,,A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő.
Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik."
Kodály Zoltán


Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét A ZENE VILÁGNAPja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.



 
forrás: http://szilardkertjei.blogspot.hu/2012/05/jonnek-fagyosszentek.html
 
 
ADY ENDRE: FAGYOS SZENTEK
 
Be kén’ jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot…
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család…
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt…
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
— Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét…
Riporterünk is visszatért,
— Nos, tartottak künn térzenét?
— Igen — szólt kurtán, fagyosan.
— A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita…
(1899)

 

A balázsolás, vagy balázsáldás a katolikus egyház egyik áldása.
Balázs napkor (február 3.) vagy az azt követő vasárnapon a szentmise végén a pap két keresztalakban összefogott  gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja:
Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében.
Babits Mihály is írt a szertartásról  Balázsolás című versében, amelyet gégeműtétje előtt írt.

Az ünnepnaphoz fűződik a már alig gyakorolt, szintén balázsolásnak nevezett népszokás. A gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek az iskola támogatására.
Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék.

Kölcsey Ferenc – mintegy 30 nyelvre lefordított - művét 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá, az alkotmány szövegének része lett a Himnuszra való utalás. Január 22-e, a Himnusz szövegének születésnapja pedig egy 1989-es kormányhatározat alapján a Magyar Kultúra Napja is egyben. 


Kölcsey kézirata
 

250 évvel ezelőtt, 1766. január 6-án keresztelték meg Debrecenben Fazekas Mihály költőt, botanikust, a Lúdas Matyi szerzőjét. Életének ez első ismert dátuma, pontos születési idejét nem ismerjük - a korabeli szokások ismeretében arra lehet következtetni, hogy 1765 utolsó napjaiban születhetett.



A gyermeknap alkalmából most Zelk Zoltán verseiből olvashattok.
2015. február 21-én elhunyt a haikuköltészet egyik legnagyobb magyar mestere,
Fodor Ákos.
 

Régóta készülök, hogy megosszam veletek kedvenc verseimet.



Karácsonykor lett volna 90 éves Váci Mihály.  Mindössze 45 évet élt.
Hegedűs Gyula így írt róla:
"Aligha túlzás, ha úgy gondoljuk, hogy a hatvanas évek dereka és a nyolcvanas évek eleje között Váci Mihály volt a legnépszerűbb, dobogóról legtöbbet szavalt költő, akinek jó néhány költeményéről a legtöbben érezték úgy, hogy azok az ő érzelmeiket, vágyaikat fejezik ki."
Általános iskolában kezdtem ismerkedni a verseivel, mert a magyartanárnőm kedvenc költője volt. Verseit a mai napig is szívesen olvasom.
November 22-én töltötte be 85. életévét Görgey Gábor költő, író, rendező, műfordító.



Ez alkalomból újítottam fel ezt a régi cikket.
Egy dal, amelynek a szövegét ő írta: Illés Lajos: Hogyha egyszer
170 évvel ezelőtt, 1844. november 13-án fogadták el a magyart államnyelvvé tevő törvényt.
2011. szeptember 26-án az Országgyűlés a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át.
Ebből az alkalomból olvassátok el Faludy György versét.



A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16-át a Kenyér Világnapjává nyilvánítja. A világnap célja, hogy bemutassa a Föld legfontosabb élelmezési cikkének, a kenyérnek a jelentőségét.
A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, hiszen ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.



 

A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben, Magyarországon.
Az idén száz éve elhunyt Herman Ottó lobbizásának eredményeként – a világon elsőként Magyarországon iktattak törvénybe ilyen ünnepet.
A természetvédelmi törvény 43. § (3) szerint „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”

mezei juhar
túzok   


2014-ben az év madara a túzok, az év fája a mezei juhar.


Kányádi Sándor: Tarlón túzok lépeget

Február 12-én lett volna 80 éves.
 

 
Ebből az alkalomból felújítottam az öt évvel ezelőtti cikket. 




Február második vasárnapja a házasság világnapja.
1981-ben az Egyesült Államokban, Louisiana állam fővárosában, Baton Rougebana polgármester kezdeményezte a házasság világnapját. Célja az volt, hogy megállítsa a házasságkötések rohamos csökkenésését. Az ötlet azóta elterjedt, és Európában is ünneplik.
Az Egyesült Államokban a világnap már átalakult a Bálint napig tartó Házasság Hetévé, nálunk még csak most ismerkednek az ünneppel.
A világnap fontossága abban rejlik, hogy felhívják a figyelmet a gyakori válással végződő házasságokra és arra, hogy az Európai Unió országaiban született gyermekek majdnem egyharmada házasságon kívüli kapcsolatban jön a világra.
2014-ben ez a nap február 9-ére esik, az azt követő hét pedig Magyarországon a házasság hete.

Olyan versekből válogattam, melyeket költőink feleségükhöz írtak..

A  2011-es cikket Kosztolányi Dezső: A házasság "válsága" c. írásával egészítettem ki.

75 évvel ezelőtt halt meg Karinthy Frigyes
 

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. 

Közeledik a Húsvét, ezért gondoltam kedveskedek nektek néhány ide illő verssel!


 

A néphiedelem szerint, ha február 2-án (a római katolikus vallásban ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony napján) a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő.



Weöres Sándor verse, az "időjós" medvéről szól.

Nézzük meg, milyen vereskkel búcsúzott az óévtől,
illetve köszöntötte az új esztendőt!

 
Jókai rajza nyomán
Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön (forrás: tankönyvtár.hu)



 

Szerkesztők:



Mai idézet:

"Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie."

Ray Bradbury

Szerkesztőség

Üzenőfal

Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez