Bővebben a shintoizmusról
Már sokszor emlegettük itt a magazinban Japán vallását, a sintoizmust. Úgy gondoltam végre eljött az idő, hogy kicsit bővebben is megismerkedjünk vele elvégre az Inuyashában is számos vallási utalással találkozhatunk.
 
Shinto gate Pictures, Images and Photos

Tokió első pillantásra ugyanolyan világvárosnak tűnik, mint bármelyik nyugati típusú nagyváros. Ég felé emelkedő felhőkarcolók, hatalmas kereskedelmi és ipari központok tanúskodnak arról, hogy Japán egyike korunk legfejlettebb ipari államainak.Ám kicsit jobban odafigyelve észrevehetünk a felhőkarcolók tetején, vagy a kereskedelmi központok udvarában is kicsiny, gondozott kerteket, bennük a szentélyeket, Japán közel két évezredes természetkultusz-vallásának szimbólumait

 Itsukushima Shinto Shrine, Japan Pictures, Images and Photos

 

A sintoizmussal (shintoizmussal) kizárólag Japánban találkozhatunk ott viszont a mai napig fontos része a kultúrának. Az ősi sintó az évszázadok során ugyan több ágra szakadt a  Kínából érkező buddhizmus és konfucianizmus jelentős hatása révén ám helyét sosem adta át  a más vallásnak, csupán átvett, merített belőle. A mai napig léteznek azonban különböző szekta-sintók is, melyek teljes egészében megőrizték a tiszta, ősi shintót. A sintoizmusnak nincs körvonalazott tanítása és erkölcsi parancsrendszere, Nincs alapítója, sem szent könyve, mint pl. a Biblia

 

 Shirakawa shinto shrine Pictures, Images and Photos

 

A shinto  alapja a  mitológiává bővülő természetkultusz, amely az ötödik századtól kapta a shinto  nevet. A sinto a kínai nyelvből átvett szó A sin szellemet, istenséget a tó utat jelent. A kifejezés japán megfelelője a „Kami no michi”, vagyis az út, amelyet az istenek követnek.

A vallás lényege a természet, a kamik, az ősök és a császár tisztelete. A kami szót nem könnyű lefordítani, az etimológiai kutatások jelenleg is foglalkoznak a megmagyarázásával. Sokan istennek vagy szellemnek nevezik őket de valójában egyikszó sem megfelelő rá. „A kami  szellemet, gyakran az ősök szellemét jelenti, aki vagy ami jelen lehet élettelen tárgyakban, füstben, fákban, hegyekben.” A kami szót tehát mindenekelőtt az Ég és a Föld azon isteneinek jelölésére használják, akik az ősi istenségek tiszteletét szolgáló sintó szentélyekben találhatók. Ezenkívül kamiknak nevezik azokat az nemzeti hősöket, embereket, állatokat, madarakat, de növényeket, fákat, tengereket, hegyeket és tárgyakat is, akik, illetve amelyek rendkívüli és csodálatos erejüknél fogva félelmetesek és tiszteletre méltóak. Ezenkívül a kami név nemcsak a kivételesen szép, nemes, jó vagy hasznos dolgoknak adható, hanem a gonosz, sötét lényeknek is, amennyiben általános félelem veszi körül őket. A kamikat nem lehet megérteni; csak érezni és imádni lehet őket. De ezt is csak azzal a feltétellel, ha visszatérünk a természethez és összhangban élünk vele”. A kamival való találkozás misztikus élménye alázattal tölti el a hívő szívét. Ezt az érzést a japánok makotónak nevezik, és egymással való kapcsolatban is törekszenek rá. Ezért számít az alázatos udvariasság a japánok egyik fő erényének. A sintóban több mint 8 milló szellemet tartanak számon.  Érdekesség azonban, hogy a  japán nyelvnek nincs külön szava a hagyományos értelemben vett istenekre, így például a keresztény Istent is  egyszerűen Kaminak nevezik.

 

 Amaterasu Pictures, Images and Photos

 

 A sintoizmusnak is meg van a maga elképzelése a világ születéséről. A mítosz szerint kezdetben számos isten élt  akik azonban nyomtalanul eltűntek. Később született meg Idzanagi (a Hívogató Férfi aki vágyat ébreszt) és Idzanami (a Hívogató Nő aki vágyat ébreszt). Ez az istenpár  leszállt a földre a felsőbb szférák isteneinek parancsára  majd felkavarták a föld anyagát lándzsáikkal, s a visszahulló cseppekből megszülettek a szigetek. Új isteneket is nemzenek. A sinto mítosz szerint mikor  Idzanagi isten megmosta bal szemét, a visszahulló vízcseppekből született meg a hatalmas istennő létrehozta a japán szigeteket és az élőlényeket. A legenda szerint mikor Idzanagi megmosakkodott, a visszahulló cseppekből három új isten született: Cukijomi (a Holdat ellenörző isten), Sziszanoo (az indulatos isten aki a tengereket kapja) és Amateraszu-ómikami (a napistennő aki kiemelkedő helyet foglal el a sintoizmusban).  A legenda szerint Idzanagi és Idzanami két apró szigeten kötött házasságot. Ezt a két, háncskötéllel összekötött sziklapárt a mai napig szentként tisztelik.

 

Photobucket

 

Ezeket, a kezdetben szájhagyomány útján terjedő mítoszokat és legendákat az ország politikai egységének létrejötte után foglalták írásba, azzal a szándékkal, hogy általuk szentesítsék a japán nép és ezen belül az uralkodóház isteni eredetét. Így jött létre a Kodzsiik (Régi dolgok feljegyzései) és a Nihonsoki (Japán krónikája.), mely 720-ban íródott.

 

  Photobucket

 

A shintó szerint a boldog élet nem a síron túli (mint a legtöbb vallásban) hanem a jelenvaló, a mostani élet. A sintoizmusnak nincs kiforrott képe a túlvilágról. A halál után a  lélek (tama) mint egy tökéletes gömb száll ki a testből. Ez a titokzatos lehelet,ami után a tama a testből kilépve továbbra is rendelkezik a valóságos létezés jellegzetességeivel ám sorsa, hogy fokozatosan belemerüljön a sötétségbe. Később a buddhizmus hatására kissé átalakult ez a nézet és mára a sintó is hisz a reinkarnációban.

 

 Photobucket

 

A klasszikus sintó úgy értelmezi az erkölcs vagy a törvények megsértését, mint ahogy minden rosszat is: egy vagy több, a Sötétség és a Boldogtalanság Birodalmából (Jomi) elszakadt szellem beavatkozása váltja ki, vagyis olyan erőktől származnak amelyeket az ember akaratával nem képes irányítani. A bűnös ember tehát nem feltétlenül erkölcsileg romlott, rosszra hajló lény, hanem olyan valaki, aki bizonyos ideig nem tartozik a jóság és boldogság világához, de mindig megőrzi az oda való visszatérés jogát. Ennek ellenére a vallás mégis az erkölcsök tisztaságát hangsúlyozza, mint eszközt az istenek kiengesztelésére, oltalmuk elnyerésére.  A sintóban sok más vallástól eltérően nincs lehetőség a bűnök megváltására, se gyónásra se búcsúcédulák vételére. A bűnös léleknek maga és nem a külvilág számára kell megtiszulnia.

 

 Shinto shrine Pictures, Images and Photos

 

A sintó szentélyek olyan helyek  ahol tudatosodik bennünk az emberiség, az élők és holtak, a föld az istenek és a természet kapcsolata. Egyszóval  olyan helyek, ahol az ember szellemi szomját csillapíthatja.

A sintoista templom lehet akkora is, mint egy falu, de lehet, hogy nem nagyobb, mint egy méhkas. Ilyenekkel sok helyen találkozhatunk Japánban, akár Tokió  forgalmas terein is. A hely szellemének személyes megtiszteléséhez elég akár elhaladni egy ilyen kis oltár előtt is. A hagyományos szentélyek (jinja) azonban legtöbbször néhány épületből állnak.

 

Photobucket

 

 A szentélyek helyét mindig nagy gonddal választják ki, majd a főpap megtisztítja a területet. Ezután különböző rítusok következnek, hogy hatásukra leszálljon a kami, a hely szelleme.

A templom szent terület ám nem egyformán tisztelik a részeit. Az ember a szentély belseje felé különböző zónákon áthaladva közeledik a sintaihoz, vagyis ahhoz a helyiséghez ahol a kami tartózkodik.A zónákat kapuk, patakok, hidacskák és fakerítések választják el egymástól. Minden szentély tartalmaz  egyet a Három Kincs közül, vagyis tükröt, ékkövet vagy kardot. Ezek szimbolikus jelentéssel bírnak, a legelfogadottabb nézet szerint a bölcsesség a hatalom és a kapcsolatteremtés jelképei.

Photobucket

 

A szentélyek legjellegzetesebb eleme a torii kapu, mely 2 függőleges tartóoszlopon álló, díszes kapuzat, mely két, vízszintes gerendát tart. A keresztrudak szimbolikusan madarak pihenését szolgálják, innen ered a kapu elnevezése is, a tori ugyanis japánul madarat jelent.

 

 Shinto Pictures, Images and Photos

 

A templomok előtt faragott szobrok állnak, melyek általában rókékat vagy oroszlánszerű lényeket ábrázolnak. Ezen állatok szerepe a templom védelme és jellegzetességük, hogy a két állat közül az egyiknek a szája csukva van, a másiknak nyitva. Ez a hagyomány szerint a kezdet és a vég szimbóluma.

 

 Photobucket

 

A sintoizmusban, főleg a buddhista hatások óta jelentős szerepe van a papoknak és papnőknek (mikóknak). A papnők feladata a szentélyek gondozása és fenntartása illetve ünnepek során a tánc (kagura). A papok végzik a különböző szertartásokat és jelölik ki a szentélyek helyét. Minden papi rétegnek megvan a klasszikus japán művészetet mutató öltözéke amiket a szertartások során viselnek. Különösen fontosak a papi fejrevalók, amelyek változnak a pap rangja és a ceremóniák fajtája szerint. Fontos kiegészítőjük a laposra formált, fából készült, jogarszerű bot is, a saku melyet a szertartások folyamán pontosan meghatározott rítusok szerint forgatnak.

 

Photobucket

 

A legfontosabb sintó szertartás a megtisztulási rítus. Ez annyira fontos eleme a sintónak, hogy egyesek a megtisztulás vallásának is nevezik. A szentélyekbe való belépés előtt is meg kell tisztálkodni (keze és szájat mosni).

 

 Photobucket

 

A shintoizmushoz közvetlenül nem kapcsolódik ünnep, azonban több olyan alkalom van mikor az emberek felkeresik a szentélyeket. Ilyen például az Újév mikor a japánok ellátogatnak egy jinjába, megnézik a papnők előadásait, tisztelegnek a hely szelleme előtt és medálokat illetve jóscédulákat vásárolnak. Ez utóbbit nevezik omikujinak. Egy hosszú papír darab melyen a szerencse, kis szerencse vagy balszerencse szó szerepel. Ezután a cédulát gondosan felkötik egy faágra. A hely szelleme előtti tisztelgés általában a következőképpen zajlik: A kézmosás után aprópénzt dobnak egy lyukacsos pultba majd megráznak egy csengőt, kettőt tapsolnak, imádkoznak és végezetül ismét tapsolnak. A taps a kami figyelmének felhívására szolgál.

Photobucket

 

A sintoizmusnak ma is rengeteg követője van Japánban. Az emberek segítséget remélnek a vallástól, ezért a házi szentélyek elõtt imádkoznak és gyakran felkeresik a templomokat. Számos esküvõt shinto stílusban tartanak. A tereken álló apró szentélyek és az ünnepi szertartások révén az egész szigetország kiveszi részét a vallásból megőrizve annak sajátosságait. A természetszeretet Japán egyik legjellemzőbb vonása szintén a sintóból fakad. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a sintó a japán kultúrában és érzületben a mai napig kitörölhetetlenül jelen van.

 

Photobucket 

 

    KazeKami

Hozzászólások

Annamari4444  (L/22) 1.

Jajj Maru-chi,nagyon jó cikk lett!Mindjárt elsírom magam XD Na de komolyan OMEDETOU!Azért számomra is írtál egy kis újdonságot,na nem sokat XD pl. makoto...(hát nekem más jut róla eszembe XD) Na mindegy,az újévi tapsikálás majdnem minden animében szerepel,és egy szer mi is elmegyünk Japánba és tapsikolunk egyet.Egyébként (lehet hogy ezzel sok mindenkit megsértek),de a shinto nekem sokkal jobban a szivemhez nőlt,mint pl a keresztény vallás.Nekem örökké a világ legszebb,legjobb,legérdekesebb vallása marad.Bár shinto esküvőt nem szeretnék XD angyal angyal angyal

2008. dec. 06. 10:47

Magazinról

Alapítva: 2006.10.02.

Tegnapi látogatók: 49

Látogatók az előző hónapban: 1315

Látogatók a jelenlegi hónapban: 669

Feliratkozottak: 2428

Magazin helyezése: 102

Üzenőfal

Tooltip szövege ide jön
Close

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez