A rovat célja hogy bemutassa a magyar irodalom kiemelkedő poétáinak stílusát gondolatvilágát és érzéseit úgy hogy a versekből szemezgetve minél többet megtudjunk belőlük.
 


Február 12-én lett volna 80 éves.
Ebből az alkalomból felújítottam az öt évvel ezelőtti cikket. 



Február második vasárnapja a házasság világnapja.
1981-ben az Egyesült Államokban, Louisiana állam fővárosában, Baton Rougebana polgármester kezdeményezte a házasság világnapját. Célja az volt, hogy megállítsa a házasságkötések rohamos csökkenésését. Az ötlet azóta elterjedt, és Európában is ünneplik.
Az Egyesült Államokban a világnap már átalakult a Bálint napig tartó Házasság Hetévé, nálunk még csak most ismerkednek az ünneppel.
A világnap fontossága abban rejlik, hogy felhívják a figyelmet a gyakori válással végződő házasságokra és arra, hogy az Európai Unió országaiban született gyermekek majdnem egyharmada házasságon kívüli kapcsolatban jön a világra.
2014-ben ez a nap február 9-ére esik, az azt követő hét pedig Magyarországon a házasság hete.

Olyan versekből válogattam, melyeket költőink feleségükhöz írtak..

A  2011-es cikket Kosztolányi Dezső: A házasság "válsága" c. írásával egészítettem ki.

75 évvel ezelőtt halt meg Karinthy Frigyes
 

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. 

Közeledik a Húsvét, ezért gondoltam kedveskedek nektek néhány ide illő verssel!


 

A balázsolás, vagy balázsáldás a katolikus egyház egyik áldása.
Balázs napkor (február 3.) vagy az azt követő vasárnapon a szentmise végén a pap két keresztalakban összefogott  gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja:
Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében.
Babits Mihály is írt a szertartásról  Balázsolás című versében, amelyet gégeműtétje előtt írt.

Az ünnepnaphoz fűződik a már alig gyakorolt, szintén balázsolásnak nevezett népszokás. A gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek az iskola támogatására.
Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék.

A néphiedelem szerint, ha február 2-án (a római katolikus vallásban ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony napján) a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő.



Weöres Sándor verse, az "időjós" medvéről szól.

Nézzük meg, milyen vereskkel búcsúzott az óévtől,
illetve köszöntötte az új esztendőt!

 
Jókai rajza nyomán
Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön (forrás: tankönyvtár.hu)



 

Arany János kései lírája és balladái az ún. "kapcsos könyvben" maradtak ránk. Amint ezt az 1962. és 1978. évi, két hasonmás kiadásban bárki megnézheti, ajándékozó, ajándékozott és az ajándékozás dátuma együtt olvasható a kis bőrkötésű könyvben:
"Arany Jánosnak. Aug. 20. 856. Gyulai Pál."

Kapcsoskönyv
 
A költő örült az ajándéknak: azon frissiben belemásolta - szép, hibátlan tisztázatban - a Szondi két apródját, de 1856/57-ben egyébként is szívesen használta: további hat vers került belé. Ugyanennyi az 1865 és 1871 közötti beírás: a kulccsal zárható, kapcsos zár valóban legbelső magánügyeket zárt el a nyilvánosságtól, így keserűségét az akadémiai főtitkári lakásbonyodalmai miatt, Arany Juliska betegségét, halálát, majd az unoka, Szél Piroska sorsa iránti aggódását. Utána: évekig semmi. Azután a cím: Új folyam. Alatta ceruzával a lírai újrakezdés dátuma: 1877. S mellette, ugyancsak ceruzával, a ciklus címe: Őszikék.

200 évvel ezelőtt halt meg (Kőszegi) Rajnis József
bölcseleti és teológiai doktor, tanár, költő, műfordító.



Az egykori bencés iskola emléktáblája Kőszegen
 


Csukás István: Istenke, vedd térdedre édesanyámat
 
Istenke, vedd térdedre édesanyámat,
ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,
ki adtál életet, adj neki most álmot,
és mivel ígértél, szavadat kell állnod,
mert ő mindig hitt és sose kételkedett,
szájára suttogva vette a nevedet.
Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,
s szemem gyöngye hogy a semmibe tekintsen,
hová a fény is csak úgy jár, hogy megtörve:
helyettem nézzél be a mély sírgödörbe,
próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb!
Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod,
amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel,
csak csont, csak por, ami volt valamikor ember,
mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány,
magadat operálod e föld alatti ambulancián.
Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod
a semmiből a semmibe a létező világot,
anyát és gyereket, az élőt s a holtat,
s mert Te teremtetted, nem is káromolhat,
csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét,
nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét;
én sem káromollak, hallgasd meg imámat:
Istenke, vedd térdedre édesanyámat!
 

 

1964. április 11-én rendezték meg először József Attila születésnapján a "Költészet napját".

 

 

Részletes cikket találsz erről a napról a World Geographic magazin ~Történelem~ rovatában. Katt ide!

 

 

A költő ma lenne 95 éves.

Pécsett született 1916. november 21-én, s 1995. szeptember 13-án, súlyos betegség után, ugyanott hunyt el. Szülővárosát egyhuzamban fél évnél hosszabb időre soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”

A cikkben olvasható versek a Csikorgó című kötetében jelentek meg. A költő művei és életrajza elolvashatók a DIA honlapján)
 
A császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a  szabadságharc bukása után kerültek az osztrákok fogságába.
Ők a nemzet vértanúivá váltak:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly,
Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.


Ugyanezen a napon végezték ki Pesten Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost.
A szomorú eseményre emlékezve, a korábban feltett Ady, Faludy és Madách versekhez még egyet hozzátettem. HOTDOG-os társunk Aerwin versét.
130 éve, 1881. szeptember 11-én született Dutka Ákos (1881-1972) költő, újságíró.
p0jwh0ucl9zbni9q4vur.jpg  
Széles látókörű, művelt, világot látott ember volt.
Nagyváradon ismerkedett meg Ady Endrével, s együtt vettek részt a Holnap Társaság munkájában. Költészetére erősen hatottak olvasmányai: elsők között zendített meg líránkban impresszionista, szimbolista hangokat.
Amikor Budapestre költözött, az újságírás munkája kötötte le energiáját, ritkábban jelentkezett új verseivel. A németek bevonulásakor a laptulajdonos utasítására nem volt hajlandó Hitlerről dicsőítő cikket írni. Elbúcsúzott munkatársaitól és kiköltözött Máriaremetére. Itt visszavonultan élt, csak az ötvenes évek közepétől hallatott ismét magáról.

Szilárd, következetes jellem volt. Büszkén és méltán mondhatta el utolsó versében:

          „Nagy út "A Holnap"-tól Remetéig,
           könnyben, közönyben taposni végig,
           kaján kortársak sorfalán keresztül
           töretlen hittel, – bár sajgott veszettül, –
           meg nem hajolni, csakazért is,
           a Sors parancsát végezni mégis.”
                         (Hol volt, hol nem volt...)


Életéről, munkásságáról többet is megtudhatsz itt: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/dutka.htm

 A cikkben verseiből olvashatsz válogatást.
"Életműve hét évtizedet fog át, és általában mindig népszerű volt, személye szerint még az ellenfelei is szerették. Mosolygó bölcs volt két emberöltőn keresztül: a könnyedség és komolyság, az enyhe irónia és az enyhe szorongás, a kritika és a megbocsátás szellemes egybeötvözője. ...
Életművének egy része széles körökben népszerű olvasmány. Színdarabjait fel-felelevenítik színházaink. Néhány verse mellőzhetetlen az antológiákból, az Álmokháza a fontos magyar regények közé tartozik. És azt se felejtsük el, hogy egyebek közt kabaréköltő is volt, a kabaréirodalomra is jelentékeny hatással volt ironikus költészete.
" (Hegedűs Géza)


Életrajzát és három versét korábban már olvashattad a magazinban.
A cikkben most öt versét olvashatod.
Legutóbbi irodalmi kiránduásunk alkalmával Esztergomban, a Babits villában jártunk. A költő közel 60 verset írt itt. Ezekből válogattam.

40 éve halt meg Devecseri Gábor (1917. február 27. – 1971. július 31.) magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeiát is beleértve, az ő korszerű és élvezetes fordításában ismerheti meg a mai magyar olvasó.

Szerkesztők:



Mai idézet:

"Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie."

Ray Bradbury

Szerkesztőség

Üzenőfal

Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez