Lakossági nyomásra a Kormány eltörölte a vasárnapi üzletbezárás intézményét, így a vasárnapi pótlékkal kapcsolatos információk most 2022-ben ismét fontossá váltak. Ez a pótlék nagyon sokakat érint Magyarországon, így mi is fontosnak tartottuk a téma körbejárását. Cikkünkben a vasárnapi bérpótlékkal kapcsolatos 2022 évi tudnivalóit gyűjtöttük össze.
A vasárnapi pótlék kinek jár?
A vasárnapi bérpótlék javarészt a kereskedelemben és a szolgáltatások területén érinti az alkalmazottakat. A munkavállalót a rendes és rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetében mindig bérpótlék illeti meg, így a vasárnapi munkavégzés során is.
A vasárnapi pótlék mikor jár? A vasárnapi pótlék mértéke.
Vannak olyan esetek, amikor jár és vannak olyan esetek amikor nem jár a vasárnapi pótlék. 50%-os és 100 %-os bérpótlék is járhat a törvényi előírásoknak megfelelően.
50%-os pótlék abban az esetben jár, ha a munkavállaló több műszakos tevékenység keretein belül, készenléti jellegű munkakörben, kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatónál dolgozik. Akkor is jár az 50%, ha a munkáltató tevékenysége miatt több műszakban foglalkoztatja a munkavállalókat és a munkaóra száma eléri a heti 80 órát. Készenléti munkakörökben is jár, ha a munkavégzés alacsonyabb igénybevétellel jár és ha a rendes munkaidőnek legalább az egyharmadát munkavégzés nélkül tölti el a munkavállaló. Készenlét esetén abban az esetben jár, ha a teljes munkaidő maximum 12 óra lehet, a felek írásban rögzítették, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő maximum 24 óra lehet és a heti munkaidő pedig maximum 72 óra.
A pótlékokról a Kereskedelemről szóló törvény rendelkezik. Ha jobban el szeretnénk mélyedni a vasárnapi pótlékkal kapcsolatos információkban, akkor érdemes a 2005. évi CLXIV. törvényt alaposan átolvasni, de annak is a 2. paragrafusát. Ha ezt a törvényt minden évben újra és újra átolvassuk a változtatásokkal együtt, akkor elmondhatjuk, hogy nagyjából képbe kerülünk a vasárnapi pótlékot illetően is és semmilyen meglepetés sem fog bennünket érni akkor, amikor kézhez kapjuk a havi fizetésünket a bérpapírral együtt.
Mikor nem járhat a vasárnapi pótlék?
Ha a munkáltató-e napon is rendeltetésszerűen működik, ha idényjellegű munkáról van szó, megszakítás nélküli munka esetén, illetve, ha kizárólag szombatra és vasárnapra szól a részmunkaidő. Ha társadalmi szükségletet elégít ki a munkakör vagy külföldre szolgáltat, illetve külföldön történő munkavégzés esetén sem jár a vasárnapi pótlék. Megszakítás nélküli és idényjellegű munka esetére sem jár pótlék, ha hétvégén vasárnapra esik a munkaidő.
Hogyan történik meg a vasárnapi pótlék számítása
A vasárnapi pótlék kiszámításához fontos ismerni a bér számításának alapjait is. A havi alapbér mindig az általános munkarend szerint egy órára eső összeg szorzata az adott időszakra vonatkoztatva. A vasárnapi bérpótlékot az egy órára eső alapbérből számítják. A havi alapbért elosztják 174 órával, vagy részmunkaidő esetén az arányos résszel. Minden esetben az órabér a kiinduló alapja a bérpótlék számításának. Így, ha például 5 óra vasárnapi pótlék jár, akkor a munkaóra számának megfelelő alapbérből számítják ki a megfelelő százalékkal beszorozva.
Természetesen a vasárnapi pótlék mellett még számtalan más pótlék is létezik. Minden esetben érdemes tisztában lenni azzal, hogy munkánkért mekkora összegű bér jár, hiszen ez alapján mi magunk is sokkal tervezhetőbbé tehetjük életünket. Mindenki bérből és fizetésből él, még a kereskedelem és a szolgáltatások területén dolgozók is. Természetesen ezeken a munkahelyeken sokkal nehezebb családosként helyt állni, hiszen sokszor a beosztások is kiszámíthatatlanná válnak. Amennyiben egy emberközpontú vezetés áll a szervezet élén, akkor magukat a munkavállalókat is megkérdezik, hogy vajon melyik vasárnapot tudnák bevállalni úgy, hogy annak a család ne lássa kárát. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nekünk munkavállalóknak is vannak jogaink a rendkívüli munkarendekkel kapcsolatban. A heti pihenőidő mindenkinek jár, még azoknak is, akik például egy hipermarketben dolgoznak hétvégente. A törvényi előírás szerint a következő napi munkakezdés és a napi munka befejezése között el kell telnie tizenegy órának, amit jó esetben pihenéssel tud eltölteni egy munkavállaló. A jelenleg is hatalmas munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelemben talán a vidéki városokban lehet húzóereje a vasárnapi pótlékoknak, hiszen a szegényebb régiókban minden alkalmat megragadnak a munkavállalók, hogy egy kis pénzhez jussanak. A kisebb vidéki városokból gyakorta járnak be a nagyobb városokba a munkavállalók, hogy a helyi viszonyokhoz képest egy kicsivel magasabb munkabérért dolgozhassanak. Nagy valószínűséggel az élelmiszerláncok, mint például az ALDI és a LIDL is ezért ilyen keresettek és sikeresek, ha munkavállalásról van szó.
Talán kevesen tudják – hiszen akkor még talán nem is éltek – hogy a szocializmusban még a szombati nap is hétköznapinak számított. Ezeken a napokon ugyan úgy be kellett járnia mindenkinek a munkahelyekre akárcsak egy hétköznapi napon. Az iskolák is tanítást tartottak a szombati napokon és csak a nyolcvanas évek elején váltottak át a heti 5 napon munkahétre. Ekkor már a nyugat-európai országokban elterjedt volt az 5 napos munkahét, így ehhez csatlakozott Magyarország is. Azóta hatalmas változáson mentek át a munkabérek, a különféle vonatkozó törvények. Folyamatosan hozzák meg vagy módosítják a különféle törvényeket így ezeket nyomonkövetni sokszor lehetetlen. Mégis azt mondjuk, hogy mi magunk is legyünk tisztában mindig a legfrissebb törvényekkel, hogy ha szükséges meg tudjuk védeni saját érdekeinket. Érdemes a különféle cégen belül szerveződő érdekvédelmi csoportokhoz is csatlakozni, hiszen ott folyamatosan informálják a munkavállalókat a szükséges változásokról, azok kockázatairól és várható hatásairól.