Kisújszállás a Közép-Tiszavidék keleti peremén fekvő nagykun település. Tengerszint feletti magassága 89 m. A város nyugati fele a Tiszától kelet felé húzódó löszös hátság területén fekszik. Keleti részei a Hortobágy-Berettyó csatornáig elnyúlva, a Nagy-Sárréthez kapcsolódnak. A Budapest-Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg, kültéri, kerti gazdálkodással. A házak közül kiemelkedik a Móricz Zsigmond Gimnázium épülete, mely egykori diákjáról kapta nevét.Az épületet Alpár Ignác tervezte.
|
 A város története
A bujdosó népséget Rákóczi fejedelem rakamazi birtokára menekítette. Az újratelepülés 1717-ben és az azt követő évben valósult meg.
A gazdasági megerősödést folyószabályozás (a Mirhó-gát) és templomépítés jelzi. 
A város címerének alapja egyenesen álló, csücskös talpú, ezüst színű pajzs, amelyen három zöld halom fölött egy behajtott vörös színű kar három búzakalászt tart, ez utal a város mezőgazdasági jellegére. A pajzs felett ötágú aranyozott korona és a nagykunok jelképére utaló, jobbjában kardot tartó, kétfarkú ágaskodó oroszlán látható. A címerpajzs két oldalát kék, ezüst és piros színű akantuszlevél díszíti.
Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldi el jóváhagyásra Orczy fõkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak. 
A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745-ös redemtió (megváltás) hozta meg. 1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kap, vásártartási joggal. Fejlődésnek indul a kereskedelem. Sorra alakulnak a kézművescéhek. A 48-as forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésezõ országgyűlés tagja volt.
1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolja be a fejlődő várost.
A milleneum idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemzõ nádtetõs paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.
Irodalmi emlékek
A hajdani mezőváros „kisvárossá” formálódásának éveiben, 1897-ben menekítette nagybátyja, Pallagi Gyula (1867–1903) 
a nagy múltú debreceni és sárospataki tanintézetekkel meghasonlott felsős gimnazista Móricz Zsigmondot (1879–1942) az általa igazgatott kisújszállási főgimnáziumba.
A leendõ író számára sokat jelentett az itt töltött közel három év. Nyugodt, jó körülmények közé került (külön szoba, az "édesnagyanya" gondoskodása, rajongva szeretett fiatal nagybátyja barátsága). A szeretetteljes környezet, visszahozza önbizalmát és a hatodik osztályos végbizonyítványa jeles, csak görögbõl jó. Kisújszálláson igaz, hogy nem tudott olyan bizalmas baráti viszonyt kialakítani diáktársaival, mint Debrecenben, de környezete és Gyula bátyjának példája ösztönzõleg hatott rá. A tapasztalatgyüjtés, az írói pályára való felkészülés idõszaka volt ez.
VII. osztályos korában nagy élményt jelentett számára, hogy megválasztották az ifjusági segítõ egyesület elnökévé. Könyv- és tanszersegélyeket osztott, rendezvényeket szervezett , ismeretségeket kötött. 
1902 őszén két hétig, mint bölcsészhallgató, segédtanár is volt az iskolában, s bár a 10 éves találkozón nem tudott megjelenni, még 1942-ben is személyesen felkereste volt gimnáziumát.
Sok művében felhasználta itteni élményeit és megfigyeléseit. Szeretett Gyula bátyja halálát a Harmatos rózsa című kisregényében örökítette meg, maturára készülő osztályát pedig a Forr a bor-ban. Ebben jósoltatta meg diák-önmagával, Nyilas Mihállyal: eljön az idõ, amikor ennek az iskolának a diákjai és tanárai büszkék lesznek majd rá . . .
A Forr a bor című önéletrajzi ihletésű regényben diák–tanár konfliktusként megjelenített „úri romlottság” korántsem volt hízelgő a kisújszállásiakra! Gondosan „megfejtették” – s nemcsak az értelmiségi olvasók, olyanok is, akik szerették volna magukra vonatkoztatni az urak világának írói rajzát – a helybeli személyekre, élethelyzetekre vonatkozó nyílt és rejtett utalásokat. S nemcsak ebben a bevallottan kisújszállási ihletésű diákregényben, más Móricz-művekben – például az egyik redemptus eredetű helyi birtokosnak, Kerek Ferkónak a nevét címbe idéző kisregényben – is a móriczi életmű helyi gyökereit keresték. És indulatosan – ha írásba foglalták, kellő tisztelettel! – vitatkoztak is egyes kisújszállási szereplőkről sugallt, a köztiszteletben álló „modellhez” igazságtalan írói elfogultsággal.
„Betűket, szavakat, papírra, táblára szépen írd,
Magyar nyelvünknek ne feledd szépségit.
Ejtsd ki érthetően a magyar szavakat;
Tartsd meg fejedben a nyelvszabályokat.”
 Ezt az „Iskolai kádenciát” a város egykori segédtanítója, Arany János hagyta hátra, a mindenkori elsősök okítására. Arany János 17 évesen, a debreceni kollégium diákjaként nem egészen egy esztendeig praeceptor volt a kisújszállási partikuláris iskolában. Az épület már nem áll, a református templom melletti kis parkban emléktábla jelzi az egykori iskola helyét, és állít emléket a költőnek.
Nevét a városi könyvtár és egy általános iskola viseli a városban.
A város szülötte Nagy Imre (1817–1840), a fiatalon elhunyt költő. A debreceni kollégium elvégzése után 1839-ben mint teológust megbízták egy osztály tanításával. Már diák korában kezdett verselgetni. 1840-ben Árpád c. balladájával elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Tüdőbajban halt meg. Verseit halála után adták ki önálló kötetben. Életműve torzó maradt.
A költőről így beszélt egy rádióriportban Kiss Tamás költő, aki szintén Kisújszálláson született.
„Nagy Imre csak egy szócikk a lexikonban, és helyi hagyaték.
… 1937-ben tartottam róla egy félórás rádióelőadást. Igaz, nem túl nagy munkásságról van szó, de irodalomtörténeti érdekesség. Ez a költő a maga huszonkét esztendejével be tudott kapcsolódni annak a kornak az irodalmi áramába, a reformkor szellemét át tudta venni itt Debrecenben, a kollégiumban. Ezt tükrözi a költészete is. A Vörösmarty és Bajza költészetén nevelkedett nemzedéknek a tagja, akiket aztán a népies irányzat (amely tulajdonképpen Csokonaihoz kapcsolódott vissza) fogott fel és vitt tovább. Nagy Imre Kisújszálláson született 1817-ben, tehát éppen egyidős volt Arany Jánossal. Arany 1834-ben volt préceptor, diáktanító Kisújszálláson, akkor, amikor Nagy Imre már debreceni diák volt. Tehát együtt diákoskodtak a kollégiumban, egészen biztosan személyesen is ismerték egymást, Arany meg is említi összegyűjtött prózai írásaiban a nevét. Korán elhalt, többre érdemesült költőként említi. Huszonkét éves volt, amikor tüdővészben meghalt a kollégium végzős diákjaként. Az a tragikus benne, hogy Árpád című balladáját benyújtotta a Kisfaludy Társaság pályázatára. Akkoriban a történelmi ballada divat volt. A ballada nem a későbbi Arany vagy a skót ballada hagyatékát őrző műfaj volt még akkor, hanem tulajdonképpen történelem-elbeszélés, a nemzeti öntudat ébresztése. 1839-ben ő is, már betegen, megírta a balladáját, várta a költeménye sorsát. Majd 1840. január végén döntött a bizottság, köztük Vörösmarty is, s 1840. február elején érkezett meg gyorskocsin Debrecenbe a hír az ezüstserleggel, mely szerint az ő balladája első díjat nyert ezen a pályázaton. De akkorára, éppen előző nap, már el is temették. Néhány más költeménye is őrzi az ő nem mindennapi képességét, tehetségét. Költészete nem a kornak az almanach-líráját, ezt a bajzai irányzatot mutatja, hanem önálló hang. Talán még egy kicsit inkább Csokonaira emlékeztető a vándorló diákról szóló vers:
"Indul nagy utára az árva diák,
Feszítik agyát karakán ideák;
Jó bor: mibe gondja temetve leend,
Szép lány: kit amúgy magyarúl ölelend."
Dallama is volt. Még az én diákkoromban is énekeltük ezt a kollégiumban. Ez valóban egy saját hangú deák-ének. Aztán szép még a hattyúdala, az utolsó verse is, amivel búcsúzott az élettől. Hamarosan, az 1840-es évek nagy irodalmi fellendülésében már el is felejtették a nevét, de a debreceni kollégium őrizte. Szép obeliszket állítottak sírja fölé az 1860-as években, amire a pénzt a diákság gyűjtötte össze körutakkal, előadásokkal, színjátszó egyesületek előadásaival. 1861-ben avatták fel síremlékét. Akkor a nemzet egy kis lélegzethez jutott. Kezdték Nagy Imre emlékét ápolni. Természetesen Kisújszálláson mindig színen volt Nagy Imre. Szeremley Barna, a gimnázium tanára, Móricz nagybátyjának, Pallagi Gyulának az utóda az igazgatói székben, a tizenkilencedik század végén ébresztgette a költő emlékét azáltal is, hogy kiadott egy Nagy Imre-verseskönyvet a maga előszavával…”
A város lokálpatriótái utcát neveztek el róla, a gimnáziumban az ő nevét is emléktábla őrzi, s a ballagó diákok – mindmáig – megzenésített versével búcsúznak el iskolájuktól.
 Látnivalók a városban
Sokáig városházpalotának hívták a XIX-XX. század fordulóján neoklasszicista stílusban emelt épületet. A második világháborúban megsérült, újjáépítették, de a két középső torony nem került vissza a helyére.
A Városháza előtt Arany János és Móricz Zsigmond egészalakos szobra áll. (Somogyi Árpád, ill. Ispánki József alkotása).
Műemlék a tűzerkélyes barokk református templom (1788), melyet klasszicista stílusban építettek át.
 A kapufélfák előlapján párhuzamos, függőleges, geometrikus vésett díszítés, a kiskapu tetején fűrészlet, stilizált kígyós díszítmény található.
Az 1920-as években az ipari tanoncok, majd az alsós népiskolai (elemi iskolás) tanulók iskolája lett, s ez időtől kezdve a nevelés és oktatás ügyét szolgálta egészen 1971-ig. Ekkor a Városi Tanács ezt a műemlék jellegű épületet alkalmassá tette arra, hogy a Gimnáziumban másfél évtizedig hányatott néprajzi gyűjteményt a nagyobbik teremben kiállítva bemutassa az érdeklődőknek. A kisebbik teremben kunsági szobabelsőt rendeztek be. A Kiállítóteremben őseink szokásaival, munkaeszközeivel, hagyományaival ismerkedhetünk meg.
A helyi és környékbeli fazekasok munkái, az állattartással kapcsolatos tárgyak, régi konyhai eszközök és régi munkaeszközök színesítik a kiállítást.
 Tájház. A látogatók egy jellegzetes nagykunsági "szélső" parasztházzal ismerkedhetnek meg: a falu szélső háza volt, erre utalnak a védelmet szolgáló részletek a több mint kétszáz éves házon.
Ábri-háznak is hívják, hisz az 1700-as években kerültek ebbe a házba az Ábriak. Eredeti gabonatároló ládát, s bútorzatot tekinthetnek meg a látogatók. Érdekes építmény az udvaron a gerendákra épült disznóól.
A kosárfonást, csipkeverést, fazekasságot, szalmafonást is gyakorolhatják az idelátogató vendégek.
Gyógyvizű Strandfürdő. A közlekedési szempontból ideális fekvés (vasútállomástól, főközlekedési úttól 300 méternyire) az Erzsébet-liget több hektáros tölgyesének kellemes mikroklímájával párosul. A fürdőt olyan gyógyvizű kút működteti, melynek alkálihidrogénkarbonátos - jódos vize számos betegségre gyógyítóan hat.
A település határában kunhalmok emelkednek. Védett természeti érték ezek mellett Ecsegpuszta, ahol a táj megőrizte sajátos arculatát és jellemző élőhelyeit
Délre a Berettyó folyó háborítatlan madárvilága, a dévaványai Túzokrezervátum hívogatja a látogatót. Az aktív turizmus kedvelői lovagolhatnak a Horváth-tanyán, horgászhatnak a Kisújszállás környéki tavakban, vadászhatnak a város határában.
forrás:
www.utazzitthon.hu/kisujszallas.html
www.vendegvaro.hu
www.moricz-kujsz.sulinet.hu
www.kisujszallas.hu
www.inaplo.hu/_mut/full_datum_forras210.html
|
 |
 |
|
 |
 |
[zakkant] (24/L)
csatlakozott: 2005.10.04
utolsó belépés: 2010.09.02
|
   |
|
"Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység
és mily tömör a hígság
és mily komor a vígság.
Tudjuk mi rég, mily könnyű
mit mondanak nehéznek,
és mily nehéz a könnyű,
mit a medvék lenéznek."
Kosztolányi Dezső
|
Adynak ezek a versei ismeretlenek voltak számomra,pedig nagyon szeretem Őt.így külön köszönet,hogy megörvendeztettél vele.További szép hétvégét.
Jöttem, és olvastam. Köszönöm! Nagyon szép napot kívánok mindenkinek! :)
Köszönöm ogy meghívtál,és ismét tanulhattam Tőled.
Felüdülés volt ismét itt olvasgatni! Köszönöm az élményt!
Szia:))Gratulálok..Kreatív dogger díjas lettél:))Bővebben:http://www.hotdog.hu/magazin/magazin.hot?m_id=25128.
Szeretnél beleolvasni Vérkönny c. könyvembe?
Itt lehet: http://amarina.hu
Twitter: http://twitter.com/angelimarina
Szia! Jóvolt olvasgatni megint. Köszi.
Jöttem kicsit olvasgatni,
szép, okos dolgokat látni.,
s az irodalom kertjét bejárni!
Jól éreztem magam ismét, köszönöm! Judit
Jó volt az anyák napi összeállítás...
Köszi :-)
Köszi! Nagyon jó ez a magazin! :)
|
|
feliratkozás dátuma:
2010.09.02 |
|
|
feliratkozás dátuma:
2010.08.29 |
|
|
feliratkozás dátuma:
2010.08.21 |
|
|
feliratkozás dátuma:
2010.08.13 |
|
|
feliratkozás dátuma:
2010.08.09 |
|
HotDog - Magazinok - Minden ami irodalom - ~Irodalmi kirándulások~ - Kisújszállás - ahol Nyilas Mihály érettségizett
Összes feliratkozott
Mentés
Mégse