A technológiai fejlődésével a várható élettartamok is megnövekedtek és várhatóan tovább fognak növekedni világszerte. Magyarországon 2001-ben a várható élettartam 68,15 év volt, míg 2019-ben ez már 79,33 év. Így, hogy egyre többen egyre hosszabb nyugdíjas időszakkal számolnak, egyre több figyelem fordul ezeknek az éveknek az anyagi vetületeire is. Itt sokan igen pesszimistán tekintenek a jövőbe (és akár a jelenre is): ennek az oka az, hogy bár a várható élettartamok nőnek, ezzel párhuzamosan kevesebb gyermek születik. Ez az „olló” pedig arra utal, hogy nem nézünk nagyon jó kilátások elé a nyugdíj szempontjából. Egyre többen gondolják úgy, hogy valamilyen módon ki kell, ki szeretnék egészíteni az állami nyugdíjukat. A megtakarításoknak ezer (sőt, közel végtelen) különböző fajtája van, míg három biztosítási termék jogilag a nyugdíj megtakarítás jogi kategóriájába esik a jelenleg érvényben lévő SZJA-törvény szerint. Ezek a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla).
Hogyan működik a nyugdíjbiztosítás kalkulátor?
Rendkívül egyszerűen. Meg kell adnunk a születési évünket, és azt az összeget, amelyet havonta meg tudunk takarítani. A nyugdijbiztositas.com kalkulátorát használva 1980-as születési év és havi 25.000 Ft megtakarítás mellett, szűrési feltételek (Garantált lejárati összeg, Nem igényel befektetési tudást, 65 évesen biztosan hozzáférek, Hozamra törekvő, Legjobb hozzáférhetőség) nélkül azt kapjuk meg, hogy az összes befizetésünk 10.327.941 Ft lesz, míg a hozamokkal növelt befizetéseink 24.505.000 Ft és 27.673.000 Ft között fognak alakulni. A különbség tehát több mint 3,16 millió forint, annak függvényében, hogy milyen befektetési formát választunk.
Ezek teljesen pontos összegek?
Nem, a valóságot senki nem látja előre (sajnos a 2020-as év és a 2021-es év eddigi része erre nagyszerű példa…), ez a nyugdíjbiztosítás kalkulátor egy átlagos, az elmúlt éveken alapuló elméleti hozammal számol. A valóságban tehát ebben az esetben a 2,26 millió forintos eltérés könnyedén még nagyobb lehet. Sőt, még tovább megyünk: könnyen lehet, hogy nem a legalacsonyabb költségű nyugdíjbiztosítás a legjobb választás. Képzeljünk el egyet, amelyik 1% költséggel 5% hasznoz hoz és egyet, amelyik 2% költséggel 8% hasznot? Az elsőn 4%-os hozamunk lesz, a másodikon 6%-os: ez másfélszer annyi!
Sokan választják a nyugdíjbiztosítást?
A nyugdíjbiztosítás, mint jogi fogalom, igen fiatal konstrukció, mindössze 2014 óta létezik, az akkori SZJA-törvénynek köszönhetően, azonban az alapvető konstrukciója már évszázadok óta ismert. Magyarországon is jelen vannak hasonló konstrukciók a rendszerváltás óta (tehát körülbelül 30 éve), de az utóbbi 7 évben állami támogatást is kihasználhatunk vele.
Ahhoz képest, hogy 7 éves, nagy sikertörténet a nyugdíjbiztosítás: már több mint 360.000 ember választotta ezt az országban.
Milyen költségei vannak egy nyugdíjbiztosításnak?
Nincs ingyen ebéd. Nincsen ingyenes pénzügyi szolgáltatás sem: többek között a pénzünket be- és ki kell fizetni, be kell fektetni a hozamok eléréséhez, kezelni kell, stb. Szerencsénkre törvényi szabályozás alá esik a költségek jelzése és a TKM (teljes költségmutató) segítségünkre van, hogy ezt átlássuk. Azonban ismét megjegyezzük: egyáltalán nem biztos, hogy a legolcsóbb megoldás a legjobb. Ugyanúgy, ahogy a szupermarketben sem feltétlenül a legolcsóbb kenyér vagy joghurt vagy az autószalonban a legolcsóbb járgány lesz számunkra a leginkább megfelelő.
Milyen hozamokra számíthatunk nyugdíjbiztosításoknál?
A jó hír az, hogy infláció felettieket, tehát reálértéken is nőni fog a befektetett pénzünk. Minden nyugdíjbiztosítás mögött egy alapkezelő áll, így pedig lehetséges a magyar gazdaságon kívül (is) befektetni. Az alapok befektetnek készpénzbe, kötvényekbe és részvényekbe is. A nyugdijbiztositas.com egy nagy léptékű kutatás során kapcsolatba lépett 10 biztosítóval és összehasonlította 243 különböző nyugdíjbiztosítás alapjának hozamát 5 év alatt: az évek 2014-től kezdve 2019-ig terjednek. Három kockázati szint szerint szétválasztva három különböző hozamot találtak.
Az alacsony kockázati szintnél az elért hozamok átlaga 2,05% volt.
A közepes kockázati szintnél ez 5,81% volt
A magas kockázati szintnél pedig 8,83%.
Mielőtt biztosítócéget választanánk, érdemes összehasonlítani a múltbéli elért eredményeket egy másik biztosítócég kínálatával. Ez persze akkor lehetséges, ha hasonló befektetéseket nézünk (például két külön biztosítócég egy alapja is a Közép-ázsiai ingatlanpiacba fektet).
Ha nem komoly hobbink az ilyen jellegű összehasonlítás, érdemes olyanokhoz fordulni, akiknek az a szakmája, hogy segítsenek számunkra kiválasztani a legjobb nyugdíjbiztosítást.
Miért indítanak évente 50-60 ezren nyugdíjbiztosítást?
Az előnyök között mindenképp meg kell említeni az adójóváírást: ennek az állami segítségnek köszönhetően félretett (befektetett) pénzünk mellé 20%-os adójóváírást kapunk az SZJA-nkból, így ennyivel többet ér a befektetésünk. Méghozzá az adójóváírás is kamatosan kamatozik.
Ahogy fentebb is írtuk, ha nagyobb kockázatot vállalunk, nagyon szép hozamokat érhetünk el: akár 6-8%-os átlaghozamot is.
Nagy előnye ennek a konstrukciónak, hogy egyedüliként 65 éves korban akkor is lejár, ha közben az állam a nyugdíjkorhatárt meghosszabbítaná, amelyre számítani lehet a környező államok törvényi változásaiból kiindulva.
Ha a biztosított nem éri el a nyugdíjkorhatárt, rokkantság (legalább 40%-os) és halál esetén is fizet, az utóbbi esetben illetékmentesen örökölhető az összegyűlt összeg.
Bár elsőre hasonlónak hangzik a magánnyugdíjpénztárral, a nyugdíjbiztosítás az államtól 100%-ban független, így ezzel nem történhet meg az, ami 2012-ben a magánnyugdíjpénztárakkal történt.
Ha nem tudjuk fizetni az előre megadott összeget (például munkahely elvesztése esetén), akkor hosszabb időre, akár évekre is szüneteltethető.
És végül, de nem utolsósorban: a nyugdíjbiztosítás mellé egy szakértő „is jár”. Főleg, ha hosszabb időnk van a nyugdíjunkig, érdemes lehet időnként átgondolni, felülvizsgálni, megváltoztatni a pontos befektetésünket. De a kezdeti megkötés előtt is nagyon fontos (ahogy láttuk, milliók múlhatnak rajta!), hogy a legjobb megoldást találjuk meg.
GYÍK – a leggyakrabban felmerülő kérdések
Tényleg olyan drága a nyugdíjbiztosítás? A válasz: sok helyen ezt az információt találjuk meg az interneten, de ettől még nem lesznek olcsóbbak vagy drágábbak a termékek. A már említett TKM (teljes költségmutató) pontosan leírja, hogy milyen költségekkel számolhatunk. Csak azért, mert egyes cégeknek vannak drága nyugdíjbiztosításaik, még nem változtatja meg a teljes piacot. Egy jó nyugdíjbiztosítás, amely akár 6-8%-ot is hozhat évente, kb. 2%-ba kerül.
Miért vannak ilyen nagy különbségek a különböző szolgáltatók között? A válasz: bár nyugdíjakról van szó, amelyeken állami adójóváírás is van, a nyugdíjbiztosítások teljesen piaci módon működnek. Azt is kérdezhetnénk, miért kerülnek az autók ennyire különböző összegekbe.
Miért nem lehet a kalkulátor alapján közvetlenül választani? A válasz: a kalkulátor azonos elméleti hozammal számol, így a több millió forintos eltérések kizárólag a termékek költségeit hasonlítja össze. Így mindenképp járjunk utána a valóban legjobb befektetésnek egy független tanácsadón keresztül.
Kinek nem ajánlott a nyugdíjbiztosítás? A válasz: a nyugdíjbiztosítás sem csodaszer, amely mindenkinek tökéletesen megfelel. Akik értenek a tőzsdéhez és szeretnek vele foglalkozni, azoknak a legjobb megoldás általában a nyugdíj előtakarékossági számla, amely a legnagyobb proaktivitást igényli és ezzel együtt a legnagyobb szabadságot is adja.