zakkant megosztása

Előzmények- Török kiűzése
Az 1680as évek végére Európa hatalmai közös elhatározásra a jutottak a Török kiűzését illetően, belátták, hogy szükséges egy egyesült európai hadsereg, mely képes lehet egy ilyen horderejű támadásra.
A kiűzés sürgősségét bizonyította, h. 1683-ban Kara Musztafa vezetésével a Bécs ostromára indult, kb. 100 ezer főnyi sereggel nagy túlerőben voltak a várvédőkkel szemben és körülzárták a várat.
I. Lipót azonban szövetségeseket szerzett Sobieski János (lengyel király) és Lotharingiai Károly herceg személyében. Az ő segítségükkel a császári sereg ellentámadásba ment át és még Esztergomot is visszafoglalták.
1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére megalakul a Szent Liga törökellenes koalició, melynek tagjai: Velence.
Lengyelország,
Habsburg birodalom
oroszok: Nagy Péter 1686tól: Fekete-t. partján van problémája

A felszabadító háborúk 3 hadszíntéren folytak:
Magyarország: volt a legfontosabb hadszíntér. 1685-ben Érsekújvárt visszafoglalja Lotharingiai K. és Bádeni Lajos
Kelet-Lengyelország: Sobieski János vezetésével
Velence: görög-dalmát partoknál hadiflottájával támad

1686 – júliusától-szeptemberéig folyt a véres küzdelem Buda bevételéért óriási keresztény sereg (délről Miksa Emánuel bajor választófejedelem, északról Lotharingiai Károly vezetésével) támad a török ellen
szept. 2án a harmadik általános roham sikereket hoz, meghal Ali Abdulrahman várkapitány is. Ezzel megkezdődik a török kiűzetése Magyarországról.

1687- A Szent Liga vereséget mér a törökre Nagyharsánynál majd 1689ben Bádeni Lajos felszámolja az Al-dunai helyőrségeket. 1690ben Lotharingiai Károly bevonul Erdélybe -> diploma Leopoldium

Majd a felszabadítás második szakaszában a török seregek ellentámadásba mennek át. Ez a Habsburg sereg meggyengülésének köszönhető, mert megosztotta őket a Franciák hadba lépése.

1687-es Pozsonyi ogy-n kimondják:
- Le kell mondani a szabad királyválasztásról Habsburg ház férfi ágának javára
- Le kell mondani az Aranybulla ellenállási záradékáról – utolsó cikkely
- Erdélyt nem csatolják vissza: diploma leopoldium -> 1657-1705 között I. Lipót uralkodott, és alatta rendezték Erdély sorsát: nem csatolják vissza: Gubernium.
- Újszerzeményi bizottság felállítása (a visszafoglalt területeket csak azok kapák vissza, akik igazolni tudják, hogy az valóban az övék volt + 10% fegyverváltságot is kellett érte fizetni. Ez alól csak az egyház mentesült.
- A parasztokra hárítják császári sereg :etetését, itatását: porció
:fuvarozását: forspond

Nagyfokú elégedetlenséget vált ki, a felszabadításért nagy árat fizetett Magyaro.

1697-ben Savoyai Jenő az új császári fővezér Zentánál győzött a török seregek fölött. Ennek hatására
1699-ben megkötik a Karlócai békét: Magyarország a Temesköz (Temesvár vidéke) kivételével felszabadult a török uralom alól.
A török kiűzésével Thököly fejedelemségének sorsa is megpecsételődött, száműzetésbe vonult, ahova felesége is követte.
3 évig védte Munkács várát Zrínyi Ilona 1685-1688ig. Gyermekeiket II. Rákóczi Ferencet Csehországba és húgát Bécsbe vitték.

A Szabadságharc kibontakozása

◊ Az 1687-es Pozsonyi ogy. határozatai nagy felindulást keltettek az emberekben, újra működni kezdtek a bujdosó mozgalmak. Ebben az évben még volt egy Tokaj környéki felkelés, mely a szervezetlenségének köszönhetően elbukott. Vezetője: Tokaji Ferenc.
Ezek a körülmények azonban megerősítették II. Rákóczi Ferencet elhatározásában, tennie kell szülőhazájáért, és az, hogy Bercsényi Miklós gróf befolyása alatt volt, és felismerte, hogy az ország helyzete eléggé rossz. (I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermeke)
◊ Barátja báró Wesselényi Miklós tanácsára felveszi a kapcsolatot a francia XIV. Lajossal és érdeklődik számíthat-e segítségre egy Habsburg ellenes forradalom esetén. Valaki besúgja, a császáriak elfogják a levelezést, és Bécsújhelyen bebörtönzik. Felesége, Sarolta Amália (hesszeni hercegnő) segítségével kalandosan megszökik (álruha…)
◊ Lengyelországba menekül, Brezán várába. 1703-ban kirobban észak-kelet Magyarországon 1 parasztfelkelés, amiből majd kialakul a szabadságharc. Tudták, hogy nem győzhetnek, ezért->
1703 tavaszán Brezánba érkezik a kéréssel Esze Tamás tarpai jobbágy, hogy álljon Rákóczi az É-K Magyarországon érlelődő felkelés élére, mert akkor elhiheti minden nemes, hogy ez egy nemzeti érdekekért folyó harc.
Rákóczi innen fegyverbe szólít minden „nemest és nemtelent” a nemzetet ért sérelem orvoslására. Zászlót küld a jobbágyoknak: „Cum Deo pro Patria et liberte” felírattal ezzel nagy népszerűséget szerez: Istennel a hazáért és a szabadságért!

Dolhánál ezalatt Károlyi Sándor szétveri a felkelőlet, de amint Rálóczi hazatér, ez megváltozik, és ő is átáll a kurucokhoz!

1703-ban Rákóczi kiadja a vetési pátens-t: mentesíti a katonaságot vállaló jobbágyokat és családtagjaikat a terhek alól: államnak fizetett/tett szolgáltatások. Kimondja azt is, hogy a parasztok és a jobbágyok nem léphetnek fel a nemesek ellen.
1703-1704 sikerek: elfoglalták a teljes Tiszántúlt,
Duna-Tisza közét és a
Felvidék egy részét, a kurucokhoz csatlakoztak a hajdúk.
1705-ben Vak Bottyán János Dunántúli harcai is sikeresek: elfoglalja a Dunántúlt. Még ebben az évben Erdélyben -> Zsibónál a császáriak győznek.

Rákóczi törekedett egy ütőképes ténylegesen szabályozott hadsereg előkészítésén

Ekkor folyik a Spanyol Örökösödési Háború a Habsburgok és a Franciák között, és a franciák ezrért lesznek szövetségeseink.

1704
– Hötzhstadt-i csata: legyőzik a franciákat, és ezek után nem sok segítséget kapunk.
- Rákóczit megválasztják Erdély fejedelmévé a kuruc győzelmekre.

1705-ben Szécsényi ogy:
- Kikiálltják a kuruc konföderációt
- Rákóczit vezérlő fejedelemnek választják -> teljhatalmat kap belügyben: külügy, hadügy, pénzügy területén.
- Államforma: rendi konföderáció (szövetség) lesz
- az országot 24 tagú szenátus irányítja (elnök: Bercsényi Miklós gróf)
- létrehoznak egy gazdasági tanácsot, ami koordinálja a gazdasági ügyeket.

Ebben az évben meghal I. Lipót utóda I. József a megegyezést sürgette. Amnesztiát hirdetett.
1707-ben Ónodi ogy:
- közteherviselés: általános adózás bevezetése nemesek is!
- Habsburg-ház trónfosztása: detronizáció (Túróc†)

A kuruc sereg áll :REGULÁRIS EGYSÉGEKBŐL, melyek a fejedelem irányítása alá tartoztak, ezek voltak a legütőképesebb alakulatok.
- IRREGULÁRIS EGYSÉGEKBŐL, ún. mezei seregek. (hiányos képzettség fegyverzet, sokszor fegyelmezetlenség)
- TALPASOK, TŰZÉREK (főleg franciák),
- LOVASSÁG- hadsereg zöme

A Szabadságharc bukása és a békekötés

1708-ban a kuruc sereg végzetes vereséget szenvedett Trencsénynél, egy kisebb osztrák seregtől.
Pataki ogy.: megígérik a parasztoknak, hogy aki végig folytatja a harcot, az hajdu szabadságot kap, hogy harcoljanak.

A szabadságharc hanyatlásának okai

- az ország gazdaságilag kimerül a rézpénz értékét veszti
- járványok dúlnak az országban, a háború miatt gyorsan terjed
- a társadalmi egység megbomlik, az uraknak nem tetszik, hogy a jobbágyok hajdu szabadságot kapnak
- külpolitikai helyzet sem fényes, 1707-8-ban nem sikerül Porosz trónörököst idehozni és a franciák sem támogatnak már.

Ezután a cél csak az előnyös békekötés lehetett. Rákóczi Varsóba ment tárgyalni I. Péter cárral. Felhatalmazta Károlyi Sándort, hogy tárgyaljon a békekötésről a császáriakkal, Pálffy János közvetítésével. Meg is állapodtak, az eredmény a Majtényi fegyverletétel és
1711-Szatmári béke- egyértelműen a kurucok számára volt előnyös.

A kurucok letették a majtényi-síkon a fegyvert
Általános amnesztia a felkelőknek, birtokaikat megtarthatják
Földesurak visszakapják I. Lipót alatt elkobzott földjeiket
Uralkodó tiszteletben tartja a magyar rendi alkotmányt: nádor, ogy.
Biztosítja a protestáns vallásszabadságot
Nem tekinti semmisnek Rákóczi adományait

Rákóczi és Bercsényi mivel nem értettek egyet a békekötéssel és nem voltak hajlandók letenni a fegyvert, emigráltak. Rákóczi először Franciaországba, majd Törökországba – Rodostóba megy. (Itt hal meg 1735-ben)

Bár a békekötés csak 1711-ben jött létre a szabadságharc sorsa már 1704-ben megpecsételődött, mikor is a Habsburg ellenes erők a spanyol örökösödési háborúban súlyos vereséget szenvedtek Savoyaitól. (Hochstädt-nál). Ezt követően a francia király érdemben nem támogatta Rákóczi szabadságharcát, csak pénzzel. II. Miksa Emánuelt meghívta a trónra, de Ő békét kötött a Habsburgokkal és visszautasította a lehetőséget.