A férfi nyugdíjkorhatár 2022-ben 65 év lesz, ez január elsején lép érvénybe és az 1957-ben születettekre vonatkozik, azaz nekik nyílik lehetőségük arra, hogy nyugdíjba vonulhassanak. Sajnos évről-évre emelkednek az egyes évjáratok küszöbértékei, így január 1-től 62 évről 65 évre emelték a férfi nyugdíj korhatárt.
A 60 év feletti férfiak nyugdíjazása hogyan alakul?
2022. január 1-től a következőkkel lehet számolni 60 év felett. Nézzük, hogy 1952-től milyen feltételek mellett mehetnek nyugdíjba a férfiak.
1952. január 1. előtt született és betöltötte a 62. életévét
1952-ben született és teljesül a 62. életév betöltéséről számított 183. napon adhatják be a kérelmet
1953-ban született és már betöltötte a 63. életévét
1954-ben született és a 63. életév betöltésétől számított 183. napon adhatják be a kérelmet 1955-ben született és betöltötte már a 64. életévét
1956-ben született és a 64. életév betöltésétől számított 183. napon adhatják be a kérelmet
1957-ben vagy az azt követően született, már betöltötte a 65. életévét, tehát ha 2022-ben ünneplik a születésnapjukat, akkor beadhatják a kérelmet.
Ezeket a különleges feltételeket az 1997. évi LXXXI törvény 18. §-a tartalmazza.
Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy jogosultak legyünk az öregségi nyugdíjra?
El kell érnünk a fentiekben felsorolt nyugdíjkorhatárt, elegendő szolgálati idővel kell rendelkezni és a biztosítotti jogviszonynak meg kell szűnnie, azaz le kell zárni az aktív időszakot. Tehát meghatározott kor szerint járhat az öregségi nyugdíj, de emellett a fentieknek is meg kell felelni. Ma Magyarországon a fentiek teljesülése esetén 2 öregségi nyugellátást lehet igénybe venniük a férfiaknak. Öregségi teljes nyugdíj vagy öregségi résznyugdíj.
Kik jogosultak az öregségi résznyugdíjra?
Jogosult lehet a résznyugdíjra az, aki a 20 év szolgálati idővel még nem rendelkezik, de legalább 15 év szolgálati időt már megszerzett és betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Biztosítási jogviszonnyal sem itthon, sem pedig külföldön nem rendelkezhet. Jelenleg Magyarországon csak a nőket illeti meg a korkedvezményes nyugdíj, a férfiakat nem.
Milyen demográfiai problémákkal kell szembenéznünk?
Talán sokan értik, hogy a most aktívan dolgozók azok, akik abba a közös kasszába teszik be a pénzt, amelyből majd a szépkorúak nyugdíja folyósításra kerül. Az elöregedő társadalmi jelenség nem csak Magyarországon okoz gondot, hanem szerte Európában. Ha nem lesz elegendő aktív korú, akkor a sokkal nagyobb létszámú nyugdíjasnak nem lesz miből kifizetni a nyugdíjat. Jelenleg úgy állunk, hogy sokkal kevesebb gyermek születik, mint ahány nyugdíjas van. Most sokkal kevesebb aktív dolgozó fizeti a nyugdíjasok nyugdíjellátását. Gondoljunk csak bele, hogy ha a korengedményes nyugdíj férfiaknak is elérhető lenne, akkor még több nyugdíjasról kellene gondoskodni, hiszen az ő kereső tevékenységükből származó nyugdíj bevétel is megszűnne és tulajdonképpen egy járulékkiadás keletkezne. Más európai országokban a korkedvezményes nyugdíjat engedélyezik a férfiaknak is, de ezért bizonyos százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak az alapnyugdíjhoz képest, azaz tulajdonképpen büntetik a korkedvezményes nyugdíjat. Sajnos tehát a korkedvezményes nyugdíj férfiaknál nem érhető el Magyarországon.
Mivel kedveznek a hölgyeknek?
A férfiakkal ellentétben a hölgyek elmehetnek korkedvezményes nyugdíjba és emellett igénybe vehetik az özvegységi nyugellátást is. Az özvegyi nyugdíjat az elhunyt házastársnak járó nyugdíj összegéből számítják ki. Általában elmondható, hogy a férfiak sokkal előbb haláloznak el, mint a hölgyek, így őket még ez a plusz bevétel is megilleti a korkedvezményes nyugdíjon felül. Amennyiben a hölgy halálozik el előbb, úgy az úrnak is folyósítják az özvegyi nyugdíjat, azonban az sokkal kevesebb lesz, mint ellenkező esetben, hiszen a hölgyek nyugdíja jellemzően sokkal kevesebb mint a férfiaké.
Miként lehet védekezni az alacsony nyugdíj ellen?
A nyugdíjkorhatár férfiaknál az előzőekben ismertettük, de van lehetőség arra, hogy némiképpen több nyugdíjra tegyenek szert. A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 65 év, de ez alatt az idő alatt lehetőség nyílik egyéb nyugdíjcélú megtakarítást is felhalmozni. Lehetőség van nyugdíj-előtakarékossági számla megnyitására, amelynek pozitívuma, hogy a vagyont a BEVA biztosítja. Ha a befektetést szolgáltató szervezet esetleg fizetésképtelenné válik, akkor is ki fogják fizetni a megtakarítást, amely maximum 100 000 eurónak megfelelő összeg lehet. Ez az összeg önrészt is tartalmaz, így a milliós összegig 100 százalékot, míg afölötti összeg esetén 90 százalékot fog megtéríteni az alap. Természetesen dönthetnek a férfiak úgy is, hogy a ma olyan népszerű aranyba fektetik be pénzüket. Erre ma már különféle vállalatok biztosítanak megnyugtató megoldást, így vásárláskor biztosak lehetnek abban, hogy valódi aranytömböket kapnak pénzükért. Ezeken felül lehetőségként kínálkozik még az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási lehetőségre, amely azonban nem áll a BEVA védelem alatt. A nyugdíjpénztárak működését a NAV és a Magyar Nemzeti Bank is felügyeli, így ez a típusú megtakarítás is védelem alatt áll. A nyugdíjpénztárak mögött a legtöbb esetben egy bank vagy egy biztosító áll, így itt is biztonságosan lehet gyűjteni a nyugdíjas évekre. A nyugdíjpénztáraknál azonban nagyon oda kell figyelni arra, hogy mennyire rizikós portfólióba fektetik pénzüket. Ha jó döntést hoznak, akkor akár meg is duplázhatják vagyonukat. Minden évben áttekinthető, hogy mely nyugdíjpénztárak minként teljesítettek az év során. Ezeket a statisztikákat érdemes mindig áttanulmányozni és ha úgy érzik, hogy egy másik pénztárnál nagyobb lenne a hozam, akkor természetesen lehetőség van pénztárt váltani.