Kutyák szájüregi sérülései

A kutyák gyakran szenvednek sérüléseket a szájüregben. Leggyakrabban ezek a balesetek kellő körültekintéssel elkerülhetőek. Kölyökkorban alakulnak ki azok a rossz szokások, amelyek a későbbiekben veszélyforrások lehetnek. A kiskutyák a fogváltás miatt szinte mindent megrágnak apró, tűhegyes fogaikat, pl. a gazda cipőjét, cipőkanalát, zokniját, egyéb használati tárgyakat, stb. Ezért biztosítani kell számukra a megfelelő táplálékon felül (száraztáp) az olyan ártalmatlan játékokat és műcsontokat, rágócsontokat, amelyekkel nemcsak elfoglalják magukat, hanem a gazda értékeit is kímélhetjük. Azokat a játékokat szabad csak felügyelet nélkül a kutyánál hagyni, amelyeket semmiképpen sem tud szétrágni, lenyelni, illetve amelyekkel nem tud a szájában sérüléseket okozni. Az emészthetetlen gumi- és műanyag játékokból kisebb-nagyobb darabokat lerágcsálnak, és amennyiben lenyelik, emészthetetlenségüknél fogva bélelzáródást okozhatnak. Leggyakoribbak ezek közül a gumikarikákból lenyelt darabok.

A probléma megoldása szinte minden esetben hasüregi műtétet indokol. A faágak játék közben szintén sérülés forrásai lehetnek. Gyakori rossz szokás, ha a kutya kavicsokkal vagy gesztenyével játszik (a gazda még ösztönzi is, ha dobálja neki). Az ilyen kutyák fogazata idő előtt elkopik vagy letöredezik. A kiskutyák tejfoga 3 hónapos kortól kezd váltódni, kb. 6 hónapos korra a maradandó fogakra cserélődnek a tejfogak, illetve kihasadnak a végleges fogak. Amennyiben a tejfog letörik, az csak ritkán okoz problémát, bár előfordulhat, hogy a megnyílt fogbél üregén keresztül befertőződik a fogmeder, és emiatt a sérült fogat ki kell húzni.

A végleges fogak letörése gyakran fordul elő őrző-védő gyakorlat közben (lógás gumikarikán, elfogási gyakorlat, stb.), apportírozáskor (ezért nem javaslom a kavicsok dobálását, inkább gumilabdát használjanak) vagy egymással történő utcai harc során. A sérült fog pótlására is van lehetőség, de vállalni kell a vele járó hosszadalmas fogászati kezelést és a költségeket, valamint számolni kell azzal, hogy a pótolt rész még könnyebben sérülhet. A nyelven és a szájüreg nyálkahártyáján keletkezett sérülések nagyon vérzékenyek. Nagyon veszélyesek az éles fém eszközök, pl. konzervdoboz (lásd a képen a konzervdoboz által okozott nyelvelhalást), kés, olló vagy az üvegcserepek, porceláncserepek, stb. Ezeknek a tárgyaknak a sérülése nagyon súlyos, erős vérzést, fertőzést, nyelv- és szájnyálkahártya-elhalást okozhatnak. Az ilyen sérülések sebészeti ellátása minél előbb indokolt. A vérzés csillapítása és a seb varratokkal történő zárása után igen jó a gyógyulási esély minden ezen a területen keletkezett seb esetén. Gyakran szakad le az állkapocsról vagy az állcsontról a teljes fogíny. Ez bonyolultabb sebészeti és fogászati ellátást igényel.

 

Szopornyica

Kutyánk hőmérséklete akár 41°C-ot is elérhet, majd néhány napos tünetmentes időszak után ismét láz, ekkor már a felső légúti nyálkahártyák hurutja, kötőhártya-gyulladás, mandulagyulladás, hányás, hasmenés is csatlakozik a kórképhez. Előfordul még bőrkiütés, és az idegrendszeri tünetek sorában tompultság, rángógörcsök, mozgászavar, bénulások. Vemhes szuka elvetélhet,és ez az egyik legveszélyesebb betegség is(ha jól tudom)

 

A parvo hasmenéssel, hányással járó betegség. Magyarországon a parvovírusos bélgyulladás az "újabb keletű" betegségek közé tartozik, hiszen az 1970-es években még nem igen tudtunk róla.



Az első hazai megbetegedéseket 1980-ban észlelték. Lett is pánik, hiszen nem volt ellene oltóanyag, így más nem lévén, kevés sikerrel a macskák parvovírus okozta gyomor-bélgyulladásának oltóanyagát próbálták meg alkalmazni kutyákon is. 
A betegséget vírus okozza, amely azonban nem azonos a "macska-parvo" virussal. A vírus elsősorban kutyákat, kutyaféléket betegít meg, de az újabb tipus már macskákra nézve is veszélyes, azaz alkalmas a panleukopenia kiváltására.


A fertőződés a beteg állatok bélsarával történik, amely nagy mennyiségben tartalmazza a vírusokat. A szájon keresztül felvett vírus a bélhámsejtekben, és kölykökben a szívizomsejtekben szaporodik. A bélbolyhok tönkremennek, gyulladás alakul ki, véralvadási zavarokat lehet tapasztalni. Ez az oka, hogy a hasmenés véressé válik.

Tünetek

A betegek hánynak, súlyos hasmenésük van. A széklet híg, sárga, majd véressé válik. Hasfájás tapasztalható, amelyet az állat hasának áttapintásakor élénken jelez. A súlyos hasmenés igen intenzív folyadékvesztéssel jár, melynek következtében súlyos fokú kiszáradás (exsiccosis) következik be, ha nem gondoskodunk megfelelő folyadékellátásról (akár mesterségesen is). Ilyenkor a bőr elveszti rugalmasságát, ha az állat hátán ráncba emeljük, úgy marad, és igen hosszú idő alatt nyeri vissza eredeti helyzetét. Jellemző a szőr fénytelenné válása.

A fogkövesség

Szájüregi problémák gyakran jelentkeznek a kutyáknál, melyek közül az egyik leggyakoribb a fogmeder megbetegedése. A 3 évesnél idősebb kutyák több mint 80%-a szenved enyhébb vagy súlyosabb fogmedri elváltozásban.

A betegség alattomosan kezdődik, első lépésben a fog felszínén plakk-felrakodás képződik. Amennyiben a plakk-képződést nem akadályozzuk meg, a folyamat fokozatosan súlyosbodik, és egy nem regenerálódó, gyógyíthatatlan elváltozást okoz.
Megfelelő kezeléssel azonban a fogmeder megbetegedése megelőzhető illetve gyógyítható.
Enyhébb esetekben ínygyulladást tapasztalunk. Később az íny elválik a fognyaktól, és kis ínytasak képződik, amelyben patogén baktériumok szaporodnak el.

A szervezet helyi gyulladásos reakcióval próbál védekezni, amely ráterjed a fogmedri rostokra, a fog gyökerére, valamint esetenként a csontra is.
A fogmeder gyulladása a fog tartószerkezetének meglazulása révén a fog elvesztéséhez vezethet. A tiszta fogak felületén a plakkok képződése természetes körülmények között is a táplálék felvételt követő néhány órán belül megkezdődik. A nyálból kiváló és a fog zománc - állományához tapadó fehérje természetű anyagok képezik ezt a lepedéke, amely ideális táptalaj a baktériumok elszaporodására. Ezek a baktériumok anyagcsere- termékeik révén károsítják a fogmeder állományát.

Fogkőről akkor beszélünk, ha a nyálból kálciumsók válnak ki a plakkban, ezáltal a lepedék szilárddá válik és barnás-feketés felrakodásként jól látható a fogak nyakán. Fogkövesség esetén a kutyák étvágytalanok, a rágás fájdalmas, az állatok lefogynak.
A gazdának legtöbbször a kutya bűzös lehelete tűnik fel. Ha a fogkövességet nem kezelik, a folyamat generalizálódhat, a baktériumok testszerte eljutva elváltozásokat okozhatnak a tüdőben, a vesében és a szívben.
Ezért a fogmedri betegségek megelőzése rendkívül fontos a kutya általános egészségi állapotának fenntartásában.

A kezelésnek a fennálló fogkövesség megszüntetésére és további plakk képződés elkerülésére kell irányulnia. A sikeres kezelés érdekében az állatorvosnak és a gazdinak szorosan együtt kell működnie. Az állatorvos eltávolítja a fogkövet, kezeli a károsodott foggyökeret és sok esetben rákényszerül a beteg fog eltávolítására is. A későbbi fogkőképződés elkerülése érdekében fontos szerep jut az otthoni gondozásnak is.

Kutyák fogkövessége, a szájhigiénia fontossága

Ahogy az embereknél a fogszuvasodás a kutyáknál a fogkövesség a legelterjedtebb szájüregi probléma.
A fog- és fogínyápolás az embereknél alapvető higiéniai szükséglet és ennek a kutyáknál is így kellene lennie.
A kutya szocializálódásával párhuzamosan az ősi étkezési szokása is megváltozott. A konyhai maradékok, a lágy táplálékok nem kényszerítik a kutyát kellő rágásra, így a fogakon lerakódó lepedékből idővel fogkő képződik.

 

A kutyatulajdonosok gyakran keresik fel az állatorvosi rendelőket azzal a problémával, hogy kedvencük lehelete bűzös, melynek okozója legtöbbször a fogkövesség.
Sajnos ezek az elváltozások komoly problémákhoz vezethetnek, melyek gyakran a beteg fog elvesztéséhez vezethetnek.

Májusi írásainkban a kutyák leggyakoribb szájüregi elváltozásáról, a fogkőről illetve annak megelőzéséről olvashattok.


A kutyák fogápolása
-a fogkő megelőzése és kezelése-

A kutyáknak éppúgy szükségük van rendszeres fogápolásra, mint az embereknek.
A probléma valósságát mutatja, hogy a statisztikai adatok szerint minden 10 kutyából 8 fogköves.
Egyes országokban kapható speciálisan kutyáknak gyártott fogkrém és fogkefe.
A kutyák fogmosása azonban még gyakorlott kutyatartóknak sem egyszerű feladat.


Gyakori probléma az ízületgyulladás

Az ízületi bántalmak a felnőtt kutyák közel 20%-át érintik. Az ízületek gyulladása bármelyik ízületen jelentkezhet, ami az ízületi porcok és a csontok károsodásával járhat.
A betegség kiváltó oka lehet fertőzés, elhízás, a nem megfelelő táplálás, örökletes tényezők (csípőízületi diszplázia) illetve az idős kor.
Az elváltozás, egyes nagytestű fajtáknál, növendékkorban szerzett sérülés következménye is lehet.
A betegség bármely kutyafajtánál kialakulhat, azonban a nagyobb aktivitású, őrző-védő munkakutyáknál jóval gyakrabban fordul elő.

Reumás jellegű ízületi elváltozások gyakorta jelentkeznek idősebb kutyán és macskán is. A betegség első tünete a merev, kötött mozgás, főleg felkelés után, ami egyértelmű ízületi fájdalommal párosul.
Az elváltozás előrehaladtával további tünetek is jelentkezhetnek.
Ilyenkor az állat nem szívesen mozog, az ízület érintésre fájdalmas, bicegés, esetleg sántítás, étvágytalanság jelentkezik.
Ezek a tünetek időjárásváltozáskor, illetve a hideg, téli hónapokban erősödhetnek. A reggeli nehézkes felkelés után, ha az ízületek bejáratódnak a tünetek általában enyhülnek.

Ha arra gyanakszol, hogy kedvencednek ízületgyulladása van, azonnal keresd fel állatorvosod, aki megvizsgálja, esetleg röntgen felvételt is készít róla, és felállítja a pontos diagnózist.
Ha beigazolódott a feltételezésed, és kutyád valóban ízületgyulladásban szenved, az állatorvos előírja a megfelelő kezelést, amitől kedvenced fájdalmai csökkenni fognak és mozgása sem lesz korlátozott.
Szerencsére manapság már olyan gyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére, amelyek az állat egész életén keresztül hatásos kezelést biztosíthatnak, mellékhatások nélkül.
A reumát véglegesen megszüntető gyógyszer nincs, viszont megfelelő kezeléssel jelentősen javíthatjuk kedvenceink életkörülményeit.

Természetesen a reumás állatoknak is szükségük van mozgásra, de mivel ez fájdalommal is járhat, nem szabad megerőltetni őket.
Errre a betegségre a téli hónapokban külön figyelmet kell fordítani, hiszen a hideg idő súlyosbíthatja a tüneteket.

 

Mandulagyulladás

Hideg téli időben, főként kutyáknál viszonylag gyakran találkozhatunk mandulagyulladással, ami sok esetben a garat gyulladásához társul. Leginkább a két évnél fiatalabb állatok betegszenek meg. Érdekes, hogy macskákban csak nagyon ritkán fordul elő ez a betegség. Előfordulhat, hogy a mandulák önálló megbetegedéséről van szó, de számos baktériumos vagy vírusos betegség kísérője is lehet.

A mandulák önálló megbetegedését a legtöbb esetben valamilyen hajlamosító tényező váltja ki. A téli hideg időben a fagyos víz és a hó fogyasztása, vagy a jeges, hideg levegő szájon át való belégzése idézheti elő, nyáron pedig például a fagylalt etetése.

A betegség többnyire heveny lefolyású, ritkán azonban idültté válik. A heveny formára jellemző, hogy a kutya bágyadt, étvágytalan, a betegség első időszakában magas láz is előfordulhat. Jellemző tünet még az öklendezés illetve a krákogás is, amelyet esetenként nyálzás kísérhet.

Az állatorvosi vizsgálat során a mandulák megnagyobbodása illetve kipirulása észlelhető. Ha a gyulladást baktériumos fertőzés okozta, akkor a mandulák felszínén gennyes, apró tüszők is láthatóak. Ilyenkor beszélünk gennyes mandulagyulladásról.

Kezelésként az állatorvos legtöbbször antibiotikum k*rát javasol, kiegészítve valamilyen helyileg alkalmazható fertőtlenítő oldat használatával. Ilyen például a humán vonalon is ismert torokfertőtlenítő, a Glycosept oldat. Mivel a mandulagyulladás a garattájék fájdalmával jár, ezért a betegség ideje alatt a pépes vagy folyékony eledelek adását részesítsük előnybe. Ebben az időszakban csontot és szárazeledelt semmiképp se kínáljunk beteg kedvencünknek.

A betegség a szakember számára könnyen felismerhető, és hatékonyan kezelhető a fentiek szerint. Elhúzódó, vagy rendszeresen visszatérő esetekben azonban az embergyógyászati gyakorlathoz hasonlóan a megoldást a mandulák műtéti úton történő eltávolítása jelenti.

Kutyák külső hallójárat gyulladása

A kutyák leggyakoribb betegségeinek egyike. A kutyákat hajlamosítja a betegségre a hallójárat szűk, szőrrel erősen benőtt volta, ezért gyakori pl. uszkárokban. Hajlamosító ok az is, hogy a nagy, lelógó fülük a külső hallójáratot állandóan takarja, annak szellőzését, mechanikus öntisztulását gátolja, ezért gyakori a betegség spánielekben, bassetekben. Anatómiai hajlamosító ok, hogy a külső hallójárat lefutásában megtörik.

A kiváltó okok között szerepelhet a faggyú- és verejtékmirigyek fokozott termelése, a fürdetés vagy úszás után a járatba került víz, ami a váladékot fellazítja, azzal keveredve felgyülemlik. A gyulladás súlyosbodásában az elszaporodó, genynyesztő baktériumok jutnak szerephez. Előidézhetik a betegséget a hallójáratba került idegen tárgyak (pl. toklászok). Mechanikus kiváltó ok lehet a bőr sérülése harapás következtében, a fül állandó rázása, dörzsölése, a túlzásba vitt mechanikus tisztogatás. Okozhatják a gyulladást paraziták, pl. rühatkák, tetvek, gombák.

Jellemző tünet, hogy a kutya nyugtalan, fejét, fülét állandóan rázza, fülét, fültövét állandóan vakarja, dörzsöli. Ha a külső hallójárat gyulladás a közép-, illetve a belső fülre is átterjed, a kutya a fejét a beteg oldal felé tartja, nem tud egyenesen járni, a beteg oldal felé dől. A hallójáratból váladék szivárog, az a környező bőrre, szőrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot áraszt. A fül fájdalmas.

A fültükörrel végzett vizsgálat során a enyhébb esetben a hallójárat bőre kipirosodott, esetleg a hám levált, a bőr nagy mennyiségű fülzsírral vagy pörkökkel borított. Súlyos esetben hallójárat bőre gennyes gyulladásos, kifekélyesedik, végül akár a dobhártya is átszakadhat. Idült esetben a bőr megvastagszik, azon növedékek képződnek.

A gyógykezelés lényege a helyi beavatkozás. A hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítjuk. Az idegen tárgyat haladéktalanul eltávolítjuk. A parazitás vagy gombás oktanú gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony gyulladáscsökkentő szer, fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk. Az idült elváltozások gyógyszeres kezelése kevés sikerrel jár, ezért ilyenkor többnyire műtéti megoldást választunk.

kutyusok leggyakoribb szembetegségei

 

A kutya szemének egyik legfontosabb örökletes megbetegedése a progresszív retina atrópia (PRA). Ebben a betegségben úgy kanok mint szukák is szenvedhetnek.

A PRA a szem legbelső rétegét, a retinát érinti, ahol a látás szempontjából igen fontos idegcellák helyezkednek el. Az érintett kutyák ezért először elveszítik az éjszakai látási képességüket majd ehhez csatlakozva a nappali látás képességét.

A PRA a kutya különböző életszakaszaiban jelentkezhet, durván 3 formát különböztethetünk meg: A korai formánál 6 hónapos korban kezdődik a sötétedéskori rossz látás, a teljes megvakulás egy - két éves korra bekövetkezik.

A közepes formánál az első tünetek egy - két éves korban jelentkeznek, a teljes megvakulás három - öt éves korra bekövetkezik. A kései formánál a rossz éjszakai látás három - öt éves korban jelentkezik, a teljes vakság hat- kilenc éves korra következik be.

A figyelmes tulajdonosnak gyakran tűnik fel bizonytalanság vagy akár bizonyos félénkség is a derengéskor vagy az esti órákban. Az állat például nem akar egyedül kimenni pisilni, és mindig a tulajdonos közelében maradnak. Néhány állat már ebben a stádiumban nekimennek bizonyos tárgyaknak, mások olyan ügyesek (szaglás és hallás), hogy a bizonytalanság kezdetben alig tűnik fel a tulajdonosnak. Ehhez kapcsolódóan tágra nyílt pupilla és sötétben a szem szokatlanul erős „világítása” tűnhet fel.

A PRA előrehaladott formájában néhány kutyánál a lencse hályogosodása is fellép. A tulajdonos számára a szürke hályog fehéres homályban vagy a szem elszíneződésében nyilvánul meg. A PRA sajnos nem gyógyítható, megállíthatatlan látásromlás, melynek végstádiuma mindig a vakság. A mai napig sem gyógyszeres, sem operatív lehetőséget nem ismerünk, mellyel a PRA megelőzhető, kezelhető, megállítható vagy gyógyítható lenne.

A kutyák kötőhártya-gyulladása a másik leggyakoribb szembetegségek egyike. Az alsó szemhéjszél és a szemgolyó közti részen lévő, normális esetben nem látható rózsaszínű terület gyulladás esetén bő váladékot termel, tűzpirossá válik. A könnytermelés fokozott, a szem körüli szőrzet nedves, súlyos esetben sárgás, kocsonyás váladék látható rajta. Az okok közt kereshetjük az egész szervezetet, megtámadó betegséget, melynek csak egyik jele a két oldali kötőhártya-gyulladás: a szopornyicát.

Sok esetben önállóan, általános tünetek nélkül találkozunk az egy vagy kétoldali kötőhártya-gyulladással. Huzat, (az autóban lehúzott ablak gyakori ok) megfázás, de kémiai anyagok, allergia is kiválthatják. Sajnos, mai világunkban nem hagyhatjuk ki a szándékosan sprayvel szembefújt kutyákat.

Természetesen előfordulhatnak olyan külső mechanikai okok is, melyek a szem egyéb részeit is sértik. Kiemelkedő jelentősége lehet a kötőhártyazsákba került idegen testeknek, leggyakrabban a toklásznak. Az egyszerű gyulladás is súlyos következményekkel járhat, sérülhet a sz*ruhártya, s akár súlyos látászavar is kialakulhat. A szemet szemcseppekkel, vagy szemkenőcsökkel kezelhetjük. Csak vizsgálat döntheti el, hogy melyik cseppet vagy kenőcsöt alkalmazzuk! Az előírt cseppeket két-három óránként, a kenőcsöket naponta háromszor juttassuk a szem külső sarka felől a kötőhártyára. A vizsgálat fontos része annak megállapítása, van-e a szemben idegen test. Mert ha van és azt az állatorvos a megfelelő érzéstelenítés után speciális eszközzel, nem távolítja el, kenegethetjük a világ összes kenőcsével, a szem mégis súlyosan károsodni fog!

Gyakori baleset a fogak törése. Ekkor a fogüreg a külvilágra megnyílik, elfertő- ződik, vérzik, fájdalmas.

Idővel a fájdalom átmenetileg csökken, rossz szájszag keletkezik. A fertőzött fog gócot jelent a szervezetnek. A fog tömésével, szükség esetén koronaké- szítéssel kezelhető a probléma !!

Kutyák fontosabb bőrbetegségei

A fontosabb bőrbetegségeket a következő módon csoportosíthatjuk: veleszületett, endokrin, táplálkozási eredetű, gennyes, nem gennyes, allergiás, autoimmun, gombás és parazitás.

A veleszületett bőrbetegségek közül az idiopathicus seborrhoea fiatal, néhány hónapos kutyákban fordul elő. A bőr korpázik, rajta vastag, pörkös felrakódások vannak. A szőrzet megritkul, fénytelen, bűzös. Az acanthosis nigricans kizárólag tacskókban fordul elő. Jellemző a szimmetrikus bőrelszíneződés és megvastagodás, valamint a lekopaszodás. Hosszabb idő után a bőr elsötétedik, kékesszürke árnyalatú lesz, megvastagszik, ráncokat vet.

Az endokrin bőrelváltozások közül a pajzsmirigyhormon-hiány (hypothyreosis) kétoldali, szimmetrikus lekopaszodást, tompa fényű, száraz szőrzet kialakulását okozza. Szukák ösztrogénhiánya fiatalkorban ivartanított nőstényeknél okoz gyér, lekopaszodó szőrzetet. Jellemző a vulva és az emlők csökevényes fejlettsége. A szukák ösztrogéntúlsúlya idősebb kutyáknál gyakoribb, az ilyen állat bőre gennyes bőrgyulladással terhelt. A vulva és az emlők megnagyobbodottak. A kan kutyák feminizációs bőrelváltozása rejtettheréjű boxerekben gyakori, szimmetrikus szőrhullás, lekopaszodás, bőrpigmentáció látható. Az emlők duzzadtak, a csecsbimbók is megnőttek. Kan kutyák androgénhiánya idősebb kanokban okoz fénytelen, vékony, molyrágásszerű szőrzetet.

A táplálkozási eredetű bőrelváltozások közül a cinkhiány okozhat bőrmegvastagodásokat és szőrhullást, következményes gennyes bőrgyulladást. Főleg gyorsan fejlődő, nagy kutyákban, pl. dogban, németjuhászban, dobermannban jelentkezik a legsúlyosabb formában. Az esszenciális telítetlen zsírsavak hiánya viszketegséget, nedvedző bőrgyulladást, szőrhullást okoz.

A gennyes bőrbetegségeknek három formája van. Az impetigo gennyes, hólyagos bőrgyulladást jelent, fiatal kutyákban fordul elő, később kiütésekké, bőrfekélyekké alakulhatnak a felfakadt hólyagok. Az acne fiatalkori szőrtüsző- és faggyúmirigy-gyulladás, rövid szőrű kutyafajtákban, mint dog, dobermann, boxer, gyakran fordul elő. Főleg a fej csomói jellemzőek, de a folyamat általános tünetekkel, lázzal, elesettséggel, étvágytalansággal is jár. Végül a mélyre terjedő, gennyes bőrgyulladások különböző formákban fordulnak elő: az orrháti pyoderma, a mélyre terjedő pyoderma, a folliculitis, furunculosis, az általános pyoderma, pododermatitis előfordulhat gyakrabban skót juhászban, pointerben, németjuhászban, tacskóban, dogban, boxerban. Ezek közül a kórformák közül az első négyre a fejre, hasra lokalizálódó súlyos gyulladásos jelenségek, az általános pyodermára testszerte bőrfekélyek, végül a pododermatitisre a lábak gennyes gyulladása jellemző.

A nem gennyes bőrgyulladások közül a kontaktdermatitist a kémiai anyagokkal (savak, lúgok, szappanok, tisztítószerek) való érintkezés okozhatja. Az érintett területeken bőrkipirulás, szőrhullás, göbök, fekélyek, felrakódások láthatóak. A napfény-dermatitis festenyzetlen bőrfelületeken (főleg az orron) a bőr kipirosodásával, fájdalmasságával, pörkök keletkezésével jár. Ez gyakori skót juhászban. A nyári ekcéma inkább a hosszú szőrű, sűrű bundájú kutyákban fordul elő. Nedvedző, később gennyesedő, fájdalmas, élénkvörös bőrelváltozás jön létre. A bőrredő dermatitis pekingi palotakutyánál, bulldognál, sharpei-nél és kövér kutyáknál gyakori, ugyanis a bántalom oka az, hogy a vaskos, egymással érintkező bőrredők esetében a bőr nem tud megfelelően szellőzni. A bőrredők érintkezésében bűzös, nedvedző, gennyesedő, kipirult területek láthatóak. Az ajakredő-gyulladás nyálzással, a vulvaredő-gyulladás húgyúti fertőzéssel járhat. A pszichogén dermatitis egyes ideges, nyugtalan kutyafajtákban (dalmata, dobermann) gyakori. Ha megszokott mindennapi életkörülményeikben számukra kedvezőtlen változás alakul ki (pl. sétáltatás elmaradása, megszokott személy hiánya, unalom, stb.), bőrüket intenzíven nyalni, rágni, kaparni kezdik. A bőr kifekélyesedik, megvastagszik.

Allergiás bőrbetegségeknél a csalánkiütés eleségek (főleg tojás, tej, hal, egyéb fehérjék, stb.), bolhacsípés, belégzési allergének (növényzet pollenje, gombaspórák, haj, szőr, por, stb.), vegyszerek (festékek, tisztítószerek, stb.), samponok, nyakörvek (pl. bolhanyakörvek), gyógyszerek (antibiotikumok, parazitaellenes szerek, stb.), oltóanyagok, nemi hormonok hatására alakul ki. A fej bőre igen rövid idő alatt erősen megduzzadhat, esetleg savó szivároghat ki a bőrre, ott beszáradva pörköt alkothat. Jellemző az állandó, intenzív viszketés.

Az autoimmun bőrbetegségek hólyagképződéssel, a bőr elszíneződésével, megvastagodásával, felrakódásokkal, fekélyekkel járnak. Egyes formái gyakoriak skót juhászban, sheltieben, német juhászban.

A gombás bőrbetegségek jellemzője kerek, szőrhiányos területek kialakulása és a nagyon erős vakaródzás. A pörkök felülete sárgás színű és vizelethez hasonló szagú.

A parazitás bőrbántalmakat leggyakrabban bolhák okozzák. A folyamat tipikus lokalizációs helye a hát bőre, ahol bőrpír, nedvedzés, később pörkösödés alakul ki. A kutya nagyon erősen vakaródzik. A rühösség jellemzője az intenzív vakaródzás, általában a fejre lokalizálódik, ahol bőrkipirosodás, göbök, később pörkök, bőrmegvastagodás, szőrhullás látható. A szőrtüsző-atkakór lehet lokális (általában fejen, lábvégeken) vagy általános. Jellemzőek a szőrhiányos foltok, a bőr kipirulása, pikkelyeződése. A parazitás bőrbántalmak kórokozói lehetnek még szőrtetvek (rosszul táplált, legyengült állatokban), vérszívó tetvek, esetleg legyek és kullancsok is.

Üzenőfal

Magazinról

Alapítva: 2009.07.07.

Tegnapi látogatók: 3

Látogatók az előző hónapban: 107

Látogatók a jelenlegi hónapban: 7

Feliratkozottak: 10

Magazin helyezése: 2164

Szerkesztőség

Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez