zéró, ez itt a Föld.

i can't live without you!
nos, most, hogy egy ilyen csodálatos közhellyel indítottam, gondoltam, megosztok veletek egy kedves kis történetet.
különben ez nem igaz, mert csak úgy írom, ami eszembe jut. hogy is mondják? automatikus írás, igen. egyszer próbáld ki, nagyon hatásos! legalábbis ezt egy nagyon okos ember mondta nekem aki szintén egy nagyon okos embertől hallotta. hát igen, rá kell jönnie az embernek, hogy a Naprendszer nem azért jött létre, hogy körülötte forogjon... ugye?!
na most csaltam, egy pillanatra elgondolkodtam. hallgatok egy ilyen jó kis zenét és belemerültem picit, ugye nem baj?
ja és egy jó tanács: azokért a pillanatokért élj, amelyekbe beleborzongsz a csodálattól:) ha egyszer majd öreg leszel, és visszanézel az életedre, nem csak azt kell látni, hogy egy élő sejthalmaz vagy az embertömegben. választhatsz, hogy melyik utat választod, hogyan élsz. ami engem illet, én megmaradtam a tiszta erkölcsöknél még akkor is ha ez mostanában nem trendi. a legnagyobb baj talán az, hogy nem bírom elviselni, hogyha valaki büszke arra, hogy buta és olyan dolgokat csinál amit nem kéne.. bár aki ilyen, az később sem fog elgondolkodni ezeken a dolgokon, ezáltal az ő gyerekei is ilyenek lesznek... mert aki korpa közé keveredik...
alig vártam már, hogy felnőjek, hogy olyan dolgokat megértsek, amiket eddig nem tudtam. és nagyon jó érzés!!:) minden kornak megvan a maga szépsége, én most éppen azt élvezem, hogy annyi mindent tanulhatok!! olyan sok időm van olvasni és művelődni meg érdeklődni a dolgok iránt, hogy egyszerűen el sem hiszem, hogy mennyi minden van amit még nem tudok. ha még 300 évig élnék sem tudnám mindazt a tudást magamba szívni, amire vágyom sajnos... :(
ja de egyébként.. alapjáraton kedves vagyok, mint általában minden lány, de tudok ám nagyon gonosz is lenni... de csak azzal, aki megérdemli:)
na lányok-fiúk, kinek örömére, kinek bánatára, de kifogyott a tollam, sajnálom:(
búcsúzok, de, hogy az elválás ne legyen olyan borzalmas, küldök neked egy virtuális ölelést!:)

Hirtelen aranyló-piros fény árasztotta el a fejük fölött a bűvös mennyezet egét, s a legközelebbi ablak párkánya fölött felragyogtak a nap első sugarai. A fény egyszerre vetült mindkettőjük arcára, s Voldemorté mintha lángba borult volna tőle. Harry hallotta az éles rikoltást, s Draco pálcáját előreszegezve ő is az égbe kiáltotta minden reménységét:
- Avada Kedavra!
- Capitulatus!
A dörej ágyülövésnél is hangosabb volt; kettejük között, a lépéseik vonta kör kellős közepén arany lángok jelölték meg a helyet, ahol a két varázs összeütközött. Harry látta, amint Voldemort zöld fénycsóvája találkozik az ő bűbájával, látta, hogy a Pálcák Ura a magasba repül, sötét csíkként suhan a hajnali fényben, forogva száll a bűvös mennyezet alatt, akár Nagini feje, úgy röppen gazdája felé, akire nem szórhat halált, s aki eljött, hogy végre birtokba vegye őt. Harry kinyújtotta szabad kezét, a vérbeli fogó ügyességével elkapta a pálcát, s közben Voldemort már dőlt hátrafelé, széttárt karokkal, felakadó kígyószemekkel. Tom Denem prózai végérvényességgel terült el a kőpadlón; teste fonnyadt volt és törékeny, fehér keze üres, kígyóarca kifejezéstelen maszk. Voldemort halott volt, megölte saját visszapattanó átka, és Harry két pálcával a kezében nézte ellensége porhüvelyét.

love is a mystery.


Forrest Kline♥

“Nobody dies a virgin...
Life fucks us all.”

Két kutya beszélget:
- Nézd, ez Vágó István háza!
- Tudom. Megjelöljük?
:D