Női nyugdíjkorhatár 2022: mennyi az öregségi nyugdíj korhatára?

0
34

A női nyugdíjkorhatár és a férfi nyugdíjkorhatár is emelésre került 2022. január 1-től. Az új rendelkezés szerint férfiak és nők egyaránt 65 éves korukba tudnak nyugdíjba vonulni. 2021-ben még csak 64,5 év volt a nyugdíjkorhatár, de ahogy már évek óta megszokhattuk ez folyamatosan emelkedik. Valószínűsíthető, hogy jövőre szintén egy emelést fognak végrehajtani.

Mit lehet tudni a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban? Nők öregségi nyugdíjkorhatára

Nem csak Magyarországon, hanem a fokozatosan csökkenő népességű országokban is fokozatosan emelik meg a nyugdíjkorhatárt. Az emelést, ahogy itthon is, fokozatosan hajtják végre. Erre azért van szükség, mert a kifizethetőség miatt egyensúlyban kell tartani az aktívan dolgozókat a nyugdíjasok létszámával, hiszen csak akkor marad fenntartható a ma nyugdíjrendszere. Amíg a demográfiai adatokban nem következik be változás, addig nagy valószínűséggel évről évre emelni fogják a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárát is. A korhatár mellett természetesen egyéb szigorításokat is bevezetnek és be is fognak vezetni. Az előnyugdíjat már el is törölték és csak a nők kedvezményes öregségi nyugdíja maradt meg. Az is nagy kérdés, hogy vajon ez jövőre is elérhető lesz-e, vagy ezt is elveszik a nőktől? A nyugdíjazás sokak szerint körülbelül 2035-re fog rendeződni, ami még 13 év. A magyarok nyugdíjkorhatára azonban bármennyire is meglepő nem kirívó Európában. Görögországban és Dániában például a nyugdíjkorhatár nők és férfiak esetében is 66 év körül van, azaz még magasabb is mint Magyarországon.

A nőknek azonban lehetőségük van 40 éves jogosultsági idővel is nyugdíjba menni

Ezt az egy kedvezményes nyugdíjlehetőséget még nem törölték el Magyarországon. Azok a nők tudnak elmenni korábban nyugdíjba, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek és a biztosítással járó jogviszonyban már nem állnak. Tehát csak azok, akik már nem végeznek aktív keresőtevékenységet. Jogosultsági időnek tekintik azt az időszakot, amelyek kereső tevékenységgel töltöttek, valamint a különféle gyermekekre felvett támogatások időszakát is. Ilyen a gyermekgondozási díj, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozást segítő ellátás és az ápolási díj is. Ápolási díjat azok vehettek fel, akik súlyosan fogyatékos gyermeket vagy örökbefogadott gyermeket gondoztak. A 40 éves kedvezményes nyugdíj csak akkor indítható el, ha a nők minimum 32 év kereső tevékenységet leigazolnak. Gyermekek után maximum 8 évet lehet beszámítani. Akik súlyosan fogyatékos gyermeket neveltek vagy örökbefogadott gyermeket neveltek, azoknál ez 30 évre módosul. A nők minden egyes gyermek után 1 évet kaphatnak a nyugdíj kiszámításakor. Tehát ha egy nőnek 1 gyermeke van, akkor 39 év keresőtevékenységet kell leigazolnia, hogy elmehessen a nők korai nyugdíjába.

Mi az a jogosultsági idő? Mit tekintenek annak?

A Tny. 18. paragrafusának 2/b bekezdése rendelkezik a keresőtevékenységekről. A keresőtevékenységek mellett az ezzel egyenértékű jogviszonyt is figyelembe kell venni a jogosultsági időnél. A figyelembe vehető biztosítási jogviszonyokat pontosan tartalmazza a 168/1997.X.6. Kormányrendelet. Figyelembe vehető például az, ha valaki gazdasági munkaközösség tagjaként dolgozott, ha kisiparos volt vagy ha magánkereskedőként tevékenykedett. A listát még hosszan folytathatnánk, de érdemes megnézni az ide vonatkozó törvényt. Még további olyan jogviszonyok is vannak, amelyeket be lehet számítani. A prémiumévek programban való részvételt, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatás időtartamát, a gyermekgondozást segítő ellátásokat, a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagságot, a szakmunkástanulói éveket, szakközépiskolai kötelező nyári gyakorlatokat, a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartamát, a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának idejét, a fagyszabadság időtartamát és a javító-nevelő munkavégzés időtartamát. A nyári gyakorlatot csak akkor lehet figyelembe venni, ha arra bejelentést történt, egyéb esetekben sajnos nem. Ha nagyon ragaszkodunk a nyári gyakorlatok elismeréséhez akkor tanúbizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. Egyéb év közbeni szakmai gyakorlat magának a képzésnek a része volt, ezért nem minősülhet keresőtevékenységnek így be sem lehet számítani.

Mely esetekben nem fogják figyelembe venni a jogosultsági időt?

A munkanélküli ellátás teljes idejét, az egyéb szolgálati időnek minősülő tanulmányi időt, a táppénz időtartamát, amely a biztosítási jogviszony megszűnését követte és az 1998. január 1. előtti fizetés nélküli szabadságokat. A gyermekgondozás és az ápolás nem sorolható ide, azt az időszakot figyelembe fogják venni a nyugdíj számításánál.

Mit kell tudni a gyermekekkel kapcsolatos szabályokról?

Vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után csak akkor lehet jogosultsági időt figyelembe venni, ha az a saját háztartásban nevelkedett és életvitelszerűen együtt élt a családdal. Gondozásra kikerülhetett, de csak napközbeni időszakra. Ha nagyszülőként az unokára való tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermekgondozási segélyt vettek igénybe, akkor annak az időtartama is beszámítható.

Ma már kalkulátorok is segítik a nyugdíj kiszámítását

Az interneten ma már számtalan lehetőséget találhatunk a nyugdíj összegének kiszámításához, de ezek csak hozzávetőleges értékeket jeleznek. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy eddig összesen hány évet dolgoztunk le, akkor az ügyfélkapun keresztül egy évben egyszer díjmentesen elindíthatunk egy adategyeztetési folyamatot. Az adategyeztetés során kiderülhet, hogy az államnál vajon minden munkahelyünk adatai megvannak-e, az összes ledolgozott évünkről tudnak-e. Ha bármilyen eltérést tapasztalunk, akkor még nyugdíjba menetel előtt utána tudunk járni a kieső időszaknak.