Kobra68

Van egy dolog melyet nem tudok tolerálni semmilyen formában, van egy dolog melyre nincs magyarázat, ez az árulás.

Szeretkezni! Ha valami akkor az valóban " hot ":)

Pacal pörkölt, és minden ami a csirkével kapcsolatos...
Csak remélni merem, a túlvilágon azon bizonyos alagút után a teremtő nem csirke képében van jelen, ebben az esetben én egy igen magas hőmérsékletű helyszínen kapnék szállást:)

A Hűség, lélekben mindenféle képen, ez számomra fontos.

Az erős lélek, magában keres menedéket

Tündéri feleséggel rendelkezem, aki gyámolít engem 20 esztendeje, 20 esztendő magáért beszél, főképpen ha engem kell elviselni.
Három fiam van, akik nem csak jóképűek, ez örökletes:) , de tehetségesek is, ebből adódóan nálam otthon élő zene szól, zongoradarabokat hallgatok szinte egész nap.
Van egy édesanyám aki gondol rám, nagy dolog elmondani még nem nőttem fel, azt mondják akkor növünk fel, ha szüleink el mennek, sosem akarok felnőni.
Rokonsággal is rendelkezem, van kit szeretek, van kiről nem veszek tudomást, a rokonokat az ember nem választhatja meg.

Viszont megválaszthatja barátjait, belőlük nem sok van, talán ezért is értékelem nagyra Őket.

Rendelkezem végezetül Hit-tel, Hit-tel Istenben, mérhetetlen kegyelmében, rendelkezem álmokkal, melyek megvalósulásában Isten-nek beleszólása van, éppen ezért nem kérdőjelezem meg mit hoz nekem a sors, elfogadom amit nekem ad, és esténként érte magamban csendben, hálát rebegek.

A zene kikapcsol, elvarázsol...
A teljesség igénye nélkül felsorolásokba bocsátkozhatom akár, említsem Mozart Requiem-jét,  Sarah Brightman csodálatos hangját,- mely nem más meggyőződésem szerint mint isten ajándéka nekünk halandóknak, de itt megjegyezhetném az örök érvényű Yesterday-t a Beatlestől is...

Tulajdonomban van egy lemez, csodálatos összeállítás, több mint zene...
Gondolatok álltak össze zenék világává, felemel, fenntart, elmélkedésre biztat, elszomorít de egyben fel is vidít.
Vannak dolgok melyeket nem vehetnek el tőlem, és erre int a pillanat, mikor egy dallam megragad, el nem enged, repít Téged a hallhatatlanságba, dimenziókon keresztül.

Nem ragaszkodom stílusokhoz, mindenhol találok gyöngyszemet, és ha rá találtam ragyogásában füleim gyönyörködnek:)

Filmesztéta vagyok:)
Rajongok a dokumentum filmekért, de a számomra mondanivalóval rendelkező művekért is.
Vannak színészek akik alakítása lenyűgöz, magával ragadnak olyan karakterek alakításai, melyek arra kényszerítenek hogy a filmet egyedül nézzem meg, egy férfi szemében a könnyeit nem szokta nagydobra verni:)

Az olvasás, na az igen!:)
Része vagy a történetnek, Te magad alakítod a díszleteket, egy világba cseppensz, melyben a keretek adottak, de mégis Te alakítod Te vagy annak picit az Istene...)

A legjobb arcok számomra a családom:), és a virtuális ismerőseim közül többen...
Van akik mellettem állnak, mert gondolok rájuk, és el nem engedem azokat, akiknek egyszer a kezét megfogtam:)

Megszülettem,  ha vissza emlékeztek arra a pillanatra, az egész egy vicc volt...)
A biztonságos közeg után megtapasztaltam a túlvilági életet mely fény hideg és zajok formájában köszöntött rám...
Kifejezetten kellemetlennek találtam akkor, most is sokszor megrémít embertelenségével, de egy dolgot meg kell hagyni, a grafikája tökéletes:)

Egyszer, dolgoztam egy autószalonban, nem is olyan régen...
Éjszaka őrködtem, olyan álomszuszék módon, és olyan álmot láttam ami teljesen megrázott...
Vannak álmok melyek  kizökkentenek, és utána sokáig nem térsz magadhoz, katarzis szerű élményt okoznak, nem tudod megmagyarázni miért...

Én hiszem, több volt mint álom...

Mikor felriadtam, kinéztem a gépkocsim szélvédőjén, és a lány akiről álmodtam ott állt az  udvaron a parkoló gépkocsik között, szél tépte haját, hosszú fekete haját, s Ő nézett engem szótlanul...

Ledermedtem, remegő lábakkal kászálódtam ki a kocsiból, de amilyen gyorsan jött úgy is tűnt el, és én hiába kerestem...

Nem kell többet keresnem őt, velem van, Isten jó, kegyelmes, csak nem szabad átlépni azon rubikont, és nem szabad birokra kelni olyan erőkkel, melyek tollpiheként hajítanak bennünket félre.

Ezt megtanultam.

A kérdés jó...
Szeretek hátra dőlni a fotelben, miközben valamelyik fiam éppen zongorázik, és Beethowen Holdfényszonátáját hallgathatom...
Szeretek céltalanul autóval falni a kilométereket, szeretek lépkedni az őszi aranyszínű  avaron, és szeretek olyan dolgokat művelni, amik egy férfiba bele vannak kódolva:)

Én hiszem hogy ha nagyon eltökélt vagy, olyan dolgokat valósíthatsz meg, melyekre egyesek legyintenek..." bolondság " - mondják...

Én merek álmodni, és tudom, az álmok sajátossága hogy belőlük sokszor valóságok születhetnek.

Egy padon ülök, termetes különböző fák árnyékában, a nyár végi enyhe szellőt érzem bőrömön, csend friss levegő, és madár hangok...

El sem hiszem ami velem történik, Isten néz le rám fentről s minden mozdulatomra ügyel, többet enged meg mint halandónak szokott, de jóval kevesebbet mint amiért imáimban fohászkodtam...

s mégis...

Olyan kegyelemben részesülök, melynek jelentőségét csak később fogom fel, később mikor fel érem ésszel semmit sem vesztettem el, jóval gazdagabb lettem mint azt remélni mertem volna előtte, angyalt rendelt mellém az ég, aki velem van minden nap, vigyázz rám, mert Ő jó, előző életem imái váltak valósággá, ismét találkozhattam vele, kezét foghattam, s Ő az enyém, örökké...

Ha erre gondolok, és sokat gondolok rá, akkor valóban jól érzem magam.

Nem bosszankodom, ha ki akarnak a sodromból hozni, elmenekülök lélekben egy kellemes helyszínre, és nem veszek tudomást a világról...
Bosszankodni nem érdemes, nyomot hagy, és 40 felett mindenki felelős saját arcáért...

Mennyien de mennyien bántanak életed során, mennyien sebeznek meg ok nélkül, bosszankodj rajta?
A bosszankodás legalább annyi ha nem több energiát emészt fel mint az öröm eufóriája, ha energiát áldozol valamire azt jó dolgokra tedd.

Én így látom, s ezért igyekszem abszolút nem bosszankodni.