Hogyan változik a rehabilitációs ellátás összege és igénylése 2022-ben?

0
27

A rehabilitációs ellátás megváltozott munkaképességűeknek járhat a 2011. évi CXCI. törvény szerint. A kérelmet minden 15 év feletti személy benyújthatja, akinél a rehabilitációs hatóság megállapította a rokkantságot. A rokkantság mértékét kategóriákba sorolják. B1 kategória – 51-60% közötti és rehabilitációval helyreállítható egészségállapot jelent. C1 kategóriát a 31-50% közötti tartós rehabilitációt igénylőnél állapíthatnak meg. További kitétel, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül és keresőtevékenységet nem végez. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása jár azoknak, akik 35. életévük betöltése előtt lettek megváltozott munkaképességűek, illetve azoknak is, akik 2011. december 31-én baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban vagy egészségkárosodott személyek szociális járadékokban részesültek és azt szüneteltették 2011. december 31-én.

Rehabilitációs járadék – mit kell beszámítani a biztosítási időbe?

A rehabilitációs járadék igénylésekor az időbe beszámítják a baleseti táppénzt, a biztosítás megszűnését követő táppénzt, a gyermekgondozási és csecsemőgondozási díjat és még az álláskeresési támogatás díját is. Ide tartozik még a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásához kapcsolódó folyósítási idő. Nyugellátásra szerzett szolgálati időt is beszámítanak az 1997. évi LXXX. 2020. július 1-jét megelőző hatályos 34. paragrafus szerint, ha a megállapodást már 2011. december 31-ig megkötötték.

Rehabilitációs járadék, rehabilitáció ellátás összege

A havonta megkapható rehabilitációs járadék összegek az alábbiak szerint alakulnak:

51-60% B1 kategória – havi összeg a havi átlagjövedelem 35%-a, a minimum összeg 33.880 Ft és a maximum összeg 45 170 Ft.

31-50% C 1 kategória – havi összeg a havi átlagjövedelem 45%-a, a minimum összeg 45 170 Ft és a maximum összeg 56 460 Ft.

Amennyiben menet közben állapotváltozás következik be, úgy a korábban beszámított havi átlagjövedelmet az évente bekövetkező fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékkel növelik meg.

Rehabilitációs ellátás igénylése

Az igénylő vagy annak meghatalmazottja indíthatja el az igénylést a lakóhely szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátó szervénél. Az igénylést egy erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani és mellékelni kell az aktuális egészségi állapottal kapcsolatos dokumentumokat. Emellett bekérik a keresőtevékenység megszűnése esetén az igazolást vagy annak a másolatát. Bekérik emellett az iskolai tanulmányok folytatásának vagy annak megszűnésének az igazolását. Ha a társadalombiztosítási nyilvántartásban vannak hiányzó időszakok akkor csatolni lehet az ezeket igazoló hivatalos dokumentumokat is. Ezt a kérelmet már online elektronikusan is be lehet nyújtani, így nem szükséges személyesen elmenni a hivatalba.

Mi történik a rehabilitációs ellátás lejárta után

A rehabilitációs ellátás lejárta után a rehabilitációs ellátások felülvizsgálata következhet. Az ellátás, mint tudjuk a határozott időtartam után automatikusan megszűnik, azonban egyes esetekben lehetőség van a felülvizsgálatra. A hatóság ekkor felülvizsgálatot végez az ellátott kérelme alapján, tartós rosszabbodás és keresőképtelen állapot esetén, célzott vizsgálatok esetén. Rendkívüli felülvizsgálat is kérhető. Amennyiben megállapítják az állapotváltozást és a felülvizsgálat során a minősítési kategória eltér az előzőtől, úgy az új minősítés szerinti ellátás kerül folyósításra a döntést követő naptól kezdve. Ha a vizsgálat állapotjavulást állapít meg, akkor az új ellátás a döntést követő második hónap első napjától kerül folyósításra. Ha azt állapítják meg, hogy nincsen állapotváltozás, akkor az ellátás a korábbiak szerint tovább folyósításra kerül.

Sokaknál fontos kérdés, hogy lehet-e keresőtevékenységet folytatni a rehabilitációs ellátás mellett?

2021. január 1. óta megkötés nélkül vállalhatnak munkát a rehabilitációs ellátásban részesülők. Januárban hatályát vesztette az Mmtv.10. paragrafusának 2. bekezdésének b pontja, amely a korlátozó rendelkezéseket tartalmazta. Ha a keresőtevékenység alatt keresőképtelenség lép fel, akkor táppénzre és baleseti táppénzre is jogosulttá válik a rehabilitált.

Melyek a kizáró okok eljárás esetén?

Ha önhibájából nem tesz eleget a komplex vizsgálatnak az érintett, akkor az egyenlő lesz azzal mintha visszavonta volna a kérelmét és az eljárást automatikusan megszüntetik. A személyes vizsgálatokat mindig a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén végzik el. A személyes vizsgálat azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén mellőzhető. A rehabilitációs hatóság a szomszédos megyében is elrendelheti a felülvizsgálatot, ha az nem jelent aránytalan terhet a rehabilitáltnak. Ha a háziorvos igazolást ad ki, miszerint az érintett jelenlegi állapota nem teszi lehetővé a személyes vizsgálatot a rehabilitációs hatóság által meghatározott helyszínen, akkor a lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhetők a szükséges vizsgálatok.

A rehabilitációs ellátás igénylése nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik és tényleg csak akkor érdemes igénybe venni, ha nincsen más lehetőségünk. Tekintve a havi ellátások összegét nem valószínű, hogy ebből meg lehet élni. Maga az igénylés és a komplex vizsgálat is temérdek időt emészt fel, amely ma Magyarországon – látva a hosszas várakozási időket – akár hónapokba is telhet. Az ellátás igénylése előtt mindig érdemes áttekinteni az éppen vonatkozó jogszabályokat, hiszen, ha változás és szigorítás van, akkor lehetséges, hogy nem is kaphatjuk meg a rehabilitációs ellátást.