Óriás panda
Közismertségét és népszerűségét az óriás panda - más néven bambuszmedve, vonzó és könnyen felismerhető külsejének köszönheti. Termete és testalkata zömök, medveszerű; gyapjas bundájának alapszíne fehér, de lábán, lábszárán, mellkasán és vállán feltűnő fekete foltokat visel; füle és szemfoltja is fekete. E szemfoltok közepén meglehetősen kicsi, a macskáéra emlékeztető szemek ülnek, a pupillák függőleges réseknek látszanak.



Az óriás panda jellegzetes tulajdonsága, hogy mellső végtagjain ún. "hamis hüvelykujj" található, ami az egyik kéztőcsonthoz csatlakozik. A húsos párnával borított 6. ujjnak pótolhatatlan szerepe van a  táplálék megragadásában.

 

Az óriás panda vadon csak Dél-Kína középső részinek hűvös, csapadékos éghajlatú hegyvidékein, az 1200-4000 m magasságban található bambuszerdőkben él. Itt terem kedvenc eledele, a bambusz. A bambuszerdők összesen mintegy 30 ezer négyzetkilométert foglalnak el, de az óriás panda ebből föltehetően csak legföljebb 6000 négyzetkilométert népest be. Erdei élőhelyükön az óriás pandák illat-mirigyeiket fák kérgéhez dörzsölve jelölik ki "birtokukat", azaz territóriumukat. E területek között van ugyan némi átfedés, de az állatok rendszerint kerülik egymást, magányosan élnek.

 Az óriás panda éjszakai életmódot folytat: alkonyattól napkeltéig jár táplálék után. Napközben alszik vagy pihen, de nincs állandó "lakása"; hol itt, hol ott húzódik meg egy-egy védett helyen, például sziklák rejtekében vagy egy fa üregében.





Bár az óriás pandát a ragadozók közé sorolják, étrendje túlnyomó részben növényi anyagokból áll, elsősorban a bambusz leveléből, hajtásából és szárából. Általában egy bambuszcsoport közepén lekuporodik a hátsó felére, és elülső mancsaival ügyesen tördeli a bambuszszárakat. Amit letört, azt a szájához tartja, és módszeresen - levelestül, hajtásostul, szárastul - az egészet megeszi.
Amikor az óriás panda ébren van, jobbára táplálkozással tölti idejét, naponta akár 16 órát is. Nagy testtömegének fenntartásához rendkívül sok bambuszt kell megennie, részben azért, mert ez a növény csak nagy mennyiségben fogyasztva ad elegendő tápanyagot, részben azért, mert a panda emésztőrendszere nem működik olyan hatékonyan, mint más, növényi táplálékon élő állatoké. Ezek az állatok általában táplálékuk 80%-át megemésztik, a panda azonban csupán 17%-ot.



Az óriás panda bambuszon kívül más növényeket is elfogyaszt, pl. füvet, virágot, gombát, gumókat, gyökereket, fakérget. Ha sikerül elkapnia egy kisemlőst vagy egy halat, vagy ha belebotlik egy tetembe, azt sem hagyja ott. Rokonaihoz, a medvékhez hasonlóan méhkaptárokat is szívesen fosztogat.




Az óriás panda szaporodási időszaka március közepétől májusig tart. Ezekben a hónapokban párt keresnek maguknak. Egy-egy nőstényért négy vagy öt hím is verseng, de miután - jókora zajt csapva - nyélbe ütötték a párzást, visszatérnek magányos életformájukhoz. A nőstény 3-5 hónappal később keres egy meleg, biztonságos odút - ez lehet barlang, de lehet egy fa odva is-, ott levelekből és ágakból vackot készít, s világra hozza fejletlen, magatehetetlen kölykét. Gyakran ikrek, sőt nemegyszer hármas ikrek születnek, de olyan sok gondoskodásra van szükségük, hogy az anya általában csak egyet próbál meg fölnevelni, a másodikat sorsára hagyja.




Az újszülött panda vak, csaknem teljesen csupasz, és kevesebb mint 150 g. Élete első három hetében anyja szinte szünet nélkül a karjában ringatja, gyakran ülő helyzetben, úgy, hogy szophasson. A kicsi gyorsan nő: egy hónapos korára kinő a szőre, és már jól kivehető rajta a kifejlett állatokra jellemző mintázat. Két héttel később kinyílik a szeme. Járni azonban csak három hónapos kora táján tanul meg, addig anyja hordozza magával.
A pandabocs öt hónapos kora táján kezdi kóstolgatni a bambusznádat, és anyja egy hónappal később választja el. Valamikor egy- és másfél éves kora között válik meg anyjától és áll a maga lábára. Az óriás pandák csak 6 éves korukban kezdenek el szaporodni, ettől kezdve a nőstény két-, esetleg három évenként ellik. Ez a lassú szaporodási ütem az egyik akadálya annak, hogy a természetben élő óriás pandák egyedszáma jelentősebb növekedésnek.




Az óriás pandának mint önálló fajnak a fölfedezése óta eltelt viszonylag rövid idő alatt rohamosan csökken az egyedszáma, s a ma már hivatalosan nem pusztán veszélyeztetett, hanem nagy valószínűséggel kipusztulásra ítélt fajként tartják számon. Kétségkívül vadászták is, de megfogyatkozásának az a fő oka, hogy az emberi civilizáció terjeszkedésével egyre jobban zsugorodik az erdei élőhelye. Emiatt az erdők még megmaradt kis foltjain a néhány egyedből álló kis csoportok elszigetelődtek fajtársaiktól, s ez beltenyészet kialakulásához és a faj életképességének gyengüléséhez vezetett.
Az óriás pandák, a Világalapítvány a Természetért (World Wide Fund for Nature) címerállatának sorsát szerte a világon figyelemmel kísérik, és a kínai kormány az 1950-es évek végétől komoly erőfeszítéseket tesz e faj megmentéséért. 32 rezervátumot hoztak létre az óriás pandák hegyvidéki élőhelyén, s itt védik az állományt. Az egyik rezervátum állami irányítású kutatóközpontjában szaporítási programok kidolgozásával, a szabadon élő állatok tanulmányozásával foglalkoznak.
Egy korábbi becslés szerint az óriás panda természetben élő állományának teljes kipusztulása a 2000. évre volt várható. A nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések összehangolt, gondos tevékenységének köszönhetően van azonban némi remény arra, hogy ez a pótolhatatlan faj újból elszaporodik természetes hegyvidéki élőhelyén.



www.vadallatok.hu


Képek

























A hét képei
















Legjobb helyezésünk

A magazin eddigi legjobb helyezése:
2010.október 2.


Köszönöm Nektek

Magazin ajánló











Üzenőfal

Magazinról

Alapítva: 2009.09.15.

Tegnapi látogatók: 110

Látogatók az előző hónapban: 3350

Látogatók a jelenlegi hónapban: 2648

Feliratkozottak: 318

Magazin helyezése: 84

Szerkesztőség

1

H

újd

Egy csepp figyelmet - Mert a világ érdekes

Tooltip szövege ide jön
Close

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez