Kedvelem a zenéjét, és egy letisztult egyéniség tárult elénk amikor zsüritagként láttuk viszont. Ikonunk lett amelyet egy élet munkája bizonyitott.Van akinek az "életét", karierjét inditotta el, mert volt abban hite amit csinált. (Gwendin)

Fenyő Miklós (Budapest, 1947. március 12.) magyar rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs. Édesapja Fenyő Elemér gépészmérnök, édesanyja Gonda Alice kozmetikus.

Élete

Tanulmányait a Pannónia utcai általános iskolában kezdte, az Amerikai Egyesült Államok-beli New York-i Jackson Heights Primary Schoolban és a First Manhattan Grammar Schoolban folytatta, majd a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett.

1967-ben alapította a Hungária együttest, ekkor jelent meg első kislemeze, mely a Csavard fel a szőnyeget és a Rémlátomás című dalokat tartalmazza. Egy évre rá a Csavard fel a szőnyeget című számmal első helyezést ért el a Ki mit tudon.

1970-ben jelent meg első nagylemeze a Hungáriával közösen, Koncert a Marson címmel, majd országos koncertturnéra indult. 1973-1979 között turnézott a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Nyugat-Berlinben, valamint az NSZK-ban. 1977-ben részt vett a Metronóm '77 fesztiválon, ahol közönség díjat kapott. Ugyanebben az évben vette fel a Hungáriával a Beatles-láz című lemez hanganyagát, mely csak 20 évvel később jelenhetett meg, mivel az MHV letiltotta.

1980-ban a már új felállásban zenélő Hungáriával megjelent a Rock and Roll Party c. lemezük, melyből 600000 példány kelt el, akárcsak az 1 évvel később megjelenő Hotel Menthol-ból (100000 példány után aranylemezzel, 250000 után pedig platinalemezzel díjazták a tagokat).

1981-ben nagydíjat nyert a Limbóhintó című dallal a tánc és popdal fesztiválon, a dal kislemezen 250000 példányban kelt el, így arany- és platinalemez díjat kapott.

1982 márciusában a Hungária 15000 néző előtt adott koncertet a Budapest Sportcsarnokban, majd ez év végén megjelent az Aréna című lemezük.

1983-ban elkészült az Egy pillanat veled című zenés portréfilm, mely Fenyő Miklósról és rajongóiról szól. Szintén 1983-ban jelent meg Fenyő első szólóalbuma MIKI címmel, 1984-ben pedig a Jól nézünk Miki című breaklemeze, mindkettő aranylemez lett.

1986-1988 között a megváltozott formációjú Modern Hungáriával jelenik meg 3 lemeze, majd 1992-ig fiatal tehetségek menedzselésével foglalkozik, mint például Szandi, a Step és a Park együttes, utóbbiban az alapítótag, Fenyő Miklós fia is játszott zongorán.

1995-ben a Népstadionban az 1980-as évek elejéről származó felállású Hungáriával adott koncertet 100000 néző előtt. 1998-ban a Budapesti Operett Színház bemutatta Hotel Menthol című musicaljét, ami CD-n is megjelent. Nyaranta többször koncertezett a Margitszigeten is. 2001 októberében került bemutatásra a Made in Hungaria című önéletrajzi zenés játéka a József Attila Színházban, melyben saját életútja mellett még Jerry Lee Lewist is megszemélyesítette.

2006. május 20.-án mutatták be második musicaljét a József Attila Színházban, Aranycsapat cimmel. 2007. március 12.-én, 60. születésnapja alkalmából nyilvános előadással köszöntötte a József Attila Színház, ezen az estén vette át Rózsa Istvántól a Mr. Rock and Roll című albumáért járó aranylemezt. 2007 augusztusában jelent meg legújabb lemeze Kell egy álom címmel. 2008-ban a Megasztár 4 zsűrijének volt a tagja.

2009-ben Made in Hungaria címmel film készült róla.

Szólólemezek

• Miki (1983)
• Jól nézünk MIKI (1984)
• Jól nézünk MIKI (Maxi, 1985)
• A Fenyő (1994)
• Made in Hungaria (1996)
• Fenyő Ünnep LIVE I-II. (1997)
• Hotel Menthol - A musical (1998)
• Minden kocka fordul (1999)
• Fenyő gyöngye (2002)
• Mr. Rock and Roll (2004)
• Kell egy álom (2007)

Hungária

• Koncert a Marson (1970)
• Tűzveszélyes (1971)
• Beatles láz (a felvétel 1977-ben készült, de kiadására csak 1997-ben kerül sor)
• Rock and Roll Party (1980)
• Hotel Menthol (1981)
• Aréna (1982)
• Finálé? (1983)
• Rég volt, így volt, igaz volt (1985)
• Van aki forrón szereti (1985)
• Szív, zene, szerelem (1986)
• Csók x csók (1987)
• Egyszer fenn, egyszer lenn (1988)
• Hungária aranyalbum (1990)
• Hungária válogatás (1994)
• Ébredj fel Rockandrollia (1995)
• Micsoda buli (1995)

Díjak, elismerések

• Gyémánt lemez (500 000 eladott lemez után)
• EMERTON díj, a Magyar Rádió díja
• Viktor-díj (1 000 000 eladott lemez után)
• Arany zsiráf díj
• Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004)
• Angyalföld Díszpolgári cím (2004) 
•  www.wikipedia.org

Michael J.  Fox az egyik kevenc szinészem.Szeretem a filmjeit, "kisfiús" báját, karaktereit melyeket megmutat nekünk. Mélyen együtt éreztem vele, amikor a betegsége kiderült. Hiányzik a mozivászonról.

Egy őszinte ember, akinek sugárzik a tekintete, a mosolya is "elárulja" kedves lényét.

Eltudom képzelni , milyen gyötrelmeken ment keresztül , amikor kiderült a betegsége. Bölcsen tette, hogy ezt a megfelelő időben közölte a "Nagy világgal". Hiszen Mindenkinek egy élete van, melyet élhet és Mindenkinek van magánélete, ami nem biztos, hogy minden rezdülésében a külvilágra tartozik, még egy világhírű ember esetében sem.

 Moziba ritkán járok, de az otthoni DVD tárból nem hiányozhatnak a filmjei. Szombat délután, ha éppen nincs semmi ,és egy vidám , fergeteges,  de mégis tanulságos filmet szeretnénk megnézni, akkor ez éppen a megfelelő, szeretettel ajánlom.

Ebben a filmben, senki nem az aminek látszik, újabb és újabb váratlan fordulatok követik egymást. Közben sok élet helyzetet megismerünk, a mindennapi valósággal találkozunk, aztán a végére letisztul minden és nem marad más "csak" a Szeretet. (Gwendin)

A pénz boldogít

(Greedy, 1994)

Nemzet: amerikai
Stílus: vígjáték
Hossz: 120 perc

 (www.filmkatalogus.hu)

Ma, egy kicsit "önző" leszek a készűlő "könyvemből" mutatok be egy részletet, nézzétek el nekem. (Gwendin)

A

CLUEJLA BARIKÉ

féle

ÉBREDÉS 

  „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”

                 (Pál levele a Filippibeliekhez 4. rész 13. ige

   Egy asszony győzelme Krisztussal,  a

                 sátáni erők fölött

 BEVEZETÉS

Dicsőség a Felséges Mennyei Atyának az Áldott Jézus Krisztusnak, hogy a Szent Szellem Isten sok testvéremet indította arra, hogy felejthetetlen emléket állítson a hivő testvéreimnek az utókor számára, melyet sokszor szeretet volna bemocskolni a Sátán, de Istenünk mindig gondoskodott arról, hogy az ő szolgáinak munkáját megismerje a „világ”.

A Szent Isten akaratára ez a könyv, a földön legtöbbet szenvedett emberről szól, aki az Úr elhívott prófétája volt, aki az Atyától a Cluejla Bariké, Kicsike Barika nevet kapta.

Tíz éven keresztül támadta a Sátán és mindent megtehetett vele, de egyet nem, az életét nem vehette el.

Hitetlen nemzetség, hitetlen család vette őt körül, de hagyott maga után magot, jelen sorok íróját, akit a Szent Szellem Isten vezérel, hogy minden úgy íródjék le, ahogyan a Szent Szellem Isten szólja az Atya akarata szerint.

Ez a könyv erőt ad a Krisztusban mind azon testvéreimnek, akik viaskodnak a fenevadakkal, akik a hit szép és nemes harcát könnyel, fájdalommal, szenvedéssel vívják meg.

A nem hivő embereknek pedig áldást ad az Úr, hogy megismerjék milyen gonosz a Sátán, aki gúzsba köti az életüket, és sok család, asszony és férfi fogja felismerni, hogy az élete megváltozhat.

A Szent Szellem Isten által. Ámen

„Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.”

(János evangéliuma 15. rész 18. ige)

„Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé, de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.”

(János evangéliuma 15. rész 19. ige)

„Emlékezzetek meg ama beszédekről, amelyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.”

(János evangéliuma 15. rész 20. ige)

„De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, aki küldött engem.”

(János evangéliuma 15. rész 21. ige)

„És megbotránkoznak vala ő benne, Jézus pedig monda nékik:

Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában.”

A FÁJDALMAS ÉVEK VÉGE

1995. MÁJUS 5 és 1996. MÁJUS 5 között

1995. május 7. Vasárnap

Ezen a napon szólt Isten, hogy kezdjem el az írást.

Dicsőség és Hálaadás és Magasztalás a Felséges Istennek.

Ámen.

1995. április 17.

z a nap volt az amikor Édesanyám váratlan betegsége elkezdődött.

Nagy lázzal indult.

Ebben az időben a költözködéssel voltam elfoglalva. 10 évig laktam a Tési domb felső részén (ez városunk egyik részének a neve), Isten úgy fordította az eseményeket, hogy egyik pillanatról a másikra, minden akadályoztatás nélkül el tudtam költözni abba az utcába, ahol felnőttem, ahol Édesanyám lakott.

A Szent Lélek Isten mindenben segítséget adott a legkisebb holmi helyét is megmutatta hova tegyem.

Eközben Édesanyám állapota romlott, április 20-21-én már fel sem tudott kelni, 22-én lezajlott a költözködés.

Édesanyám ekkor már a haláltusáját vívta.

Hozzá mentem, amikor időm engedte, készítettem az élelmét, a pépes ételt, hiszen a nagyböjt még most is tartott.

Édesanyám hosszú évekkel ez előtt kezdte el a Magyarországi ébredésért.

Lassan a lakásban a helyére kerültek a dolgok.

Kisfiammal beszélgetve, amikor arról szóltam neki, hogy a Mama mindig a halálról beszél, átjárt a Szent Lélek ereje, s ekkor már bizonyos voltam benne, hogy Édesanyám meg fog halni.

De mintha csak egy álom lett volna, úgy tudtam ezt fogadni.

Leírhatatlan az, ahogy feküdt az ágyán csonttá soványodva, ilyen vékony embereket a mai időkben nem igen lehet látni, legalább is a mi hazánkban.

Fájdalmai állandóan voltak, mind a ketten tudtuk ezek az utolsó napok.

Mióta hívők lettünk és váltunk Jézus Krisztus tanítványaivá, gyógyszerekhez sohasem nyúltunk s az Úr mindig meggyógyított minket.

Orvoshoz most sem mentem el szólni.

A drága gyermek az édesanyám által forrón szeretett tamás öcsém, április 26-án (szerdán) váratlanul hazajött a katonai szolgálatból.

Isten csodálatos kegyelme volt itt is, hiszen utoljára a földi életben a Fiú és Anya láthatták egymást.

Bennem volt az Istentől való gondolat már az utolsó perceket éljük át.

Édesanyám gyenge elhaló hangon állandóan beszélt és kiáltozott, visszatérő szava volt a gyötrelem.

Ezen a szerdai napon igen nagy szomjúság gyötörte.

A Szent Lélek Isten a kesernyés, savanykás limonádét mutatta, hogy vegyem meg.

Valeriana altatót is hozatott Édesanyám de végül nem került sor a használatára.

Ezen az estén már búcsúzott tőlem, kérte a lakásra vigyázzak, a gyenge hangján szólta:

-„Eltemettek, és majd elfogtok felejteni!”

Nem igen tudtam rá szólni semmit sem, a fájdalomtól, ami a szívemben volt.

De abban a pillanatban ott volt bennem a Szent Lélek Isten szava, az, amit Édesanyámnak feltárt, s amit tovább adott nekem az Örökre megmarad, s tudtam az Édesanyám egész élete áldozat volt sokakért, és tudom, vallom ma is, hogy az nem lehet, hogy csak úgy elfelejtsék őt.

Beszélt Édesanyám és imádkozott az utolsó leheletig az Urat dicsérte, az utolsó pillanatig hű volt az Áldott Megváltó Jézus Krisztushoz.

Április 27-én (csütörtökön) 8 órakor ébredtem fel.

A Szent Lélek Isten szólt:

-„Menj át a te Édesanyádhoz!”

8 óra 15 perckor indultam el.

Csöngetésemre nagyobbik öcsém, József jött elő.

Édesanyámat ébreszgette, rá is szóltam:

-„Ne keltsd fel az Anyut!”

Ekkor sírós hangón szólt:

-„Nem mozdul, szegény Anyu meghalt!”

Így volt, odamentem Édesanyámhoz és már nem volt benne Lélek.

Az előző napon láttam az arcán a változást, Isten széppé és fiatallá tette, de szemében ott volt a mérhetetlen gyötrelem, most már az is eltűnt.

Szelíd, békés, szép arc volt az, melyet magam előtt láttam.

Még mindig ugyan úgy voltam az eseményekkel, mint egy álommal, hirtelen nem tudtam, mit tegyek, a nagy magyarországi Ébredés volt az eszemben.

A Szent Lélek Isten szólt, elsőként Édesapámat küldjem el orvosért.

Hamar meg is érkezett, megállapította halál beálltát

Édesanyám karja ekkor még meleg volt, még nem hűlt teljesen ki.

-„Milyen sovány volt szegény. ”-szólta a doktor.

Szívszaggató szavak voltak ezek számomra, hangjában igazi részvét, vagy talán szánalom volt.

Kértem őt, hogy ne olyan túl hamar vigyék el Édesanyámat.

Ezután lementem a közelben lévő laktanyához.

Isten mindent könnyűvé tett, mert nem volt semmi akadály abban, hogy öcsém feljebbvalója a zászlós elengedje őt.

Életemben először láttam ezt az embert, de mégis olyan hangon szólt mintha a saját Édesanyja lett volna a halott.(Évekkel később mondta, csak el testvérem, mennyi gúnyt kellett elviselnie és az orra alá „dörgölték” ezeket a napokat is, a Sátán teszi ilyenné az embereket, de valakinél minél kevesebb az igazi szeretet, annál inkább nem tud lehajolni a másik ember fájdalma felé)

Tamás öcsém felnőtt férfiként fogadta a hírt, rövid idő után együtt indultunk haza.

11óra és délután fél 4 között édesanyám élet nélküli teteme mellett ültem.

Félelem nem volt bennem, reménykedtem, hogy imádkozom, és fel kell.

Isten szólt kenjem meg Édesanyám homlokát olajjal, ezt meg is tettem.

A nagyböjtöt Édesanyám úgy kezdte el, hogy a homlokát olajjal megkente, most fejezte be, ismét meg kellett tenni, amit elkezdett, bevégeztetett.

Váratlanul Isten szólt, hogy menjek le a Szloboda Károlyhoz és családjához.

(Több éve nem beszéltem vele, erről későbben írok.)

Elmondtam neki Édesanyám halálát, s szóltam, ha el akar köszönni tőle, vagy imádkozni, jöjjön fel, nem jött.

Fél négykor megérkeztek a halottszállítók.

Kértem őket még egy kis várakozásra, s ekkor köszöntem el édesanyámtól, hozzábújva, megölelve őt.

Hittem, hogy fel fog támadni, ezért is kértem az orvost ne boncolják fel, ő azonban ezt mereven elutasította. (Később értettem meg, ez Isten akarata volt, hogy így cselekedjen, mert még vádak is értek, amiért nem hívtunk hozzá orvost, holott menthetetlen volt és csak megkínozták volna a halála előtt, Édesanyám sem akarta és én nem ellenkeztem vele, mert már volt tapasztalatom és megértettem őt.)

A pénztárca Édesanyám párnája alatt volt, így hiába küldtek ki, be kellett mennem érte, döbbenetes volt a parkettán édesanyám vékony, mezítelen teste.

(Minden túlzás nélkül írom, Édesanyám teste olyan volt, mint a koncentrációs táborokban lévő embereké, csont és bőr, még én sem gondoltam volna, hogy ennyire sovány.)

Ijesztő, rémisztő és fájdalmas volt egyszerre a látvány.

Engedjétek meg nekem, hogy ma a hazai "vízekre evezzem".

Egy tehetséges fiatalembert szeretnék bemutatni, akit gyermekkora óta ismerek és , hiszem méltán szerepel ebben a rovatban. (Gwendin)

Kedves Barátaim!

Talán emlékeztek még a Ra.Re ( Rakéta Könyvtár) kis könyveire. Szerettem őket, mert az ember akár "zsebre" is tehette. Ezek a kiskönyvecskék juttatták  eszembe,  Örkény István egyperceseit. magam is sokat olvastam belőlük.Jó rénézni a képére, valami kimondhatatlan finom derű és írónia sugárzik a tekintetéből, nem hiába lett a "Fekete humor" nagyja. Nekem kedvencem a Macskajáték is, itt is fellelhetjük ezt a kedves humort, ahogyan a szereplők keresik a szerelmet, a szeretet édes ízét. Sokszor már nevetségesen komikusak a helyzetek, de mégis átsüt a tragikum is, hiszen egy kicsit "önmagunkkal" is szembe nézhetünk. ( gwendin)

Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) író, drámaíró.


Életút 

Örkény István emléktáblája egykori lakhelyén, a Pasaréti út 39. szám alatt

Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben.

1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök.

A világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként.

Az ötvenes években ismerkedett meg Radnóti Zsuzsával, akivel 1965-ben kötött házasságot.

József Attila-díjjal jutalmazták 1955-ben és 1967-ben. 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. 1973-ban Kossuth-díjat kapott.

1979-ben végzetes kór támadta meg, de még halálos ágyán is dolgozott.
Írói munkássága 

Örkény István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-57.

Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.

Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt termelési regényt is, mely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény.
A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.

1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta őrnagy úr). Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás (például a Macskajátékból).

1971-től a Szépirodalmi Kiadó megkezdte életművének kiadását Időrendben címmel.
Dramaturgként 

1949-ben az Ifjúsági-, majd 1951–1953 között a Magyar Néphadsereg Színházának a dramaturgjaként dolgozott. A Voronyezs című színművének bemutatását nem engedélyezték, s később is sokszor és sokat vitatkozott egy-egy darabja bemutatása érdekében. Jelentős sikert a Tóték című műve Thália Színház-beli bemutatójával aratott 1967-ben. Ettől kezdve viszonylag rendszeresen vitték színre darabjait Szolnokon, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban.

Színpadi műveit gyakran novelláiból, kisregényeiből írta át, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesült igazán.

Művei 
Tengertánc (elbeszélések, 1941)
Amíg idejutottunk (vallomás, 1946)
Hajnali pisztolylövés (elbeszélés, 1947)
Lágerek népe (szociográfia, 1947)
Budai böjt (elbeszélések, 1948)
A borék (vígjáték, 1948)
Koránkelő emberek (riportok és elbeszélések, 1952)
Négy vidám jelenet (1953)
Hiszek a szabadságban (1954)
Hóviharban (válogatott elbeszélések, 1954)
Ezüstpisztráng (elbeszélések, 1956)
Nehéz napok (regény, 1957)
Jeruzsálem hercegnője (elbeszélések, 1966)
Nászutasok a légypapíron (elbeszélések, 1967)
Egyperces novellák (1968)
Időrendben (válogatott elbeszélések, 1971)
Időrendben (színművek, 1972)
Időrendben (arcképek, korképek, 1973)
Glória, Macskajáték, Tóték (3 kisregény, 1974)
Vérrokonok (dráma, 1975)
Élőszóval (drámák, 1978)
Négykezes regény tanulságos története (regény, 1979)
Forgatókönyv (tragédia, 1979)
Novellák (1–2. 
Pisti a vérzivatarban (groteszk játék, Szolnok, 1983)
Egyperces novellák (1984)
Lágerek népe (1984)
Visszanézve. Arcképek, korképek (1985)
Négyeskönyv (1987)
Díjai 
József Attila-díj (1955, 1967)
Kossuth-díj (1973)
Fekete Humor díj (Párizs)
Emlékezete 
Örkény István nevét egy drámaírói ösztöndíj, az Örkény István Színház és néhány róla elnevezett közterület őrzi.

2009. április 8-án nyílt meg egy róla szóló átfogó, multimédiás honlap az OSZK szerkesztésében az orkeny.oszk.hu címen.

www.wikipedia.org

Lássunk, egy ma is aktuális egy perceset. "Érdekes", nem ezt tesszük a mai napig is.(Gwendin)

ÜZENET A PALACKBAN


Kihalásztatott a Csendes-óceánból

"Innen, a déli szélesség 17., a nyugati hosszúság 151. fokáról körülbelül az Otahiti szigetek magasságából, igen rossz időjárási viszonyok között, az éjszaka sűrű sötétjében, tomboló szélben, zuhogó esőben, az erős hullámverésben hánykolódva, amikor már a többi magyar, csupa derék matróz, a tengerbe veszett, én egészen véletlenül rájöttem arra, hogy ha a két karomat előrelököm, és, mintha eveznék, hátracsapom, a lábamat pedig, ahogy a békák ugrálnak, széjjelrúgom, akkor, ahelyett hogy én is elmerülnék, és a vízbe fulladnék, a felszínen bírom tartani magam. Drága földieim, felsőpáhokiak! Létezik ez? Tudtatok róla? És ha tudtatok, miért nem szóltatok? Ha még tíz percig kibírom szusszal, talán idetéved egy hajó, és észrevesz, és kiment. De ha nem, akkor ezúton üzenem minden hőn szeretett honfitársamnak: Becze Benedek vagyok! Magyarok! Halló! Figyelem! Hallgassatok szómra, és ha hasonló bajba keveredtek, kezetekkel-lábatokkal kapálózzatok, nehogy a hullámok elnyeljenek. Menyemet, fiamat üdvözlöm, és Isten óvja a szép magyar hazát!"

www.szombat.org