Sosem gondoltam bele komolyabban, hogy mit fogok csinálni. Régen az volt a legnagyobb ambícióm, hogy egy videotékában melózzak, mert szerettem a filmeket. Volt időszak, amikor depresszíven szemléltem a világot, és úgy voltam vele, hogy 30-on túl már nem akarok élni. Ez három évvel ezelőtt még nagyjából állt, most meg már kész lennék megismerni azt az illetőt, akivel később családot alapítanék. Szerencsére változunk. Bár a világot még mindig elég idealistán szemlélem, és ellenségesnek érzem velem szemben.
Sosem gondoltam bele komolyabban, hogy mit fogok csinálni. Régen az volt a legnagyobb ambícióm, hogy egy videotékában melózzak, mert szerettem a filmeket. Volt időszak, amikor depresszíven szemléltem a világot, és úgy voltam vele, hogy 30-on túl már nem akarok élni. Ez három évvel ezelőtt még nagyjából állt, most meg már kész lennék megismerni azt az illetőt, akivel később családot alapítanék. Szerencsére változunk. Bár a világot még mindig elég idealistán szemlélem, és ellenségesnek érzem velem szemben.
A világot ( az én kis világom kívülire értem) egy kicsit másképp képzeltem. Viszont azt kell, hogy írjam a jelen nagyjából megegyezik a gyerekkorombéli elképzeléseimmel.
Persze a körülöttem lévő világ mindig változik,így fontosnak tartom, hogy az ember tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Már nehezen emlékszem vissza miket gondoltam gyerekként. A gyerekkorban szerintem az a rossz, hogy végül hozzászoktat, hogy másoktól várjam el, hogy szeressenek, vagy megvédjenek, miközben senkit nem érdeklek.
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
Harc. angyal
Már 2-3 évesen is néztem ilyesmi rajzfilmeket és filmeket is...
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
Gratulálok a fejlődéshez. Ráadásul te vagy az első aki nem értette félre amit kérdeztem.. vidám
Eredeti üzenet:
Redfield:
Hasznos válaszai: 98% (Mester)
Sosem gondoltam bele komolyabban, hogy mit fogok csinálni. Régen az volt a legnagyobb ambícióm, hogy egy videotékában melózzak, mert szerettem a filmeket. Volt időszak, amikor depresszíven szemléltem a világot, és úgy voltam vele, hogy 30-on túl már nem akarok élni. Ez három évvel ezelőtt még nagyjából állt, most meg már kész lennék megismerni azt az illetőt, akivel később családot alapítanék. Szerencsére változunk. Bár a világot még mindig elég idealistán szemlélem, és ellenségesnek érzem velem szemben.
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
vidám
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
A világot ( az én kis világom kívülire értem) egy kicsit másképp képzeltem. Viszont azt kell, hogy írjam a jelen nagyjából megegyezik a gyerekkorombéli elképzeléseimmel.
Persze a körülöttem lévő világ mindig változik,így fontosnak tartom, hogy az ember tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
Ha belül most jobban volnék, akkor azt írtam volna, hogy már éppen túl vagyok a felén.
(nem pohár esete, tényleg így vélem)
Eredeti üzenet:
naiiiva:
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
sajnos én sem...vagyis nem nagyon tudok erre válaszolni. ezért az idegen
Eredeti üzenet:
naiiiva:
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
nem értem mire gondolsz...
Eredeti üzenet:
x-szer:
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
ezzel egyetértek, te vagy a pici, mindenki veled foglalkozik, szeretgetnek... Aztán hopp nagy kamasz menjél tanulni, dolgozni, mikor leszel önálló...
Eredeti üzenet:
anmeisan:
Hasznos válaszai: 99% (Mester)
szinte a felét? pesszimista a hozzáállás.
Eredeti üzenet:
blackdingo: