Cleopatra65 blogja

Cleopatra65 profilja
offline

Cleopatra65 (L/51)

Csatlakozott:2008.06.18.
Utolsó belépés:2017.03.28.

Ezt kell tudnod rólam

Itt lakom: Jászkarajenő

Párkapcsolatom: Nem publikus

 

A boldogság titka...

Sok-sok évszázaddal ezelőtt élt egy bölcs Indiában, aki azt állította magáról, hogy ő a világ legboldogabb embere, mivel két varázsládájában őrzi azokat a titkokat, amik bárki életét boldoggá tudják tenni. India mohó fejedelmei hatalmas kincseket ajánlottak fel neki a ládákért, több alkalommal is betörtek hozzá tolvajok, de soha senki nem találta meg aládákat.

A fejedelmek minél inkább próbálták a varázsládát megszerezni, annál irigyebbé és boldogtalanabbá váltak. Miközben ők egyre keserűbb életet éltek, a bölcs napról-napra boldogabban élt.




Egyszer csak egy kisgyermek lépett be a bölcs otthonában, és így szólt: ”Mester, szeretnék én is olyan boldogan élni, mint te. Megmutatnád nekem, hogy hogyan lehetek boldog?”

A bölcsnek megtetszett a gyermek nyíltszívűsége, tisztasága, és ezt válaszolta:

“Igen, megmutatom neked, hogyan lehetsz boldog. Ülj le, és figyelj jól! Valóban két varázsládám van, amelyben a titkokat őrzöm: az egyik a szívem, a másik az eszem, és ezekben összesen nyolc titok van elrejtve.



Íme, a nyolc titok:

1. Tudd, hogy az Isten mindig veled van, és hálásnak kell lenned mind azért, amid van.
2. Szeretettel kell bánnod önmagaddal. Minden este és reggel ezeket kell elmondanod: Fontos, értékes, okos ember vagyok. Sokra vagyok hivatott, és nem létezik olyan akadály, amit ne tudnék legyőzni.
3. Éld is át azt, amit mondasz: ha okosnak tartod magadat, viselkedj okosan. Ha bátornak tartod magad, akkor ne félj cselekedni. Ha képesnek tartod magadat az akadályok legyőzésére, akkor győzd is le az összes akadályt.
4. Soha ne légy irigy másokra. Ha mások már elérték a saját céljaikat, akkor érd el te is a saját céljaidat.
5. Ne táplálj haragot a szívedben senki iránt. A harag nem engedi, hogy boldog legyél, ezért bocsáss meg másoknak.
6. Soha ne vedd el azt, ami a másé. Ha te ma elveszel valamit valakitől, holnap tőled értékesebb dolgot fognak elvenni. Ha tartozol valakinek, akkor fizesd meg a tartozásodat, és add vissza azt, ami nem téged illet. Ez a lelki békéd alapja lesz.
7. Ne tégy rosszat senkivel. A világ összes élőlénye tiszteletet, szeretet érdemel.
8. Minden reggel mosollyal ébredj, és fedezd fel a jót és a szépet a körülötted lévő világban. Anélkül segíts másoknak, hogy azon gondolkodnál, mit fognak cserébe adni.

A boldogságot őszintén keresőknek pedig add át ezt a nyolc titkot, hogy ők is boldogan élhessenek!”

Egy indiai bölcs meséje – A boldogság titka



 



Bogdán András - Álmodj.... 
 
"Álmodj boldogot, álmodj szépet 
 
Álmodj igazra váló meséket
Álmodj barátot, melletted állót
Álmodj hű társat, el sose válót
Álmodj magadnak igazi otthont
Álmodj bele, kivel megosztod
Álmodj táncot, mi magasba emel
Álmodj táncost, ki szívednek felel
 
Álmodj tüzet, lánggal égetőt
Álmodj csókkal perzselő szeretőt
Álmodj utakat, messzi világot
Álmodj szívedben nyíló virágot
Álmodj szerelmet, tiszta vágyat
Álmodj, lesz kivel megosszad ágyad
Álmodj szabadot, láncot megtörve
Álmodj szárnyalást, földhöz nem kötve
Álmodj hát jövot, álmodj szépet
Álmodj igazzá váló meséket..."


"Jó néha sötétben a Holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni,
jó néha fázni, a semmin elmélázni,
jó néha magamat csak úgy elnevetni,
sírni, ha fáj, remegni, ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek."
Anna and the Barbies


Kun Magdolna : Köszönöm Istenem!

Nekem minden egyes tavasz örömujjongás,
mert elhiteti velem, hogy az élet álmodás.

Köszönöm Istenem, hogy megcsodálhatom
zöld rügyeket bontó színes tavaszom,
és elnézhetem újra azokat a szorgos méhecskéket,
melyek a virágok szirmában vígan döngicsélnek.

Köszönöm, hogy láthatom a sarjadó füvet,
Anyám régi kertjében a rózsatöveket,
amik akkor is nekem nyílnak bíborszirmokat,
ha már hűséges kertészük az égen szánt utat.

Köszönöm, hogy érezhetem a nárcisz illatát,
és magamhoz ölelhetek pár szál ibolyát,
mit lágyan altat, elringatgat a kósza esti szél,
mikor kék szemére álmot hoz a szép tavasztündér.


"Az emberre mindig hatással vannak a tettei; és a szíve valamennyi gondolata követi a cselekedeteit, legyenek azok jók vagy rosszak."

(Áháron Hálévi)



"A mosoly olyan, mint egy bátorító, gyöngéd ölelés, mellyel élni segítjük egymást."

(Simon András)



"Szeretni és szeretve lenni olyan, mintha kétfelől sütne ránk a nap."

(David Viscott)



"Az igazi boldogság az, amikor észre sem vesszük; olyan, mint az egészség, a tiszta víz, a szép táj, a nevető csecsemő, egy szelíd,
jó szándékú mosoly... A boldogság: természetes."

(Müller Péter)


 


Ha eltitkolod mindazt...

"Ha eltitkolod mindazt, mi benned él,
csak azért, hogy másoknak szebb és jobb legyél,
Soha nem lehetsz igazán önmagad,
Pedig szíved, lelked mutatná az utat.
Ne élj a reklámozott álomvilágban,
a kölcsönök és drága luxus látszatában,
azzal több semmivel sem leszel,
de így legalább tudod, hogy holnap majd mit eszel...
És mondd, mit érne mindez, ha nincs melletted senki?
Akiért a lelkedet is ki lehetne tenni...
Aki nem a vagyont nézi, hanem csak Téged,
És ami ma az egyik legnagyobb érték: az emberséged...
Az élet nem könnyű, nem mondta ezt senki,
De megkönnyíthető ha tudsz rajta mosolyogni.
Légy mindig vidám, nevess nagyon sokat,
Deríts fel már csak a jelenléteddel is másokat.
Hidd el megéri, visszakapod százszor,
Könnyedén kirántanak bármilyen lelki pácból..."




Nincs egyetlen...


"Nincs egyetlen pillanat sem az életedben, amikor ne
lenne meg mindened, ami a boldogsághoz szükséges. Gondolkodj el ezen egy pillanatra! Boldogtalanságodnak
az az oka, hogy arra figyelsz, amid nincs, ahelyett,
hogy arra összpontosítanál amid éppen most van..."



Apró csodák...


"Amikor vörös palástba burkolózva kel fel a nap
és sötétségbe takarózva tűnik fel az alkonyat...
Amikor a nap sugarai egymással víg játékot űznek
és aranyló fényükkel minden sötét felhőt kárhozatra küldnek.
Amikor esőcseppként hullanak a felhőknek könnyeik
azt az áradó folyónak habjai könnyűszerrel elnyelik.
Amikor a fák lombjai közt szél hangja vígan dúdol
mert a fény erejétől lassan, de eloszlik a szürke ködfátyol.
Amikor az állatok kicsinyeikkel az erdőket járják
és éltető erőként a tavakból égető szomjukat csillapítják.
Amikor a pajkos gyermek a mólón a kis hajókat látja
és testét a különös boldogság mindenütt átjárja.
Amikor az emberek lelkében a pompázó virágok kinyílnak
akkor tudnak majd igazán örülni a természet apró csodáinak."


 


 " Álomból-valóság, a valóságból-álom,
Akármerre nézek a helyemet nem találom!
Láttam fényt, láttam táncoló tűzkarikákat,
Ígérem kijavítom az általam elkövetett hibákat.
Ne próbálj megérteni, csak szeress,
Lehet, az élet okozta sebek elviselése könnyebb lesz.
Most hunyd le a szemed és képzeld azt, hogy állok melletted.
Ne tégy semmit csak állj némán és hangtalan,
Hisz egy telet sem élünk meg fagytalan.
Ébren álmodom, ez valóság vagy álom?
Nem tehetek semmit, a helyemet nem találom!

Ezek az érzések a szívemből jönnek,
Mert hisz amióta ismerlek szememből nem hullnak többé a könnyek.
Álomból-valóság a valóságból-álom,
Úgy érzem előbb-utóbb az utamat végig kell járnom.
Most elképzelem az arcod ahogy ezt a verset olvasod.
És remélem elfelejted tőle minden bánatod.
Ezt a verset szívből írtam,
Segítségül az angyalokat hívtam.
Ők súgják meg neked százszor,
Amit én küldök el velük párszor.
Kisírhatja két szemét az ég.
Akkor sem engedem át másnak a világ két leggyönyörűbb szemét!
Bocsi ha kicsit telhetetlen vagyok,
De ha nem írhatom le az érzéseim menten meghalok.
Lehet, hogy az égiek ezen érzésekért megvetnek,
De tudom és szerintem te is tudod, hogy nagyon kedvellek!
Álomból-valóság, a valóságból-álom,
Akárki akármit mond, egyre tisztábban csak a saját utamat látom.

Nem tudom ezek a szavak hogyan csengenek a füledbe,
Akkor nem tudom……Ha megijesztettelek nézz bele a tükörbe.
De ha nem baj akkor a tükörből én mosolygok rád,
Hisz ahogy körülnéztem azt hiszem
te vagy a környéken a legférfiasabb virág
Álomból-valóság, a valóságból-álom,
Érzem, tudom, gondolom, most már csak a végtelen szeretetre vágyom"



Kulka János

A zene

Lehet egy dal, vagy ritmus, vagy zaj, egy árva hang, egy jel.
a zene az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel!
Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó,
de egy ismerős hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy,
a dal egy biztos hely!

A zene az kell, mert körülölel, és nem veszünk majd el.
Ha van elég szív, az sokat segít, már úgysem adjuk fel.
Köztünk minden ember más, különös és sokfajta szokás.
De hogy éjjel mindenki álmodik, nagy bajt nem csinál hajnalig,
ebben egyformák!

Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindenki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!
Itt mindenki tudós, mert mindenki figyel,
és van, aki majd játszik, és sose nő fel.
de van aki majd ír, és lesz, aki zenél,
és van aki majd bátran és okosan él.

Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindenki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!

Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!

Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindenki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!

A zene az kell, mert nem adjuk fel,
egy ritmus vagy jel, csak ne vesszünk most el,

a zene az kell, mert körülölel,
ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép!




Frech Emília Mária: A csend szépsége

"Csak az nem tud egyedül lenni, aki még nem fedezte fel a csend szépségét.
Csak az az ember tud a társaságban is értéket bevinni, aki csendben is tud létezni.
A csend mindig beszédes. Meglátunk, felfedezünk olyan dolgokat. amit csak a csend nyújthat nekünk.
A csend valójában szent és áldott ideje a léleknek. Szívjuk magunkba a csend kincseit."
 



Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.
Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz,
hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe,
sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi
ék kőként beragyogja a lelkünke
t. Egyszerűen csak
vannak, nem tesznek semmit, és létük csodája
önmagunk csodájának felismeréséhez segít.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.
De mit tegyek, ha nem érinthetlek szellőként, sem friss forrásvízként, s nem vethetek rád óvó árnyékot, mint a
dús lombú fa? Ember vagyok és fizikai valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy megérintselek a tekintetemmel,
a hangommal vagy a kinyújtott kezemmel. Lehet, hogy
mire az érintésem eljut hozzád, a testem már régóta az enyészeté.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó, amely
túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik.



Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Mert
nem lehet szólni. Minden szó a teljességet töri darabokra. Csak a csend igaz. A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend a változatlanság. Minden szó az időtlen teljesség csendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és
visszahull. Minden szó a teljesség gondolat szürke
tükrének egy-egy cserép darabkája. Minden szó az
elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden
szó hamis, mert az egészet részbe sűrítetté, az időtlent
időbe ágyazottá, a változatlant változás-látszatúvá varázsolja.



Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a szavakkal. Mert minden szó igaz, benne a változatlan,
időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban nyilatkozik meg. Mert minden szó a csend szava, minden
szó a csend törődése, minden szó a csend oda adottsága. Mert minden szó, teremtés. Minden szóban a teremtő
csend és a teremtett szó eggyé válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé válik. Ez az érintés
teljesség. Minden szóban a teljesség van jelen.



Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek.
Hanem a szó közök fehér némasága. A csend könyvét
nem lehet üres lapokkal megírni. Az csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy a szavaim olyanok
lesznek, mint a szellőtől rezdülő fa levelek susogása,
vagy a madár dal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét.



 



Van egy szó...
Egy gyönyörű szó.
"Kedvesem".
Mennyi gyengédség, meghittség, intimitás,
mennyi szeretet lakozik ebben a bájos szóban.
És mennyi érzés.
Ezt a szót nagyon ritkán használjuk.
Legalábbis, ha komolyan, a benne lévő érzelemnek
megfelelően mondjuk ki.
Mert ezt a szót csak egy embernek mondhatjuk.
A Kedvesnek.
Annak, aki szívünkben van.
Nem szerető, nem barát vagy barátnő, nem partner.
Hanem Társ. Az egyetlen. A legkedvesebb.
A Kedves.
(Csitáry-Hock Tamás)



A zene gyógyít...

"Nyugtat, békességet ad. A lágy dallam elvarázsol, békét
hoz a szívedbe, elfelejtesz mindent. Árad feléd, árad beléd. Szétárad benned, feloldja a félelmeket, aggodalmakat, a fájdalmakat. Megnyugtat. Megnyugtatsz. Mert te vagy a zene. A dallam. A legszebb. Ez a dallam árad felém, amikor meghallom hangodat. És szeretem a hangodat. Szeretem hallgatni. (...) Betöltesz, megnyugtatsz, elvarázsolsz. Meggyógyítasz. A legszebb zenével. Önmagaddal."
(Csitáry-Hock Tamás)



 
Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez