5 dolog, amivel csökkenteni lehet egy háztartás költségeit

0
158

Talán már közhelyszámba megy, hogy milyen fontos lett a 2020-as években a tudatos, takarékos háztartásvezetés. Az infláció, az élelmiszer- és az energiaárak égbeszökésével már nem csak azok figyelnek a háztartás kiadásaira, akik amúgy is alaposabbak a pénzügyekben, hanem azok is, akik eddig lezserebben álltak hozzá ezekhez a költségekhez.

Kép forrása: unsplash.com/@rupixen

Hogyan tudjuk a ház energia kiadásait csökkenteni?

Először nézzük a hőenergiát és a hűtésre kiadott költségeket. A hőenergiára kifizetett rezsiköltségek jelentősen megnőttek az utóbbi időszakban. Itt az egyik legcélszerűbb irány, ha olyan házban élünk, ahol a megtermelt hőenergia nem szökik ki az épületből. Ezt a legegyszerűbben szakszerű szigeteléssel tudjuk elérni. A homlokzatot, a födémet vagy a tetőteret mindenképp érdemes leszigetelni, akár utólag is. A magyarországon található, régebben épített házak esetében jellemző, hogy nincs szigetelés a homlokzaton vagy a födémen, sőt, a nyolcvanas években összehozott tetőtérbeépítéseknél is gyakran elmaradt a szigetelés. A megfelelő szigeteléssel viszont a megtermelt energia nagy részét bent tudjuk tartani az épületben, vagyis nem hűl le olyan gyorsan a ház, nem kell újabb fűtőanyagot elégetnünk ahhoz, hogy újra komfortos legyen az otthonunk. A nyári időszakban pedig elképesztő módon fel tud forrósodni a tetőtér, vagyis megfelelő szigeteléssel lenyomhatjuk a hűtésre kiadott pénz összegét.

Ha tetőtéri otthonunk van, vagy a házunk ki van bővítve tetőtérrel, akkor szigetelni kell a tetőt. A tetőszigeteléssel rengeteg hőenergiát spórolhatunk, ami megmutatkozik a rezsiszámlánkon is függetlenül attól, hogy milyen fűtőanyaggal dolgozunk. És mivel a tetőtérben nélkülözhetetlen a hűtéstechnika, (amiért nyaranta igen hálásak lehetünk), a megfelelő szigeteléssel jelentősen kevesebb villanyszámlát kell elutalnunk, sokkal később melegszik fel a tetőtér, kevesebbet kell használnunk a légkondit. Amennyiben családi házban élünk és nincs szigetelve a tető, akkor vessünk a födémre egy alapos pillantást, nézzük meg, hogy van-e rajta szigetelés. Ennek hiányában a hőenergia 35%-a illan el az épületből, hiszen a meleg levegő felfelé száll, a födém pedig az épület egészét nézve hatalmas felület. A tetőszigeteléshez hasonlóan itt is igaz, hogy a hőenergia mellett a hűtésre kifizetett költségek is kedvezőbbek lesznek, amint leszigeteltük a födémet. Ráadásul a födémszigetelést a homlokzat szigetelés árának töredékéből megoldhatjuk.

Szerezzünk be energiatakarékos eszközöket, figyeljünk az energiafogyasztásra

A szigetelés, a megfelelő nyílászárók és a fűtéstechnika mellett fontos, hogy azok az eszközök, amiket használunk, energiatakarékosan üzemeljenek. Ilyen például a hűtőgép, a mosógép, szárítógép, mosogatógép, mélyhűtő, vagy a melegvíz előállításáért felelős bojler. Energiatakarékossági szemmel vizsgáljuk meg ezeket az eszközöket és ha kell cseréljük le egy jobb, hatékonyabb berendezésre. És figyeljünk a vízfogyasztásra, áramfogyasztásra, hiszen a tudatos energihasználat nemcsak az eszközeinken, de rajtunk is nagyban múlik.

Képezzük magunkat pénzügyi fronton

A legtöbb embernek fejfájást okoz, hogy a saját pénzügyeiről gondolkozzon, pedig nem árt résen lenni. Persze nem kell kapásból tőzsdeguruvá vagy bitcoin-császárrá avanzsálnunk, de nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, milyen területen tudjuk kamatoztatni a pénzünket. Időről-időre nézzünk utána, hogy milyen befektetetési forma éri meg (részvények, állampapírok stb.), a valutakészletünket is érdemes időnként ellenőrizni, hogy áll a forinthoz képest. Sokan a bankolási szokásaikkal, vagy a biztosításokkal is úgy vannak, hogy megkötnek egy szerződést, aztán akár évtizedekig nem néznek rá. Pedig könnyen lehet, hogy egy okosabb konstrukcióval jó pár ezer forint a zsebükbe maradt volna. Jól jöhet egy tanácsadó bevonása ilyenkor, akivel átnézzük a banki, biztosítási ügyeinket.

Tudatosítsuk a költéseinket, vezessünk nyilvántartást róla

A kiadásos és bevételek nyilvántartását nem mi találtuk ki, ez egy ősi és praktikus eszköz. Próbáljuk meg először egy hónapig vezetni akár egy excelbe, hogy mire mennyit költöttünk. Mindent írjunk fel, a bevásárlástól a rezsin és a tankoláson (vagy más, közlekedési költségen) keresztül az eseti vásárlásokig az össze-összes kiadást. Mennyit költöttünk kávéra vagy a büfében, amikor csak kiszaladtunk vásárolni valamit.

A kis nyilvántartásunk alapján kimatekozhatjuk, hogy mennyit és hol spórolhatunk, mennyit tudunk félretenni. Ha már megvan a bevétel-kiadás táblázatunk, tervezzük meg előre egy hétre, hogy mit és hogyan fogunk enni. Érdemes megtervezni előre az étkezéseket, főzni, sütni, amikor lehet. Ez két szempontból is hasznos: könnyebben kikerüljük az impulzusvásárlást az étkezési fronton és még egészséges kajákat is tudunk fogyasztani. Ha boltba megyünk, előtte írjunk bevásárlólistát és tartsuk is magunkat hozzá És ha már impluzusvásárlás: ha boltba megyünk, ne vásároljunk össze-vissza, írjunk előre listát és csak azt vegyük meg, amire ténylegesen szükségünk van. Ne rendeljünk meg mindent, ami a szemünk elé kerül Az online rendelés és a házhozszállítás korszakában nehéz megállni, hogy ne rendeljünk meg olyan dolgokat, amik csak látszólag szükségesek. Legyünk ezen a területen is fegyelmezettek és csak akkor nyomjunk rá a rendelés gombra, ha valóban használni fogjuk a kosárba helyezett terméket.

Közlekedjünk tudatosan

Sokaknak fel sem tűnik, hogy a közlekedés az egyik legenergiaigényesebb, költségesebb hétköznapi tevékenység. A 2023-as benzinárak mellett azért már kétszer is meggondoljuk, hogy autóba üljünk egy rövidebb fuvarért. Ahogy a háztartási kiadások, bevételek könyvelésénél írtuk, a közlekedésnél is jegyezzük fel, hogy mennyi pénzt költünk tankolásra (és az autó karbantartására: olajcsere, kerékcsere, kisebb javítások stb.). Ha csak hetente egyszer kell teletankolni az autónkat, könnyen havi 120 000 forintot fizetünk azért, hogy autóval jussunk el mindenhová. Ezt a költséget a legegyszerűbben úgy  tudjuk csökkenteni, ha tudatosabban kezdjük használni az autónkat. Ha a munkába járást vagy a gyerekek mozgatását nem autóval oldjuk meg vagy ha nem 1-2 naponta ugrunk be a boltba kocsival venni valamit, hanem hetente egyszer intézzük a nagy bevásárlást, már jelentősen kevesebbszer kell autóba pattanunk. És ott van még az egyre könyörtelenebb parkolási díj. Ahová lehet, menjünk gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel, egy-kettőre alacsonyabb lesz a benzin fogyasztásunk, ráadásul kevesebb szennyező anyagot juttatunk a légtérbe és még mozogtunk is. Szóval sok haszna van a tudatos autó használatnak. A kerékpározás is egy igen jó alternatíva, ha az autózást szeretnénk leváltani. A városi bringázásról persze megoszlanak a vélekedések, van, aki tart attól, hogy az autók között cikázzon és joggal hozza fel ellenérvként, hogy Magyarország nem igazán dúskál a kiépített kerékpárutakban. De aki egyszer rákap a városi biciklizésre vagy a vidéki bringázásra, amelett, hogy sokat spórol, jóval kevesebb károsanyagot termel a közlekedése során. Amennyire lehet, használjuk a tömegközlekedést. Olcsóbb és környezettudatosabb megoldás, mint a konstans autóhasználat.