Petőfi Sándor életrajz és vers elemzés
Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én.
Apja Petrovics István mészáros mester, anyja a szlovák anyanyelvű Hrúz Mária.
1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett.
1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. Ez a Búcsúbeszéd az első ránk maradt költeménye.
1838-ban iratkozott be a Selmeci líceumba.
Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult.
Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában indult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak.
1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották.
1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral.

Írói sikerek érték: 1842-ben az Athenaeumban megjelent első verse A borozó.
1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott.
1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat  másolta. Itt született Távolból című költeménye. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is.
1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe.
1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását.
Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-tol segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál.
1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza.
1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt.
Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták: Úti jegyzetek. Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte).

1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete.
1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, később A hóhér kötélen című regényén dolgozott.
Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete.
1849. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott.
1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én.  
Egy gondolat bánt engemet


A köznapiasan ható kezdő sor a szokványos halál képei folytatják. A bántó gondolat maga a lírai hasonlatokkal kifejezett szokványos halál. Ennek lehetőségét utasítják el ,,Ne ily halált adj Istenem                    Ne ily halált adj énnekem!”  sorok. Ennek a halálnemnek az elmúlását jelenti. Alliteráció (,,Féreg foga”) és ellentét (,,Virág” foga rág) által kap nyomatékot. A költő által óhajtott halál romantikus képekre emlékeztető metaforákban fejeződik ki. A költő a villámsújtotta fával és a mennydörgés által a völgybe döntött kőszirttel azonosul. Az ezután következő három pont azt jelzi hogy a költő számtalan hasonló lehetőséget tudna még felsorolni. A ,,Ha majd minden rabszolga-nép” sor nagy fordulatot jelent a versben. A pirosló arc a pirosló zászlók kifejezésekkel, a világszabadságért harcoló, felkelő nép jelenik meg. A ,,Világszabadság” szó a 36 soros versecske 17. sorában tehát a vers tengelyében van. Az idézőjel azt érzékelteti, hogy egy az idézőjel azt érzékelteti, hogy egy az elnyomottak általánosan ismert jelszaváról van szó. Ez a vers záró sorában is megismétlődő ,,Világszabadság” Petőfi legfőbb eseménye. A ,,Világszabadság” mint legfőbb cél megfogalmazása után a költő az érte folytatandó harcban látja életének értelmét. Az ismétlődő ,,Ott” határozószókat követő fokozódást tartalmazó igék (,,Essem el”, folyjon ki, ,,Hagyjanak”) a hősi halál képzetét erősítik. A 10 soros csatajelenet és a 6 soros temetési jelenet képe hangulatilag különbözik egymástól. Az előbbi mozgalmassága, az utóbbi méltóságlejes lassúsága csak látszólagos ellentétet képeznek. Valójában egy igazi forradalmár elképzelt életútjának magának értetődő állomásai. A szenvedélyes előadásmód, romantikus képek, a nagy ellentétek és a csapongó képzelet verse igazából 1 romantikus rapszódia.

alternative text
 

Csatlakozz hozzánk!

A legjobb puskák -elemzések

IRODALOM ÉRETTSÉGI
Petőfi szerelmi lírájának műfaji sokszínűsége
Arany János – a Toldi és a Toldi estéje főhőse
Ady Endre istenes versei
Babits Mihály ars poeticái
Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai elemzés
A gyereklét képei József Attila verseiben
Bűnbánat és könyörgés Balassi Bálint verseiben
Történelmi látomások Vörösmarty Szózat és Elősző versében
A novellaíró Mikszáth Kálmán: A jó palócok elemzés
A látvány és látomás Pilinszky lágerverseiben
Kétféle értékrend a Jókai Aranyemberében
Avantgarde ars poética Kassák Lajosnál
Thomas Mann - Tonio Kröger elemzése
Katona József - Bánk bán elemzése
Arany János irodalmi életrajz puska
Moliere - Tartuffe tétel és olvasónapló

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI

Az őskor és az ókori kelet
Az ókori Hellász történelme
Az ókori Róma története
A korai feudalizmus története Európában
A magyar nép története az államalapításig
Az érett középkor
A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
A Hunyadiak Magyarországon
A földrajzi felfedezések és hatásaik
A Rákóczi szabadságharc
A második VH részvevői és eseményei
Az első világháború következményei és előzményei
Magyarország a második vh.ban
A francia forradalom évszámai puska
A középkori magyar állam puska
Az anjou kor gazdasága a magyar királyságban

NYELVTAN ÉRETTSÉGI

Nyelvtan szóbeli tételek

Friss hírek

Üzenőfal

Tooltip szövege ide jön
Close

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez