Trópusi szobanövények gondozása
|
A
trópusi szobanövények otthonunkat, környezetünket különlegessé
varázsolják. Akárcsak a bútorok, meghatározzák a lakás jellegét,
arculatát. A trópusi növények többsége jól mutat a lakás falai között,
és nem is kíván extra figyelmet, csak egy kis törődést, ami minden
szobanövénynek kijár. Egy kevés igyekezettel még a kezdő növénytartó is
rövid idő alatt zöld paradicsomot varázsolhat maga köré.
Fény és hőmérséklet
|
|
A
fény a fotoszintézis, a növény konyhájának alapja. Minden növény
többé-kevésbé igényli a fényt. A trópusi őserdők fáinak koronája
azonban csak a mintegy 50-80%-kal szűrt napfényt enged át. Az itt élő
növények ehhez a körülményhez alkalmazkodott, ezért a közvetlen
napfényt nem szeretik. A napfényt nekünk is szűrni kell. Az ablakunk
előtti függöny gyakran el is végzi ezt a szűrést. Ha a függöny nem
elegendő, árnyékoljunk pl. a virágok elé kifeszített, fényátersztő
szövettel. Ha növényünk fényigénye magas, ez azt jelenti, hogy a szűrt
napfény hosszabb ideig kell, hogy érje. |
|
Hőmérsékletigényük
általában 22 ºC. Bár tolerálják a 10 ºC-t és a 38 ºC-t is, de a
hirtelen hőmérsékletváltás sokkolja a növényeket. Ezt a jelenséget
tudományosan stressznek hívjuk. A stressz-hatást úgy küszöbölhetjük ki,
ha a növényt fokozatosan tesszük ki a változásoknak. Így fokozatosan
szoktathatjuk hozzá az új körülményekhez. Ezért kerülni kell a
hirtelen, 4-8 óra között bekövetkező hőmérséklet és fényviszony
változást. Drasztikus hőmérsékletváltozásnak a 10 ºC-os ugrást
tekinthetjük. Stressz-hatásra számíthatunk, ha a növény helyét
megváltoztatjuk, ha a növényeket kivisszük a teraszra, ha beindítjuk a
klímát, vagy beindítjuk a fűtést. Ilyen esetekben számoljunk egy három
hetes szoktatási periódussal.
Páratartalom
|
|
Mind
a klíma, mind a központi fűtés működésekor 30% körüli páratartalomra
számíthatunk. Ugyanakkor a legtöbb trópusi növény páraigénye 80-100%. A
megfelelő páratartalmat legkönnyebben úgy biztosíthatjuk, hogy
gyöngykaviccsal telehintett, vízzel feltöltött tálcára állítjuk
kedvencünket. A növény soha ne álljon közvetlenül vízben. Ha tálcára
egy kevés f*szén is kerül, a kellemetlen szagoktól is mentesülünk. A
tálcát havonta tisztítsuk meg, csökkentve a gombás és bakteriális
fertőzések veszélyét. |
|
Ha
több növényt tartunk együtt, ez is segít a páratartalom megőrzésében. A
növények ugyanis vizet bocsátanak ki gázcsere nyílásaikon keresztül.
Reggel illetve a délelőtti órákban a nyári melegben permetezzünk. Az is
egy módja a párásításnak, ha a növény cserepét egy nálánál nagyobba
helyezzük, a rést kitömjük tőzeggel, amit rendszeresen nedvesítünk.
Talaj és tápanyag
|
|
A
legmegfelelőbb, ha bolti földkeveréket használunk. A trópusi növények
esetében a rostos szerkezetű, tőzeges földkeverékek a megfelelőek.
Élőhelyükön a talaj pH gyengén savanyú. Meszes talajon ne neveljük
őket. A kereskedelemben kapható földkeverékek közül legelterjedtebb az
úgynevezett általános virágföld, amit tekintsünk semleges középértékű
kémhatásúnak, és így "B" jelűnek. Ez általában megfelel
szobanövényeinknek. Az ennél savasabbat "A", és a meszesebbet "C"
jelzéssel szokás a kereskedelemben jelölni. |
|
Nyáron
három hetenként tápozhatunk. Ha nem ismerjük a növény különleges
igényét a kiegyenlített tápanyag ellátásra törekedjünk. Vagyis a
műtrágya nitrogén, foszfor és kálium tartalma azonos arányú legyen.
Télen a tápozást csökkentsük le kéthavonta egyszeri alkalomra. A
tápoldatok elkészítésénél szigorúan tartsuk be a gyárilag előírt
hígítási arányokat.
Öntözés és kimosódás
A tápoldatozás megnöveli a talaj sótartalmát. A felesleges só sokszor
fehér bevonat formájában meg is jelenik a talaj felszínén, a cserép
oldalán pedig szintén fehér kirakódást láthatunk. Ez ellen úgy
védekezhetünk, hogy a cserepet beállítjuk a kádba, és jól átmossuk
vízzel a talajt. A drénnyíláson át nem csak a felesleges víz, hanem a
sók is eltávoznak. Kb. 20 perc múlva ismételjük meg a műveletet. |
|
Az
öntözéssel el lehet rontani mindent. Ki ne emlékezne, hogy a nyaralás
alatt öntözéssel megbízott családtag, barát, szomszéd esetenként
kirohasztotta növényeinket, míg mások belepusztultak a szárazságba. A
vízigény megállapításának legegyszerűbb módja, ha a újunkat legalább
2,5 cm-ig ledugjuk a talajba. Ha száraznak érezzük, a növény bizonnyal
szomjazik. A növényt addig öntözzük, amig a talaj teljesen
átnedvesedik, de nem telített vízzel. Aranyszabály, hogy inkább hagyjuk
még kicsit szomjazni a növényt, semmint túlöntözzük. A rothadás ugyanis
nagy valószínűséggel halálos kimenetelű.
A legmegfelelőbb, ha desztillált vízzel öntözünk. Ha mégis csapvizet
használunk, öntözés előtt hagyjuk állni legalább egy napig, hogy
szobahőmérsékletűre melegedjék, és a káros gázok is elillanjanak.
Hozzászólok