szancsi05 megosztása

KATONA JÓZSEF (....-....) BÁNK BÁN "A" TÉTEL

Cselekménye szerkezeti vázlatban:
Katona József pályája kezdetén színész volt. Később befejezte jogi
tanulmányait. Ügyvéd lett, a jobbágyok védője volt. Több történelmi drámát
írt. Ezek közül a legismertebb a Bánk bán, amit a kolozsvári Nemzeti
Színház megnyitására hirdetett pályázatra alkotott meg. A dráma csak halála
után jelent meg színpadon. Erkel Ferenc zenésítette meg.
A Bánk bán című dráma cselekménye nem írói fantázián épül. II.Endre
uralkodása idején 1213-ban valóban sor került Bánk bán mozgalmára. A dráma
legfőbb alakja valóságos történelmi személy. A műben Katona saját koráról
is ír. A jobbágyok helyzete ugyan olyan keserves volt, mint 600 évvel
ezelőtt. Lényegében a magyarság küzdelméről ír az idegen elnyomókkal
szemben.
1.rész: II.Endre király távollétében felesége, Gertrudis kormányozta az
országot. Idegen főurakat hozott be, akik a nép nyakán élősködtek. A magyar
nemesek összeesküvést szőttek a királyné ellen. Meg akarták nyerni Bánk bán
személyét is, de ő inkább a törvényes formához ragaszkodott.
2.rész: Bonyodalom: országjáró körútjáról hazatérve azonban megváltozott a
véleménye, mert látta, hogy a nép szenved az elnyomástól. Találkozása
Tiborccal különösen megrázta. A paraszt elpanaszolja, hogy amíg ők éheznek,
addig a gazdagok bármit megengedhetnek maguknak. Bánk tűrésre bíztatja az
öreget. Az idegen nagyurak egyre arcátlanabbul léptek fel. Ez különösen a
királynő öccsére, Ottóre vonatkozik. A királynő nem a célját, hanem a
módszereit helyteleníti.
3.rész a cselekmény kibontakozása: Bánk bánt egyéni sérelem érte, amikor
feleségét, Melindát, hírbe hozták az udvarban. Bár a felelős Ottó volt, a
királynőt is joggal lehet hibáztatni.
4.rész a tetőpont: Bánk ezért egy alkalommal felelőségre vonta Gertrudist.
A beszélgetésük feszült hangulatba kezdődött. Bánk az egyéni, és a nép
sérelmeit egyaránt felsorolja. Gertrudis nem ismeri el a hibákat,
szemtelenül beszél Bánkkal. A vita egyre élesebbé válik. A királynő orvul
le akarja szúrni a bánt, aki kicsavarja a tőrt a kezéből és leszúrta a
királynét. Közben kitör a nemsi zendülés.
5.rész a megoldás: Endre király hazatért külföldről, haragudott felesége
meggyilkolásáért. Petúr bánra terelődik a gyanú, de Bánk bán megvallja a
királynak, hogy ő ölte meg a királynőt, de feltárta az okokat is. Tiborc
hozta a szörnyű hírt Melindát meggyilkolták. A bánt elfogja a keserűség. A
király megkegyelmez neki, mert már úgyis megtört ember.
A mű fő alakjai:
Bánk bán: méltán lett a mű központi alapja. Nagy felelősségérzetű, király
és törvénytisztelő ember. Elsősorban a közérdeket nézte és csak utána a
sajátját. A szerelemben is példamutató, mert nem feleségét vádolta, hanem
vesztének okozóit.
Petúr bán: az összeesküvők vezére. Hazafias érzelmű, de féktelen indulatú.
A szervezéshez jól értett, de a nagyurak ellen cselekedni nem tudott.
Hibája, hogy csak a nemesség érdekeivel törődött, a parasztság panaszait
nem halotta meg, Bánk bánt pedig cserbenhagyta.
Melinda: hűséges, jó feleség. Tragédiáját az udvar romlottsága okozta.
Tiborc: a jobbágyságot képviseli. Jószívű és becsületes ember. Nem csak
saját sérelmeinek ad hangot, hanem az egész parasztságnak. Bánk bán mellett
hűségesen kitart.
Gertrudis: jó képességeit (okos és határozott) a rosszra használta fel.
Elsősorban ő volt a felelős az idegen nagyurak gaztetteiért. Gőgös és
gonosz. Sorsát megérdemelte.
Ottó: az idegen nagyurakat képviselte. Gyáva rosszindulatú. A mű
legellenszenvesebb alakja. Gertrudistól csak annyiban különbözött, hogy
buta és műveletlen volt.



BÁNK BÁN TETTÉNEK ÉS TRAGÉDIÁJÁNAK OKAI "B" TÉTEL
Bánk bán nagyúr, nagy egyéniség. Felelőséget érző államférfi. Király- és
törvénytisztelő, bátor higgadt. Újfajta hazafiasság jelentkezik benne,
amely már a nép sorsát is számbaveszi. Végső felismerése, hogy a
zsarnokságot csak erőszakos úton lehet megdönteni. Szerelmében mélyen érző
férj. Lelkében súlyos küzdelem megy végbe, míg főként Melinda és Tiborc
hatására elhatározza magát a királynéval való leszámolásra. A
magáramaradottság és felesége halála okozza lelki összeomlását.
Bánkra a főszereplőre óriási terhek nehezednek. Országjárása során előzőleg
személyesen tapasztalhatta az általános nyomort és elégedetlenséget, a
királyi udvarba érkezve pedig a dőzsölést látta. Bánk a király helyettese,
hivatalból is felelős az ország sorsáért. A mű fő konfliktusát az adja,
hogy a haza és Melinda egyaránt veszélybe forog. A szálak Gertrudis a
merániai származású királyné felé vezetnek.
Bánk feladata: a szabadság és a becsület védelme, majd helyreállítása.
Ehhez viszont meg kell változtatni azt a hatalmi rendszert, amelyet II.
Endre bízott rá.
Az I. felvonásban Bánk még csak a veszélyekről értesül. Bánk csak sejtheti
Gertrudis szándékait, konkrét bűneit. A téves tudat tragédiája az, hogy
Melinda egyetlen félreérthető gesztusát, Bánk azonnal félreérti.
Bánk feltétlenül eleget akar tenni államférfiúi és családapai
kötelezettségének. Az abszolút becsület törvényét akarja követni. A haza
dolgát és Melinda ügyét elfogulatlanul akarja rendezni. Ehhez ragaszkodik
akár élete árán is. Nehezen dönt, de végül a hazát fenyegető veszélyt indul
elhárítani, leszerelni a békétleneket (Peturt). De közben érzi, hogy Ottó
épp ezekben a percekben környékezheti meg feleségét. A haza és Melinda
sérelme felváltva váltakozó erővel készteti a bosszúállás irányába. Meg
kell mentenie a haza és Melinda becsületét, és ezzel a magáét is. A
békétleneket azért fékezi, meg mert békét akar.
A IV. felvonásban sorolja fel vádjait a királynénak, aki Bánk életére tör,
de a tőr Gertrudist öli meg. Bánk önvédelemből tette, amit tett.
Az V. felvonásban megérkezik Endre és Bánk megtudja, hogy a királynőt nem
tartják bűnösnek felesége elcsábításában (Ottónak). Mikor meglátja
meggyilkolt feleségét, testileg-lelkileg összeroppan. A király nem
bűntette meg Bánkot, mert már úgyis megtört ember.