben megváltoztatta a Bükköt, hogy csak újratelepítéssel lehet helyreállítani a keletkezett kárt.

2

2017.04.19 - húsvét utáni havazás a Bükkben

Egy friss uniós vizsgálat szerint szennyezett az Európában forgalmazott élelmiszerek közel fele. Ugyanakkor csak a termékek 3 %-ánál tapasztalták az egészségügyi határérték túllépését. A leginkább szennyezett termék a brokkoli volt, mert ebben találtak legtöbbször határértéket meghaladó vegyszermaradványt.


Minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben, és volt olyan török szőlőminta, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel. Az európai élelmiszerek 47 százaléka növényvédőszer-maradványokkal szennyezett – állapította meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) április közepén közzétett jelentése. A minták 2,8 százaléka nem is felelt meg a kontinensen előírt normáknak, ami arányát tekintve nem sok, összesen viszont 2366 darab terméket jelent. A „tisztának” (vagyis vegyszermentesnek bizonyult) élelmiszerek a vizsgált mennyiség 53 százalékát tették ki. Mivel a termékek 97 százaléka elfogadható mértékben volt szennyezett, illetve egyáltalán nem tartalmazott (kimutatható mértékben) növényvédő szereket, a hatóság szerint a fogyasztókra vonatkozó egészségügyi kockázat továbbra is alacsonynak mondható Európában. Aggasztó viszont, hogy az élelmiszerek 28 százalékában egyidejűleg többféle vegyszer nyomait is felfedezték. Ráadásul bizonyos termékek jócskán eltértek a fenti átlagtól. A szőlő esetében például 77 százalékos volt a szennyezettségi arány, és 58 százalékos a többszörös szennyezettségé. Olyan is előfordult, hogy egyetlen – Törökországból származó – szőlőmintában 19-féle szer volt kimutatható kisebb-nagyobb arányban. A Növényvédőszer Akcióhálózat európai tagozata (PAN Europe) szerint az ilyen „vegyszerkoktélok” összeadódó és kiszámíthatatlan hatása miatt korántsem beszélhetünk alacsony fogyasztói veszélyeztetettségről. Sajnálatos, hogy mára a szennyezett élelmiszerek megszokott és elfogadott dolgokká váltak – mondta Angeliki Lysimachou, a PAN Europe toxikológusa, aki szerint a kemikáliák biztonsága csak elméleti modellekre alapul, és többnyire elfogult ítéletet rejtenek. A leginkább szennyezett terméknek a brokkoli számít, amelynél a minták 3,4 százalékában találtak vegyszermaradványt a határértéket meghaladó mennyiségben. Utána a szőlő (1,7), valamint a paprika (0,8) következik a rangsorban. A többszörös szennyezettségűek listáját a banán vezeti (58,4 százalékukban találtak többféle kemikáliát), nem sokkal megelőzve a szőlőt (58,3), illetve a paprikát (24,4). Ami az állati termékeket illeti, a vizsgált vajak 3,7 százalékánál, és a tojások 2,1 százalékánál találtak többféle vegyszermaradékot. 1546 darab olyan élelmiszert vizsgáltak, amelyeket csecsemők vagy kisgyerekek részére szántak. Ezek 89 százaléka bizonyult tisztának, 3,5 százalék azonban határérték feletti szennyezettségűnek. Egyebek mellett antibakteriális hatású benzalkónium-klorid, illetve a fertőtlenítő szerekben használt didecil-dimetil-ammónium-klorid volt kimutatható bennük. A bioélelmiszerek szennyezettsége 13,5 százalékos volt, de csak 0,7 százalék esetében határérték feletti. Az Agrárszektor elemzése szerint a legtöbb szennyezettségi határértéket meghaladó árura Máltán, Cipruson, Portugáliában, Görögországban, Lengyelországban és Franciaországban bukkantak, miközben például Romániában és Ausztriában a termékek háromnegyede vegyszermentesnek bizonyult. A „legveszélyesebb” beszerzési helyek (ahonnan a behozott élelmiszerek több mint 10 százalékánál meghaladta a szennyezettség a határértéket) Laosz, Suriname, Kambodzsa, Kína, Vietnam, Jordánia, Etiópia, Thaiföld, Pakisztán, India és Sri Lanka.



Magyarországról 1172 termék (62 százalék) bizonyult mentesnek, 48 darab viszont (2,5 százalék) határérték felettinek az összesen 1881 mintából. A nagy figyelemmel övezett glifozát hatóanyagot 22 országban, 5329 növényi termékben keresték. A lencsék 71 százaléka tartalmazta érzékelhető mennyiségben, valamint a mustár- és napraforgó-magvak harmada. A búza 10 százalékában, míg a zab 9 százalékában volt kimutatható mennyiségű glifozát. De mindössze 5 terméknél lépte túl az egészségügyi határértéket: két kanadai lencseminta, valamint egy-egy spanyol barack-, illetve brazil lime- és mangóminta esetében. Megnyugtató, hogy a gyerekeknek szánt élelmiszerek, továbbá a kukorica és szója ebből a szempontból tisztának bizonyultak. A vizsgálatot az EU-tagállamokban, valamint Norvégiában és Izlandon végezte el az EFSA, több mint 84 ezer mintán. Összességében 220-féle vegyszert találtak a termékekben. Az áruk 69 százaléka Európából származott, 5 százalék, vagyis 4146 minta esetében viszont meghatározhatatlan volt, honnan érkeztek. A legtöbb mintát a németek elemezték (18 586 termék), de Magyarország is derekasan kivette a részét a munkából (2644), bár ennek csaknem kétharmada hazai terméket jelentett. A legtöbb külföldi áru Törökországból származott (5327), valamint Kínából (1442) és Kenyából (1235). MOST RAJTAD IS MÚLIK, MILYEN ÉLELMISZEREKET FOGYASZTHATUNK! Magyarország is bekapcsolódott abba az európai szintű mozgalomba, amely a Közös Agrárpolitika reformját célozza. Az Európai Unió közös költségvetésének közel 40%-át a mezőgazdaság támogatására fordítja, a jelenlegi agrártámogatási rendszer mégsem tudta elérni kitűzött céljait. Partnereivel a WWF Magyarország is reformokat sürget. Az Élő Vidék néven indított kampánynak most bárki részese lehet!

Feliratkozás

Nyomd meg a feliratkozást, hogy nyomon követhesd a környezetvédelemmel kapcsolatos információkat; illetve, hogy bezsebelhesd a nagyszerű jelvényt!

Magazinról

Alapítva: 2007.05.28.

Tegnapi látogatók: 14

Látogatók az előző hónapban: 346

Látogatók a jelenlegi hónapban: 375

Feliratkozottak: 5639

Magazin helyezése: 22

Interaktív



---------------------------------------------------

Egy igazán szívhez szóló videó:




Társmagazinok





Üzenőfal

Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez