HÍREK

Friss infók és érdekes hírek a világból

Magyar középszintű írásbeli érettségi: íme a szövegalkotási feladatok megoldása!
Május 7-én hétfőn, az érettségiző diákok remélhetőleg sikerrel vették az első akadályokat. Az 1988-as Nemzeti olvasókönyv ismertetőjét kellett értelmezni a középszintű érettségin - a szöveget Lukácsy Sándor írta - ez alapján kellett válaszolniuk a kérdésekre. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a tavalyi Nemes-Nagy Ágnes-művet, volt-e könnyebb értelmezni vagy az ideit. Az azonban biztos, hogy a 2010-es májusi középszintű magyar szövegértési tesztnél, aminek az alapját egy Szentmártoni Szabó Gézával készült interjú alkotta Szenzációs irodalmi felfedezés: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja címmel – könnyebb volt az idei. Panaszra nem sok ok lehet, korrekt volt a szövegértés és a szövegalkotási feladatok sem voltak túlságosan nehezek annak ellenére sem, hogy se Örkény, se Ottlik nem jött – az előzetes jóslásokkal ellentétben.

 


 

A középszinten vizsgázó csaknem 88 ezer diákkal együtt az emelt szintet választó 1550 végzős is nyolckor kezdte meg az írásbelit, amely 240 perces volt, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból állt. A feladatsor két része: az első, szövegértési rész 60 perces, a második, szövegalkotási blokk pedig 180 perces volt. A szövegértési feladat alapja általában egy esszé, egy tudományos előadás részlete, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete vagy interjú. A szövegalkotási három feladat közül egyet kellett választani: érvelés, műelemzés vagy összehasonlító elemzés. Az első, 60 perces szövegértési tesztes részre 40, a szövegalkotási feladatra 60 pont jár, összesen 100 pontot lehet tehát szerezni az írásbeli magyar érettségire. 80 ponttól már megvan az ötös!

A szövegalkotásról. Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben idén a harmadik választható szövegalkotási feladat nem két vers összehasonlításából, hanem két hosszabb Karinthy Frigyes karcolatnak az összevetéséből állt. Arany János Tetemre hívás című balladája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzére és egy heorikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a vizsgázók a középszintű magyar érettségin. Bár a helyesírást nem veszik a javító tanárok annyira szigorúan, a stilisztikai, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési hibákon nagyot lehetett bukni! A három téma közül egyet kellett kidolgozni – összeszedtük neked miket kellett írni az egyes szövegalkotási feladatokhoz. Íme a kidolgozott vázlatos megoldási javaslatok, amik persze nem teljesek, tehát nem azt jelenti, hogy ami nem szerepel az általunk leírt vázlatban, de te beleírtad, az nem lehet jó! A lehetséges tartalmi elemek felsorolása nem jelenti azt sem, hogy a helyes feladatmegoldásban valamennyi elemnek ezek közül szerepelnie kellett. A lehetséges tartalmi elemekben adott választól eltérő minden jó megoldás értékelendő!                                
 
1. Az érvelés: Albert Camus A pestis című regényének hőse egy idézetben állást foglalt a hősiesség ellen: „ (…) Én nem hiszek a hősiességben (…)” A vizsgázóknak a hősiesség, heroikus életfelfogás mellett vagy ellen kellett érveket felhozniuk. Nem a véleményedet értékeli majd a szaktanár, hanem azt, hogy meg tudod-e védeni, indokolni az álláspontodat, illetve megfelelő irodalmi példákat hozol-e fel érveid alátámasztására.

A bevezetésben a tételt tisztázni kellett (jelen esetben a Camus-idézetet és azt, hogy neked mit jelent a heroikus életfelfogás=önfeláldozó magatartás)

Írhattál arról, milyen téren, milyen eszmékért áldozhatja fel magát az ember? Például a hazáért, szerelméért, családjáért, becsületéért, vallásáért, Istenért stb. Időrendben vagy tematikusan összegyűjtött példákat hozhattál fel. Logikusan felépített bekezdésekre tagolt fogalmazás megírása volt a cél. Világossá kellett tenni az érvelés során, hogy egyetértesz-e Camus hősével, vagy cáfolod a véleményét. Mindkét esetben helytálló irodalmi példák felhozására volt szükség! Ha a Camus idézet ellen érveltél, a következőket írhattad:  az élet fontos, de a hírnév örök, például Akhilleusz választása illetve az Íliász hőseszménye. Az Odüsszeia hőse a leleményes, furfangos, eszére támaszkodó Odüsszeusz. A magasabb törvényeknek (lelkiismeret, isteni törvények) való megfelelés példája az antik tragédiahősnő Antigoné, aki vállalta a halált is, de az isteni elrendelésnek engedelmeskedett, mikor eltemette testvérét, s szembeszállt Kreónnal, a földi hatalom megtestesítőjével! A hősök pozitív példát adnak az utókornak ezért szükség van rájuk! A hős alakokon tanulják meg a gyerekek hogyan kell segíteni másokon, az erényeket és különbséget tenni jó és rossz között. A szerelemért önmagukat is feláldozó hősök a reneszánszból Shakespeare Rómeó és Júliája. A hazáért, kereszténységért való önfeláldozó harc: például Balassi Bálint: Egy katonaének vitézei, illetve Zrínyi Miklós hősi halála. Petőfi Sándor költészete, költő-vátesz szerepe és egész élete a szabadságért való önfeláldozás!                                         
 
2. A műelemzés:

Arany János Tetemre hívás. A bevezetésben Arany János életéről röviden lehetett írni, illetve arról milyen szerepet foglalnak el a balladák az életművében. Két balladaíró korszakát kellett megemlíteni és a köztük lévő különbséget (Nagykőrös és Pest). Balladákat  a nagykőrösi évei 1851-60 (a szabadságharc bukása és Petőfi halála után az egyensúlyhiány, haladásba vetett hit meggyengülése jellemezte) alatt kezdett írni, majd az Őszikék ciklusban ismét az 1870-es években. Az Őszikék ciklusban a művek témája többnyire szerelmi, népi hiedelmek, babonák jelennek meg bennük- Tetemre hívás. Tisztázni kellett a ballada fogalmát, műfaját. Írni kellett az Arany balladák téma (történelmi és lélektani) és szerkezet szerinti csoportosításáról is (egy és kétszólamú illetve körkörös). A tárgyalás részben konkrétan már a művel kellett foglalkozni. Típus: lélektani ballada, a tragikus ballada középpontjában értékvesztés áll: Benő halála fölösleges, hiszen Abigél szerette őt. Téma: egy látszólagos gyilkosság illetve a gyilkos utáni nyomozás története, az istenítélet (mint babonás hiedelem) módszerével. A seb a fiú arája jelenlétében kezd vérezni, mire kiderül, hogy – bár nem ő a gyilkos -, de közvetett módon köze van a halálához, hiszen ő adta kedvesének a gyilkos tőrt.

Idő: a középkor (romantikára jellemző a középkori témaválasztás). Helyszín: „a radványi sötét erdő” és a halott apjának főúri kastélya. Szerkezet: egyszálú, egyszólamú

3 részre osztható: 1. előzmény (1-3. vsz.) a múltra vonatkozik 2. jelen és a nyomozás (4-11. vsz.) 3. Abigél bűnhődése. A ballada előadásmódja kihagyásos, szaggatott. A balladai homály  is jellemzi a művet. Verselése: szimultán (időmértékesen és ütemhangsúlyosan is ritmizálható), strófákra tagolt. Rímképlete: a-b-a-b-b. Hangszimbolikájában is utal a középkori hangulatra.

3. Összehasonlító elemzés: Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem: A jó tanuló felel- A rossz tanuló felel. Bevezetés: a Tanár úr kérem 1916-ban jelent meg, s a kötetbe foglalt tizenhat írás népszerűsége, a Karinthy életműben elfoglalt kiemelt helye miatt az Így írtok ti-vel vetekszik. Karinthy a Nyugat első nagy nemzedékének tagja, az első író akinél a groteszk és az abszurd is megjelenik. Karinthy diákfigurái a karcolatokban - miközben élő, eleven alakok - valójában archetipikus emberi szituációk és magatartásformák megtestesítői. Az iskola az élet metaforája, melyből el-elvágyik az ember, de elhagyni azért nem szeretné azt.

A kötet műfaja: novellaszerű humoreszkek, karcolatok sorozata, regényszerűen összeállva.

Tárgyalás: A jó tanuló felel. A tanár hosszas naplólapozgatás után végül Steinmannt, az osztály legjobb tanulóját hívja ki felelni. Egy érdekes matematikai feladatot kell megoldania egy csonka gúlával kapcsolatban. Ám nem kétséges az eredmény. A jó tanuló mindent tud, és felelete rövid, meggyőző. Bizalmasan beszél a tanárral, szinte félszavakból is értik egymást a matematika világában, akár egy gróf és a grófnő.

A rossz tanuló felel. A rossz tanuló nagyon szerencsétlen. Mikor a nevén szólítják, szinte el sem hiszi, és csak nagy nehezen botorkál ki a táblához. Útközben ismételgeti magában az aznapi leckét. Egy másodfokú egyenletet kell megoldania, de nem boldogul vele. Nagyon lassan ír a táblára, hogy ezzel is időt nyerjen, de semmi sem segít. A tanár megsemmisítő pillantásokat vet rá, és egy szót sem szól. Végül kihív egy újabb tanulót felelni. A rossz tanuló megszégyenülten áll, végül a kudarc után a helyére kullog, és eldönti, hogy gimnázium helyett inkább katonai pályára lép.

Mindkét karcolat címe témamegjelölő. Kívülállóként (E/3) jelenik meg a főszereplő a többiek szemében (A jó tanuló felel). Néhol azonosul a rossz tanulóval „lelki vívódásait” is ábrázolja. Azonosságok: ugyanabban a szituációban ábrázol két ellentétes jellemet. A tanár, osztálytársak viszonyulása: a jó tanulóhoz: szinte patetikus, ünnepélyes hangulatot ábrázol, felnagyít, mitizál Karinthy (gróf- grófnő) - ezek a komikum poétikai eszközei. A rossz tanuló felel című karcolatban: a lefokozás, kisszerűség megjelenése, a felelés jelentőségének eltúlzása jelenik meg („a halálraítélt…”). Erősíti a komikumot a rossz tanuló jellemének kifigurázása.

A címszereplőkhöz való viszony:
a jó tanuló esetében: távolságtartó, mitizáló ebből fakad a komikum. A rossz tanuló esetében: profanizált, leereszkedő, kisszerű - kisszerű célért „küzd”. Befejezés: Karinthy jelentőségének megemlítése a magyar irodalomban - irodalmi paródiái miatt. Az irodalomhoz való kettős viszonya: egyszerre képes tárgyának rangot adni, ugyanakkor meg is fosztja attól.
 

Hozzászólások

tetkolarge  (F/23) 9.

Igaz ezek dolgok nem témához valók de most gondoltam kifejtem mondani valóm meg mik vannak nálunk is volt valaki megakart bukni anyuci jönn lefizetni tanárt hogy átmenjen a kisfia persze hogy tanár kikelve magából nem is tudta mit csináljon aztán nem fogadta el gyerek megbukott ez akkár iskolát is megpecsékelheti címkével egy időre és akkor kevesebben kerülnek majd be

2012. máj. 08. 13:52
tetkolarge  (F/23) 7.

Amugy ha maradunk az egyetemnél szó se volt nálam ilyenről örültem hogy érettségi nélkül 13 fsz-be tudtam menni nem még gimnázium meg kutya... de ezek szerint jobban megéri már középsuliba 5.-be menni mint ha elmentem volna főiskolába és bekerülök ebbe hülye oktatási rendszerbe ugyanúgy szakmát ad és utolsó évembe járok igaz hogy utána mi lesz nem tudom de hogy főiskolába nem megyek az biztos

2012. máj. 08. 13:48
tetkolarge  (F/23) 6.

Hát én az irodalom éretségin megbuktam nem vagyok oda novemberbe mehetem pótérettségizni 5 hónapra rá olyan volt mint ha büntetésbe lettem volnam mindenki megkapta csak én nem de megdolgoztam és csak átmentem 21 pontal azóta se szeretem az irodalmat de olvasni szeretek

2012. máj. 08. 13:39
Hajni19969  (L/17) 3.
x-Dina-x  (L/21) 2.

Én emelt magyart írtam, de olyan kedves módon megreformálták az eddigi érettségit, hogy inkább írtam volna 2-3 középszintűt... Mocsok dolog volt, amit velünk csináltak, főleg a műveltségi teszttel meg a reflektálással... Majdnem minden emeltet megcsináltam visszamenőleg és ez azért kissé máshogy volt összerakva... Nesze neked, szórják a népet.. Persze, kerüljön be nyugodtan az egyetemre az, aki egyébként hülye meg nem érdemli meg, de anyucinak apucinak van pénze megfizetni a költségtérítésest... Sőt, még az is benne van a pakliban, hogy véletlenül sem a költségtérítésesre küldi a gazdag állatja a hülye kölykét, hanem benyomja államira némi protekcióval meg kenőpénzzel, mert így olcsóbban kijön...

2012. máj. 07. 18:30
andi418  (L/20) 1.

"korrekt volt a szövegértés" - nem, egyáltalán nem volt az! Ez látszik a legalább 3 féle eddig nem hivatalos megoldási kulcs alapján is, hogy nagyon sok volt a félreértelmezhető kérdés...

2012. máj. 07. 17:13

Csatlakozz hozzánk!



Üzenőfal

Tooltip szövege ide jön
Close

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez