Műszakpótlék és éjszakai pótlék: mikor, kinek és mennyi jár?

0
47

Nagyon sok szakember számára okozhat problémát az éjszakai pótlék számítása és a műszakpótlék számítás. A törvények sajnos sokszor nem egyértelműek, így a félreértelmezések igen gyakoriak. Nekünk munkavállalóknak sem árt tisztában lennünk azzal, hogy mikor és mennyi pénz jár, ha túlmunkát végzünk.

Mikor jár műszakpótlék?

A Munka Törvénykönyvének 141. paragrafusa szerint annak a munkavállalónak jár műszakpótlék, akinek a napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik. Ez a beosztás szerinti munkaidőre vonatkozik. Ha 18 és reggel 6 óra között dolgozik valaki, akkor a munkavégzésért 30% műszakpótlék jár. Mikor rendszeres egy változás? Ha havonként a beosztás szerint a munkaidő kezdetének időpontja legalább a munkanapok egyharmada esetében mutat eltérést. Akkor is rendszeresnek mondható, ha a legkorábbi és a legkésőbbi munkakezdés között minimum 4 óra eltérés tapasztalható és így a műszakpótlék jogosultsága fent áll.

Műszakpótlék számítása

Első körben azt kell kiszámolni, hogy a munkavállaló az adott hónapban összesen hány napot dolgozott és ezen belül milyen munkakezdési időpontokra osztották be. Megnézzük a legkorábbi és a legkésőbbi kezdet közötti eltéréseket, amelynek minimum 4 órányinak kell lennie, hogy járjon a műszakpótlék. A munkaközi szünet mindig a munkaidő részét képezi, ezt figyelembe kell venni a számításkor. A műszakpótlék kiszámítása így történhet meg a legegyszerűbben.

Mikor jár éjszakai pótlék?

A műszakpótlék számításhoz képest az éjszakai pótlék kiszámítása sokkal egyszerűbb és egyértelműbb is. Ha a munkavállaló a számítások után nem jogosult műszakpótlékra akkor meg kell nézni, hogy az éjszakai munkavégzés mikor történt. Az éjszakai pótlék hány órától jár? Éjjel 10 óra és reggel 6 óra között történhet éjszakai munkavégzés és ha meghaladta a munkavégzés az egy órát, akkor éjszakai pótlékra lesz jogosult a munkavállaló.

Éjszakai pótlék számítása

Az éjszakai pótlék 15% bérpótlékot jelent a munkavállalónak, ha a fenti kitételek teljesülnek. Nem jár éjszakai pótlék, ha már kapja ugyan arra az időszakra a munkavállaló a műszakpótlékot. A két pótlék tehát kizárja egymást. Első körben a műszakpótlékot kell megnézni és ha az nem jár, akkor lehet csak az éjszakai pótlékra való jogosultságot megnézni.

Mikor járhat 100% vagy 50% bérpótlék?

Ha a munkavállaló heti pihenőnapjára rendelnek el munkát, akkor jár neki a 100% bérpótlék vagy az 50% bérpótlék és a pihenőnap is. Akkor is ki kell fizetnie a pótlékot a munkaadónak, ha aznap nem érte el a munkavégzés a normál napi munkavégzés idejét. A heti pihenőidőket mindig a rákövetkező hónapban kell kiadni, ha a munkavállalót rendkívüli munkaidőben foglalkoztatják. Ha egyenlőtlen munkaidő-beosztása van a munkavállalónak, akkor mindig az elszámolási időszak végéig vagy a munkaidőkeret végéig kell biztosítani a pihenőnapot.

Mikor jár 50% bérpótlék?

A munka törvénykönyve 143. paragrafusa szerint 50% túlórapótlék jár annak a munkavállalónak, akit rendkívüli munkaidőben foglalkoztatnak, azaz a napi munkaidőt meghaladóan dolgozik. Például 9-17 óra helyett, este 20 óráig kell bent maradnia a munkahelyén. Erre az időszakra 3 óra túlórapótlék jár neki. A túlórapótlékot mindig havonta szokták elszámolni. Ha munkaidőkeretben dolgozik, akkor a keret lezárásakor kerül sor a pótlék elszámolására is. Ezen kívül még elszámolási időszakon felül is kifizethető a bérpótlék.

Mikor rendelhető el készenlét és ez mit takar?

Ha a munkavállaló a napi időbeosztáson felül rendelkezésre áll, akkor készenléti díj illeti meg. Ez az alapbér 20%-a. A munkavállaló ebben az esetben meghatározhatja a készenlét helyét, de a munkáltató utasítására azonnal munkavégzésre készen kell állnia. Erre az időszakra természetesen alapbér nem jár, hiszen munkavégzés nem történik csak a készenlét valósul meg. Ha munkát is fog végezni a készenlét miatt a munkavállaló, akkor rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést kell neki bérszámfejteni, azaz alapbér és túlórapótlék illeti meg.

Milyen korlátozások lehetnek a készenléttel kapcsolatosan?

A munkavállalók maximum 4 órás időtartamra helyezhetők készenlétbe. Efelett csak akkor, ha társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, a technológia biztonságos és rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása vagy a baleset vagy elemi csapás vagy súlyos kár, esetleg egészséget vagy környezetet fenyegető veszély megelőzése és elhárítása a feladat.

Mikor járhat 200 % bérpótlék?

Először is érdemes tisztázni, hogy a 200% bérpótlék 100% túlórából és 100% munkaszüneti pótlékból áll. Munkaszüneti napon elrendelt munkavégzésért 100% pótlék jár, így itt nem lehet 50% pótlékot és szabadidőt kiadni. Ezen felül a munkavállalót megilleti a 100% munkaszüneti napi pótlék is. A munkaszüneti napon végzett munkavégzés után járó pótlék alapbérből, rendkívüli munkaidőre járó pótlékból és munkaszüneti napi pótlékból áll össze.

Láthatjuk, hogy nagyon sokfajta pótlék van, de nekünk munkavállalóknak sem árt ezekkel tisztában lennünk, hogy tudjuk a következő hónap elején pontosan mekkora fizetéssel kalkulálhatunk. Sajnos sok esetben elképzelhető, hogy ezeknek a pótlékoknak a számítása vagy rosszul vagy sehogy nem történik meg, így nem is kerülnek kifizetésre. Éppen ezért fontos, hogy mi munkavállalók is megértsük, hogy mikor és mennyi pótlék jár, ha a túlmunka bármely formáját végezzük el az adott hónapban. Nagyon sokan örülnek az ilyen típusú beosztásoknak is, hiszen ilyenkor a család egy kis plusz pénzre tehet szert, de nem szabad, hogy mindez az egészség rovására menjen. Ma már Magyarországon egyre többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy gyakori túlmunka esetén nem félnek otthagyni állásukat és olyan munkaadót keresnek, aki jobban értékeli a munkájukat és esetleg figyelembe veszi egyéni szükségleteiket, egészségi állapotukat és családjukat is.