Egysoros Idézetek

EGYSOROS IDÉZETEK

Tedd, ami szívednek kedves, és az lesz majd a törvény.” /Crowley/


"Csak a művészet és a tudomány képes arra, hogy az embert Isten szintjére emelje." /Beethowen/

„Soha ne menj el onnan, ahol jól érzed magad, csak mert úgy gondolod, hogy másutt még jobban éreznéd magad!” /Rich Leblond/


Az emlékezés rokona az igazságnak, de nem ikertestvére.” /Barbara Kingsolver”

„Légy őszinte, és csak a becsületre adj,
Ne mondj ki szót, mely nem szívből fakad.” /Moliére/

„Ne mondd mindig hogy mit tudsz, de mindig tudd, hogy mit mondasz.” /Claudius/

"Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét."

„Szeress! Szolgálj! Segíts! Küzdj! Szenvedj! /Victor Hugo/

"Nagy dologban az akarat is érdem.” /Propertius/

„Jót s jól, ebben áll a nagy titok!” /Kazinczy/

„Nézni valamit merőben más dolog, mint látni.” /Oscar Wilde/

„Emberré lenni művészet.” /Novalis/

„Műveld a csodát, ne magyarázd!” /Nagy László/

„Minden emberhez a gondolatai adják a kulcsot.” /R.W. Emerson/

„Minden ember annyit ér, amennyit tud.” /Gárdonyi Géza/

„Fékezni könnyű, csak megállni nehéz.” /A. Oakwood/

„A kimondott szó nem tér vissza.” /Cicero/

„A gyakorlat a legjobb tanítómester.” /Cicero/

„Az élet sok-sok tonna fegyelem.” /Robert Frost/

„A szem nem bűnös, ha a szellem nem lát.” /P. Syrus/

„A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék.” /Arisztotelész/

„Bármit tanulsz, magadnak tanulod.” /Petronius/

„Nem az az igazi nagy tett, ha sokat adunk, hanem, ha nagyon szeretünk.” /Lisieux-i Szent Teréz/

„A szívnek nincsenek ráncai.” /Madam de Sévigné/

„Tőlünk függ minden, csak akarjunk.” /Széchenyi/

„A jellem próbája a tett.” /W. Wulfen/

„A kimondott szó nem tér vissza.” /Cicero/

„A tudomány – kulcs a világ titkaihoz.” /Gorkij/

„Ami természetes, az unalmas.” /Paul Valéry/

„Minden dolog nehéz volt, mielőtt egyszerű lett.”
Thomas F./

”Jól, csak a szívével lát az ember.” /Saint-Exupéry/

„Okos, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét.” /Robert Orben/

„Semmi nem múlik el visszhangtalanul, még a csend sem.” /S.J.L./

„Ha szíved int, jó ösztönét kövesd!” /Schiller/

„Ha kétségeid vannak, légy magabiztos.” /A. Bloch/

„A lélek tükre a beszéd.” /Seneca/

„Nagy dolgokban az akarat is érdem.” /Propestius/

„A tapasztalat jó iskola csak a tandíj magas.” /Heine/

„Minden mulatságos, amíg nem velünk történik.” /Will Rogers/

„Soha ne ess kétségbe, mert a vonuló felhők fölött mindig kék az ég!” /Herczeg J./

„Az élet egy hatalmas vászon. Borítsd rá az összes festéket, amid van!” /Danny Kaye/

„Ahol nagy a szeretet, ott mindig történnek csodák.” /Willa Cather/

„A buta ember minden szóra magánkívül van.” /Hérakleitosz/

„A művész sosem lehet áruló.” /Márai Sándor/

„Csak amiben mi magunk hiszünk, azt hiszik el nekünk mások.” /Gutzkow/

„Minden, ami ismeretlen, nagyszerűnek tűnik.” /Tacitus/

„Fénye felé ki-ki egymaga megy az éjben.” /Victor Hugo/

„Mindent mindenben.” /Victor Hugo/

„Ami fél, azt ne fogadd, egészet akarj, és egészet adj!” /Ady Endre/

"A ravasz beszéd s a tettetett külső ritkán párosul az emberséggel.” /Konfuciusz/

„Mindenben van valami szép, csak nem mindenki látja.” /Konfuciusz/

"Akinek nyerő kártyái vannak, mindig tisztességesen játszik." /Oscar Wilde/

„A kis dolgok nagy helyet foglalnak el az életünkben.” /France/

„Vannak, akik kénytelenek néha józanra inni magukat.” /Inge Houmann/

„El kell pusztítanod az indulatot, ha boldogan akarsz élni.” /Gautama/

"A művészet a kimondhatatlan tolmácsa.” /Goethe/

„Mélységes mély a múltnak kútja.” /Thomas Mann/

”Ahol nincs te, ott nincs én se.” /Ingmar Bergman/

„Tanulj a tegnapból, élj a mának, és reménykedj a holnapban!” /Albert Einstein/

"Azért van két fülünk és egy szánk, hogy többet hallgassunk, mint beszéljünk". /Diogenész/

"Aki mindig azt teszi amit akar, az ritkán teszi azt, amit kell." /Fénelon/

"Az ezer mérföldes utazás egyetlen lépéssel kezdődik." /Vivekánanda//

"Akinek hite van, mindene van, s akinek hite nincs, semmije sincs." /Vivekánanda/

„Nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse.” /Dalai Láma/

"Ha két ember mindig ugyanazt mondja, az egyik felesleges." /A. Oakwood/

"A nevetés félelmetesebb fegyver, mint a kard." /Lina Wertmüller /

"Legyen erőd lent hagyni, amit nincs erőd följebb emelni." /Fodor Ákos/

"A vadvirágot nem érdekli, hol nő." /Dolly Parton/

"Nem keresnél engem, ha nem találtál volna már meg." /Pascal/

"Mindig az győz, aki meg tud semmisülni az ölelésben." /Hamvas Béla/

"Az, aki sosem kóstolt keserűt, nem is érdemel édeset." /Horatius/

"Az ember nem szeretheti se azt, akitől fél, se azt, aki tőle fél." /Cicero/

„Az emlékezés rokona az igazságnak, de nem ikertestvére.” /Barbara Kingsolver/

„Boldog és bölcs, aki azzal ébred: ma jobb akarok lenni, mint tegnap voltam.” /Fénelon/

„Okos ember előbb tesz, aztán beszél.” /Jókai Mór/




 

Szerkesztőség

Magazinról

Alapítva: 2013.05.30.

Tegnapi látogatók: 702

Látogatók az előző hónapban: 21998

Látogatók a jelenlegi hónapban: 20010

Feliratkozottak: 610

Magazin helyezése: 2

KELLEMES KIKAPCSOLÓDÁST



Kösntelek oldalamon kedves toga!


Nagyon szeretem a verseket, idézeteket! Gondoltam megosztom veletek is!

Kedvenc kölim, íróim verseit, izeteit gjtöttem össze! Smomra nagyon sokat jelent egy-egy szép vers vagy gondolat! Külön alkalmakor setségünkre lehet egy-egy kedves s, vers, idézet! Érzelmeink tökéletes kifejező eszközei lehetnek!


Fogadjátok sok szeretettel!

 







SZILÁGYI DOMOKOS: MOST...

Most, amikor éjfélekig
kell dolgozom görnyedt-hajolva,
hogy nincsen percnyi pihenés:
most van szükségem mosolyodra.

Most, amikor zúgó fülem
szavak olvadt érceit issza:
most van szükségem nagyon
simogató-lágy szavaidra.

Most, amikor fáradt kezem
törött szárnyú madárként rebben:
most kell, ha csak egy percre is,
hogy megpihenjen a kezedben.

Az átvirrasztott éjszakákat
enyhítse egy-egy pillanat;
hisz ezerévnyi pihenést ad
mosolyod, kezed és szavad...







SZÉP ERNŐ: ÉN ÍGY SZERETTEM VOLNA ÉLNI

Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni

Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni

A járdán osztani a virágot
Tegezni az egész világot

Megsimogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat

Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol reggel

És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni

S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni.







FODOR ÁKOS: GYŰRŰ

mindenről te jutsz eszembe
rólad minden eszembe jut
minden rólad jut eszembe
mindenről eszembe jutsz
mindenről te jutsz eszembe







Dsida Jenő - A malom

Forog a malom,
Robog a malom,
Kereke jár;
Napos időből
Napokat őröl
Múlik a nyár.

Hónapok múlnak,
Levelek hullnak,
Jön a halál -
Pihen a malom,
(Szívem a malom -)
Kereke áll.







Nagy István Attila: Valahol elhagytad

Valahol elhagytad az arcomat
s most én se tudom, milyen vagyok,
megmozdul-e szememben az öröm,
mélyülnek-e tovább a ráncaim?
Talán ez a halál, az emlékek
nélküli végtelenség,
amelynek nincsen se múltja, se jelene,
s nem gyötri a jövő sem.

Valahol elhagytad az arcomat.
Teremtő tenyeredre várhatok,
amely mégis tud bánni az idővel,
mert nincsen többé, csak ez az út,
ha elindulsz rajta, meglehet,
az arcomra is rátalálsz.







Dsida Jenő: Vonaton éjjel

Hallgatag éj van, s utazom,
köröttem asszony, férfi, leány. -
Élet-vonatom ritmusa gördül,
kemény kereken zokogón zördül,
és lázas-szemű, idegen arcom
halovány,
halovány,
halovány.

Hallgatag éj van, s utazom,
s szürke hegyekből koszorú
nyúlik a felhős, árnyas egekbe
komoran, búsan ránk-fenyegetve,
s odakünt minden elmaradó fa
szomorú,
szomorú,
szomorú.

Hallgatag éj van s utazom -
Ki tudja: meddig megyek én?
Hinti az ég a hímes ezüstöt,
vonatunk hányja, ontja a füstöt,
és megy a gőzös, rohan a gőzös
feketén,
feketén,
feketén.




Fotóim fák-virágok-fények


Dsida Jenő - Vonat alatt

Azt hinnéd ugyebár,
meghal, aki a pöfögő, dohogó
mozdony alá hajtja a sínre nyakát.
Jaj, látod, a sínre feküdtem,
szikrát szitál és robbanva robog
fekete, szörnyű korunk.
S az én testem olyan erőtlen,
az én nyakam olyan fehér,
az én vérem olyan piros.
És megtudod-e érteni,
mit jelent
meg nem halni, kínlódni csak,
égő szikrát fogadni vérbe futott
szemedbe
s minden ébernél-éberebb öntudattal
számolni a csattogó kerekeket.
Egy - kettő - három - négy -
öt - hat - hét...







Fodor Ákos: Kis-reneszánsz

szerelemtől álmatlan forogtam
hajnalig - akkor
megszámoltam, hogy orrában két luk van.
Mosolyogtam és elaludtam.







Radnóti Miklós: Pislogás

Itt alszik kedvesed
és vele alszik lába nagyujján a légy is.
Vigyázz! fölneveted.
Olyan simogató a világ néha mégis.







Kányádi Sándor - Felemás őszi ének

építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned a
nappalok háborúja
ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat nélküled
föl újra nem loboghat
nevetségesen ismerős
minden mit mondtam s mondok
nehéz nyarunk volt itt az ősz
s jönnek a téli gondok
már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönn-valónak.


   
 

-


iratkozogomb.png

MAGAZINOK

 
•´`•.(*•(`•.¸ ¸.•´.•*).•´`•» «•´¨*•.¸¸.╠╣ELLÓ TOGA .¸¸.•`•» •´`•.(¸.•´.•* *•)`•.¸).•´`•»

 

Online Filmnéző magazin

FARMERA-MAGAZIN

UgKjSG

ProfilDesign

pdbr.JPG

 Magazin

Julika-magazinja

Magazin



 

Üzenőfal

videó

vers



A tűz nem játék, főleg Isten tüze. Akik azt elfogadják, együtt melegedhetnek a legnagyobb élet
viharok közepette. Aki megtagadja, aki el akarja azt fojtani, azt egy életre megégeti. Ha valaki
magányosan egyedül van a tűznél, azt melegével nem kínozza soká, elalszik az, és várja a
pillanatot, mikor újra fellángolhat. De van, aki a tűznél ül és vár, nem bírja azt elfogadni ami
tényszerű, önsajnálatából önsanyargatás válik, saját hibájából. Képes lehet akár egy életet is
elvesztegetni, a rossz szerelemre, a viszonzatlan elárult érzésekre. Ezért fontos, legyen bármilyen is
a szerelem érzése bennünk, ha azt nem élhetjük meg partnerünk miatt, akkor tudnunk kell
elengedni, mert ha nem tesszük, akkor annak életünk és személyiségünk látja kárát.




Mikor a gyönyör oltárán,érzékeink feszülnek. Mikor áldozva adózunk a kéjes gyönyörnek. Mikor elér az éledő vágy forró lehelete. Mikor feltör belőlünk a vágyakozás heve. Mikor fejemre kerül a szépség koronája. Mikor átölel mohó szemed ragyogása. Mikor örömöm csakis, a te örömöd. Mikor gyönyöröm csakis,a te gyönyöröd! Mikor szomjas szád csókja mennyei érzés. Mikor sóvárgó kezed selymes érintés. Mikor feszes hasad a párnám is egyben. Mikor ráhajtom fejem s felizzik a testem. Mikor pilláim mögött színes csillagok villódznak. Mikor mennyei hárfa hallat halk zenét. Akkor harsonák hirdetik fennen. Gyönyörünk mámorító énekét.



"Vágytál, hogy szívből szeress, és szívből szeressenek. Vágytál rá, hívtad, kerested. Ott volt minden ébredésedben, minden elszenderedésben, minden napodban, minden pillanatodban. Álmodban. És most itt áll előtted. A valóságban."

Csitáry-Hock Tamás






Ma megint fáj, hogy el kellett válnunk, rövid volt az együttlét,
pedig úgy lehajtanám még öledbe fejem,
s halkan kérném, hogy itt maradj velem, még elcsitul

 bennem egy kicsit az érzelem...


Rovatok

Tooltip szövege ide jön
Close

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez