Mikor van húsvét 2022-ben?

0
45

2022 húsvét április 17-re esik. A húsvét nagyon sok ember számára egy különleges időszak az év során. A húsvét a keresztény vallásúak ünnepe. Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztust ünneplik. Tegyünk most együtt egy utazást, hogy vajon mit is ünneplünk ebben az időszakban? Pontosan mikor ünnepeljük a húsvétot?

Mikor van húsvét, hogy számolják, mikorra esik? A húsvéti ünnepkör.

A föld bármely pontjáról is legyen szó a húsvét a következők szerint zajlik. A húsvéti idő a húsvét ünnepétől számolt 50 nap. Húsvét előtt 40 nappal kezdődik a böjt, azaz a bűnbánati időszak. A böjt időszakára eső 6 vasárnapon nem tartják a böjtöt, hiszen vasárnap Jézus feltámadása. A nagyböjt a Virágvasárnapot megelőző szombati napig tart. A Húsvétvasárnapot megelőző hetet nagyhétnek nevezik, amely egyben a keresztény naptár egyik legfontosabb időszaka. Ezen a héten minden egyes napnak megvan a maga elnevezése. Jézust egy pénteki napon feszítették keresztre majd attól számított 3. napon támadt fel. A kereszthalállal ugyan nem tudta megszabadítani a szenvedéstől az egész világot, de az összes ember bűnét megváltotta. A halál felett Jézus a feltámadásával aratott győzelmet. A húsvét sokak számára a tavasz köszöntét is jelzi. Ezt az időszakot mindenki a szabadban tölti és a szórakozások a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbóluma köré csoportosulnak. A római katolikus egyház szertartásai szerint az ünnepnapok sorban a következők: Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvétvasárnap, Húsvéthétfő. 2022-ben nyugaton a húsvét április 17-re esik, míg keleten április 24-re.

A húsvéti nagyhét

Virágvasárnapon a szent háromnap liturgiáját vezetik be és ez egyben egy előkészület is a nagyböjtre. Ezen a napon érkezett meg Jézus Jeruzsálembe. Ezen a napon a papok piros ruhát viselnek, jelezve a vértanúságot. Évente váltogatva a passiót olvassák fel Máté, Márk és Lukács evangéliumából. Hétfőn, kedden és szerdán semmilyen különösebb ünnep nincsen, hiszen a következő – Húsvét szempontjából – említésre méltó nap a Nagycsütörtök. Ezen a napon az utolsó vacsorára emlékezünk, amely az Eucharisztia azaz oltárszentség alapító ünnepe. A templomokban ezen a napon egy misét tartanak, általában az esti órákban. Más misét egyenesen tilos megtartani. A templomokon kívül a székesegyházakban is tartanak Krizmaszentelési misét a délelőtti órákban. Ezeken a miséken az egyházmegye összes papja megjelenik. A püspök ezen a napon megáldja majd megszenteli a következő évben használatos szent olajokat és a krizmát, a papok pedig ismételten papi fogadalmat tesznek. Az esti miséken a papok fehér ruhába öltöznek és a misén szól az orgona, a harangok és a csengők. Megtartják a lábmosás szertartását majd a mise után következik az oltárfosztás. A mise után gyakorta virrasztást is tartanak, hiszen Jézus tanítványai ezen az estén elaludtak. Nagypénteken nem tartanak misét, helyette Igeliturgiát tartanak áldoztatás mellett. Ezen a napon a papok lila vagy piros öltözetben végzik tevékenységüket. A papok és azok kísérői csendben vonulnak be a templomba, majd leborulnak az üres oltárszekrény előtt. Ezt követi az Igeliturgia, amely egy olvasmány és a passiót János evangéliumából olvassák fel. Nagyszombaton csak este tartanak szertartást mely során Fényliturgiát, Igeliturgáta, Keresztségi liturgiát, Eukarisztia liturgiát majd körmenetet tartanak. Ez egy igen bonyolult szertartásnak számít hiszen összesen 5 részből áll. A papok fehér öltözéket viselnek. A Fényliturgia során gyertyát gyújtanak, ez a húsvéti gyertya és jelképezi Krisztus feltámadását. Az Igeliturgia során összesen kilenc olvasmányt olvasnak fel. A Keresztségi liturgia során a keresztelendőket keresztelik meg, az Eukarisztia liturgia töri meg egy kicsit a komolyabb ünnepet, hiszen innentől ünnepélyesebb a szertartás. A körmenet Krisztus feltámadását hirdeti. Húsvétvasárnapon délelőtt tartanak szentmisét. Húsvéthétfő már a népszokásoké, hiszen ez már nem jelentős az egyház szempontjából. Ezen a napon locsolkodunk.

Mi történik pontosan Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn?

Húsvétvasárnap az ételszentelésé. A délelőtti misére a hívők letakart kosárral érkeznek. A kosárban bárányhúst, sonkát, kalácsot, tojást és bort visznek. A bárány és a bor jelképek, az előbbi Jézust, míg az utóbbi Krisztus vérét jelképezik. A tojással az újjászületést jelképezik. A háziasszonyok erre a napra készítik el a főtt tojásokat, amely a családi összetartást jelképezi. A húsvéti tojásokat a család együtt fogyasztja el, annak érdekében, hogy mindig haza találjanak, ha eltévednének. A közös tojás evés mindenkit emlékeztet a családra.  Húsvéthétfő a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozás napja. A víz megtisztít, de ma már legtöbbször a vizet felváltja a kölni így a férfiak legtöbbször azzal locsolkodnak. A piros húsvéti tojások Krisztus vérét jelképezik. Szerte a világon igen elterjedt a tojásfestés, különleges díszítésekkel is készülnek. A locsolkodás olyan, mint az öntözés, így a bő termést is jelképezi.

Milyen húsvéti ételeket fogyasztanak Európa egyes országaiban?

Olaszországban a böjti időszak előtt bárányt fogyasztanak. A sütőben sült bárány mellé articsókát kínálnak. A húsvétra szánt báránynak csak tejet adnak, hogy a húsvéti időszakra puha legyen a húsa. Az olaszok sonka gyanánt coralinna szalámit esznek, édes péksüteményekkel és főtt tojással. Görögországban kenyeret, olívát és zöldségeket fogyasztanak Nagypénteken. Húsvétvasárnap azonban már hajnalban elkezdik sütni a bárányt. A bárányt legtöbbször rizzsel, húsgombóccal és salátával kínálják. A görögök a húsvéti lakomát a szabadban tartják és délutántól egészen késő estig tart az ünneplés. Spanyolországban számtalan nemzetiség él, így az ünnepi ételek is ezt tükrözik. Húsvétvasárnap sült bárányt esznek, amely mellé torrija péksüteményt kínálnak. Leon és Kasztília környékén húsvétkor Hornazot fogyasztanak, amely egy tészta étel hússal, tojással és kolbásszal töltve. Németországban Nagypénteken hal kerül az asztalra majd Húsvétvasárnap bárányt sütnek. Bárány alakú süteményük az Osterlamm. Franciaországban tojást, sertéshúst, valamint bárányt készítenek. A bárányból készült ételek fokhagymásak és pácolva sütik meg. A húsvéti sonka itt fehérborban fő meg, melyet petrezselyemmel és tárkonnyal fűszereznek.