A mesének még ma sem lesz vége, ugyhogy holnap is folytatom
No, lett erre trüsszögés, prüsszögés, tikácsolás. - Pciha, pciha! - hallatszott erről is, arról is. A táltos csikó pedig csak biztatta a fiúkat: - Fújjátok, fújjátok, gyerekek, ne féljetek! Hiszen fújták is azok, nemigen kellett biztatni őket. A gonosz tündérek dúltak-fújtak mérgükben, hosszú, hegyes körmükkel a fiúk arcát összevissza karmolták, de a fiúk sem voltak restek, botocskájukkal amúgy magyarosan rákoppintottak a tündérek körmére. |
|
Hát akkor folytassuk tovább a mesét
Az
inas eltávozott, s egy pillantás múlva visszajött tizenkét hosszú szárú
selmeci pipával. Mindegyiknek hosszabb volt a szára Gyurikánál.
- No, Gyurika, itt a tizenkét pipa, de aztán jól vigyázzatok a lovakra, mert különben vége az életeteknek...
|
-
Ó, én nem verlek - mondta Gyurika -, mert én tudom, hogy az állatnak is
fáj a verés. Gyere velem, szegény kis csikó, gyere a rétre, s ott majd
játszom veled.
A csikó nem is kérette magát, hanem ment Gyurikával. Ez meg szépen
átölelte a nyakát, s úgy mentek végig az utcán az aranyszőrű paripák
után. Azazhogy mit mondok, alig léptek ki a kapun, megszólal a csikó:
|
No, lássuk hogyan folytatódik a történet...
- Hé, gyerekek! - kiáltottak az első kapu katonái - ti állítottátok meg várat? - Mi! - felelt bátran Gyurika. A katonák többet nem is szóltak, leszaladtak a garádicson, közrefogták a fiúkat, s felkísérték a várba. Vitték egyenest a király elé. Mert abban a várban a fekete király lakott. A király ott ült a tornácban, s hosszú szárú pipájából bodor füstöket eregetett. Hanem egyszerre csak kivette szájából a hosszú szárú pipát, s lekiáltott a fiúkhoz:
|
Egyszer
volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy szegény ember.
Ennek a szegény embernek annyi gyermeke volt, hogy nem is tudta
összeszámlálni. Valahányszor a számlálásba kezdett, mindig
belézavarodott, mert ahogy elkezdte: egy, kettő, három, négy,
összegomolyodtak, s kezdhette a számolást újra.
Hej, de sokat búsult a szegény ember, mert szegényebb volt a templom
egerénél, s még száraz kenyér sem volt mindig az asztalfiában.
|
Egy lovacska arról álmodik, hogy a király lova lesz. A király főlovászmestere pedig sorban tűnteti el a paripákat az istállóból... harangszóval kísérve "A dús rét, az árnyas liget, a hűs erdő rejteke ez a vidék az otthonom, el én soha nem hagyom itt pompázik millió virág, madárkák víg éneke száll, ez a vidék az otthonom, el én soha nem hagyom halk énekével a zúgó csermely álomba ringató zöld lombú ág és a rét füve simogató itt vár rám a sok jóbarát, sok nyílt szívű hűséges társ mert ez a táj az otthonom, el én soha nem hagyom"
|
A film Hagymácskáról és barátairól szól, akik Citrom herceg zsarnoksága alatt sínylődnek, de amikor papáját igazságtalanul börtönbe zárják, Hagymácska cselekvésre szánja el magát...
|
A nap lement. Az alkony ráborította fátyolát az egész vidékre. Benépesült a levegő zümmögő bogárral.
A göröngyös, kátyús úton egy szekér ballag csöndesen. De egyszerre csak nagyot zökken, s a rajta ülők felriadnak.
- Hophó! Eltört a tengely! - hangzott az egyik utas szava.
A másik leugrott, csakugyan leült a szekér hátulsó fele.
- Nagy baj - dörmögte fejét vakarva. - Megroppant biz az, kátyúba estünk. Most már mit csináljunk?
|
Volt
egyszer valahol egy szegény ember. Annyi gyereke volt, mint csillag az
égen, még annál is több eggyel. Már az egész világ a komája volt, mikor
megint egy fia született, azt sem tudta, kit hívjon keresztapának. Ahogy
elindult keresztapát keresni, találkozott egy rongyos koldussal, aki
azt kérdezi tőle.
- Hová mégy, te szegény ember? - Megyek a kisfiamnak keresztapát keresni.
|
(Lázár Ervin: A Bab Berci kalandjai című kötetből)
 |
Egyszer volt egy szegény ember, akinek a világon semmi
egyebe nem volt, csak egy szürke lova. Azzal kereste a mindennapi
kenyerét, hogy eljárt a szürke lovával őrölni; éjjel-nappal mindig őrölt
rajta. A szürke ló nagyon megunta ezt a dolgot, látta, hogy a más ember
lova mindig párjával őröl, neki meg magának kellett húzni a malmot, azt
mondja hát a gazdájának:
|
Arany László meséi
 Előadó: Pogány Judit
|
|
Egy barátságos madárijesztőről mesélek ma Nektek
|
|
 |
Ha tetszik, és máskor is szívesen visszalátogatnál, akkor kattints a feliratkozás gombra:

Mindenkiben ott lapul még a gyermeki szenvedély, fantázia, csak talán szégyelljük, mert felnőttként és szülőként már úgy véljük, nincs helye a MESÉKNEK.
Hát ezen szeretnék változtatni. Anyukák, nagyik, apukák, tessék itt megpihenni és előcsalogatni bátran a megbúvó gyermeki csodát, akár együtt a gyerekekkel.
Kellemes emlékeket és jó szórakozást
A MESÉK BIRODALMÁBAN!
látogató olvassa a lapot |
 |
Alapítva: 2008.12.18
Frissítve: 2010.09.02
Tegnapi látogatók: 27
Feliratkozottak: 288
Helyezés: 70. hely
|
|
|
 |
 |
[PEvi] (55/L)
csatlakozott: 2007.06.04
utolsó belépés: 2010.09.02
|
  |
|
Nagyon tetszik az új design.
Örömmel közlöm hogy 7 ember közül téged választottalak a Kreatív Blogger díjra! A díjról bővebben a Celeb magazinban olvashatsz! http://www.hotdog.hu/magazin/magazin.hot?m_id=33855
Minden JÓ érdekel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kedves Éva.
Gratulálok a magazinhoz.
Érdeklődöm hogy a Donászy Magda,Nagyanyónak verséhez mellékelt képhez hol lehet hozzáférni?
Nagyon ari ez a magazin,gratulálok!
További sok sikert-szép napot:)Kati
Remek volt itt lenni egy kicsit! :)
Nagyon jó az oldal.Szeretem a meséket.Sokat olvasok az unokáimnak is.A zene is nagyon jó.Örülök, hogy ittlehetek
nagyon jooo gyratula hozzá
nagyon szép magazin gratulálok
...Hitregéink emlékei a csillagokba emelkedtek fel
a földöni elhanyagoltatásuk miatt, s onnét világítanak még le feledékenységünk éjét felderítendők.
(Ipolyi Arnold)
"Azok a könyvek, melyek a könyvtár polcain szunnyadnak még nem készek, vázlatosak, önmagukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak te kellesz olvasó..."

"...a könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek: s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyveket."
(Kölcsey Ferenc)
"A könyvet mindig ketten alkotják :az író, aki írta, az olvasó, aki olvassa."(Kosztolányi Dezső)
"A gyermekolvasó pedig a jövő olvasója. Bizony befellegzett annak az irodalomnak, amelyik a saját olvasótáborát elfelejti felnevelni. Nem évült el, amit Benedek Elek réges-rég a lelkünkre kötött: miként a házat, úgy a kultúrát is alulról kell elkezdeni építeni. A gyermekkultúránál!"

Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha az utóbbi évtizedekben ezeket a nagyszerű ajándékokat egyre gyakrabban üveggyöngyökre cserélnénk. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott mesebeli kincseket!
A mesék valójában rólunk szólnak kicsit színezett, idealizált módon. A rémséges boszorkány, akár a főnök is lehetne, akivel nap, mint nap meg kell vívnunk harcunkat a való életben. A személyek, a helyszínek ugyan mások, de a tanulság, a jóság győzedelmeskedése a rossz fölött mind-mind emberi sorsokon alapszik.

A mesék valamikor réges-rég, elsősorban felnőtteknek szóltak. A történetek akkoriban még nem írás formájában terjedtek, hiszen nagyon sokan olvasni sem tudtak, de a meséket mindannyian jól ismerték. Erőt merítettek belőle és azonosulhattak a hősökkel. Emellett a mindennapos gondok és a tv hiánya megteremtette az elvágyódást egy olyan világba, ahol a fantázia által minden megoldható.
Tanulni a mesékből
A televízió, a videójátékok egyre inkább háttérbe szorították a mesélés jelentőségét. Pedig a fantázia, a problémamegoldó készség ekkor fejlődik csak igazán. Persze napjainkban is megtalálhatóan a modern hősök, akik lehetnek akár viccesek, mint Spongya Bob, vagy erős és bátor, mint Superman.... Szerencsére nem tűntek le a klasszikus mesehősök, így Hamupipőke és Micimackó képes ugyanolyan erővel lekötni a gyerekek figyelmét, mint a táncoló pingvinek.
A mai mesékre is szükség van, hiszen a technika fejlődésével lépést kell tartani, és ezt nem lehet elég korán elkezdeni. A nehézséget talán az jelenti, hogy a klasszikus mesélési módokat egyensúlyba hozzuk a modern kori lehetőségekkel. A tévében látottak is hathatnak kedvezően gyermekünk lelkivilágára, mint ahogy kedvezőtlenül is. Fontos, hogy jól szelektáljunk a műsorok, rajzfilmek között.
A kreatív fajáték, az örömteli gyerekjáték
|

A magazin megkapta Kreatív blogger díjat!
Örülök neki és nagyon szépen köszönöm!
|

xxx
xxxx |
|