Ha visszagondolsz az iskoláskori osztálykirándulásokra, biztosan eszedbe jut legalább egy olyan, amikor szellemet idéztetek. Hogy sikerült az idézés, vagy inkább csak nevettetek egymás borzongásán, már nem is fontos, de az érzés, amit akkor éreztél, bizonyára máig elkísér: a hátadon futkosott a hideg, a tenyered nyirkos volt.

[dropcap]H[/dropcap]ogy felnőttként hiszel a szellemekben, vagy a szkeptikusok táborát erősíted, a te döntésed, de egy dolog egészen biztos: mindaddig nem nyerhetsz bizonyosságot a létezésükről, amíg magad meg nem tapasztalod a jelenlétüket. Valószínűleg az alábbi két eset szereplői is bizonyosságot szerettek volna szerezni, talán utólag meg is bánták. A szellemvilág lakóit előhívni ugyanis hátborzongató, és nem is veszélytelen dolog.

Katonatörténet

23 évvel ezelőtt történt egy éjjel, hogy egy romániai laktanyában a katonák leültek szellemet idézni. Körbeültek egy asztalt, tenyereiket rátették, és összeérintették az ujjaikat. Egyikük körbejárta az asztalnál ülőket, és szólítgatni kezdte a szellemet.

Az asztal egyszer csak megremegett. A katonák hitetlenkedve néztek egymásra, illetve az asztal alá, hogy ki mozgatja azt. Miután nem találtak bizonyítékot a csalásra, tovább folytatták az idézést.

szellemidezes

Kérdezgetni kezdték a szellemet, és kiderült, hogy az egyik katona rokona, és erőpróbára akarja hívni a katonát. A katona felállt, és teljes erejével lefelé nyomta az asztalt, de az meg se moccant.

Ezután megkérdezték a szellemtől, van-e olyan a társaságban, akit nem kedvel. Ekkor az egyik katona felé elindult az asztal, és egészen a szekrényig nyomta. A falfehér katona segítségért kiáltott, majd az asztal négy lába négy irányban kitört, az asztallap pedig a földre csattant. A jelenség azóta is megmagyarázhatatlan, az élmény pedig örök nyomot hagyott a katonák emlékezetében.

A félelem, a para-érzés, a borzongás szerelmeseinek hoztunk 8 szörnyen megrázó japán legendát, amelyekből akár simán készülhetnének horror filmek is. De arra most elegendőek, hogy téged meglepjenek és megborzongassanak. Átkozott babák és reklámok, gyilkos internetes játék, egy nagyon bizarr emberfejű kutya, japán frigyláda, emberáldozatokból készült épületek.

Az Okiku baba

Ez semmiképpen sem egy bizalomgerjesztő baba, már ránézésre is az óriási fekete bogár szemeivel. A 41 centis babát az első tulajdonosáról nevezték el.

Kimonót visel és ráadásul a haja állandóan növekszik! Ma egy Mannenji szentélyben található Iwamizawában.

A legenda szerint egy tizenéves fiú vette a babát kétéves kishúgának, Okikunak.

oiku-baba

A lány imádta a játékot, mindennap játszott vele és beszélt hozzá. Csakhogy ez a barátság hamar véget ért, mert a kislány meghalt. A Suzuki család eleinte megőrizte emlékbe a babát, majd feltűnt nekik, hogy nő a haja.

A következtetés ripsz-ropsz elkészült, a lányuk szelleme van a babában. 1938-ben hozták meg azt a döntést, hogy jobb helye lesz a babának abban a templomban…

Szegény madárijesztőknek sosem jutott valami nagy hely a horror panteonjában. A szellemek, vámpírok, farkasemberek és hasonló, nagy formátumú rémek mellett legfeljebb figyelemért hiába áhítozó kisinasok lehettek, amely pozíciójukon az sem segített, hogy a legjobb hozzájuk köthető film egy 1981-es tévés produkció. Ez ugyan kivívott magának némi kultstátuszt, tehát megvannak a lelkes tisztelői, de a szélesebb közönség számára szinte nem is létezik.

Rengeteg horror próbálta már a frászt hozni ránk azzal, hogy a kezdetben idilli erdőben sötét erők kezdik terrorizálni az eltévedt embereket. Ezt a történetet nagyon meg kell csavarni ahhoz, hogy egy emlékezetes rémisztgetés jöjjön ki belőle. Pontosan ezt ígéri a nemes egyszerűséggel The Woods-nak elkereszt film.

 

Az előzetes valóban hatásos képekkel dolgozik, és a vége felé olyan helyzetekbe keveredik pár szereplő, amitől már most nyugtalan lettem. A hype-ot azonbana képekhez mellékelt idézetek gerjesztik a legjobban: „Új kezdet a horrorfilmek számára” – szól az egyik, „minden idők egyik legfélelmetesebb filmje” – kontrázik rá a másik.

Egy képkocka a The Woods című filmből

Lehet ezeknek a bombasztikus kijelentéseknek hinni? Egy okból gondolom azt, hogy lehet alapja ezeknek a rajongó mondatoknak, őt pedig úgy hívják, hogy

A dzsungel könyve teljes mesefilm

 

A dzsungel állatai nagy feladat előtt állnak amikor a párduc, Bagira, egy napon ember csecsemőt talál az erdőben. Mivel a családjához visszavinni nem tudja, ezért egy farkas családhoz viszi el, akik nagy gondoskodással nevelik fel. Ahogy cseperedik Maugli, mindenkinek be kell látnia hogy a dzsungel nem megfelelő egy kisgyerek számára. A gonosz Sír Kán , a tigris utálja az embereket, mert egykoron megsebesítették őt. Maugli személyében szeretne bosszút állni az embereken.

A Notre Dame-i toronyőr 2. – A harang rejtélye online mese

A Notre Dame-i toronyőr 2. - A harang rejtélye teljes mesefilmKi ne ismerné a Notre Dame-i toronyőr történetét? A rút ám szeretnivaló Quasimodo azonban most egy gonosz cirkuszigazgató gaztettét kell, hogy megakadályozza. Sarousch ugyanis azt az ördögi tervet eszelte ki, hogy ellopja a katedrális híres harangját, a La Fidelite-t. Ehhez még a varázslattól sem riad vissza és még Quasimodo barátját, Madellanine-t is képes behálózni, hogy segítsen neki. Amikor azonban Esmeralda kisfia, Zephyr is a mágus cirkuszigazgató útjába kerül, egyedül a toronyőrre marad a feladat, hogy a szívére hallgatva és barátai tanácsára fittyet hányva, elinduljon és megmentse barátait a drágaköves harangot.

A sorozat írói igaz történeteket használtak fel néhány epizódhoz.

A horrorfilmek és a természetfeletti sorozatok gyakran nyúlnak a valóságban létező legendákhoz. Ilyen mozi például a Démonok között, vagy a Odaát című sorozat Bloody Mary-ről, vagy a Fehér ruhás nőről szóló epizódja.

A filmes világ egyik kultikus sorozatának számító X-akták esetében sem volt ritka, hogy az írók úgy döntöttek, hogy a valóságban terjedő legendák közül használnak fel egyet-egyet a szériához.

Izgalmas mondák színesítik hazánk történelmét.

Nem meglepő, hogy sokan depressziósnak, folyamatosan panaszkodó népnek látják a magyart, hiszen a múltunkból mindig a vesztes csatákat, a velünk szembeni nemzetközi igazságtalanságot hajtogatjuk, pedig nekünk is vannak olyan érdekes legendáink, mondáink, amelyek sokkal izgalmasabb képet festenek le az országról.

KépRengeteg történetet, filmet ismerünk, melynek főhőse a magányos szigetlakó, aki kilátástalan helyzetén leleményességének és lélekjelenlétének köszönhetően képes úrrá lenni, végül pedig meghódítja és a maga módján, a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával némileg civilizálja az ember által addig érintetlen környezetet. A lakatlan szigetre vetődött utazó személye mára egybefonódott Robinson Crusoe nevével, Robinson azonban nem kreatív fantázia szüleménye csupán. Daniel Defoe hősét a valóságban Alexander Selkirknek hívták. A skót tengerész története volt Defoe legfőbb forrása, mikor megírta korszakalkotó művét a tizennyolcadik század elején.
Selkirk, egy skót cipész hetedik fiaként látta meg a napvilágot. Megpróbáltatásait Woodes Rogers adta közre Keresztül-kasul a világ körül (A Cruising Voyage Round the World) címmel. Selkirk, bár Robinson Crusoe elődjeként tartják számon, egy dologban lényegesen különbözik a híres hajótöröttől: Selkirk önszántából vált szigetlakóvá, míg Robinson egy tengeri vihar egyetlen túlélőjeként vetődött a lakatlan területre. Robinson Crusoe, eredeti nevén Robinson Kreutznaer, fiatal, mindössze tizennyolc éves, látni akarja az egész világot, nem elégszik meg azzal az élettel, amelyet Yorkban élhetne. Se végzettsége, se vesztenivalója, így indul neki a nagyvilágnak a tengeren. Utazásai során többször is szenved hajótörést, de mindegyik alkalommal sikeresen megtalálja a helyét a világban, amelybe éppen csöppent. Brazíliában cukornád-ültetvényes már évek óta, mikor ismét hajóra száll 1959. szeptember elsején, hogy rabszolgákat hozzon Guineából. Legénységével viharba keverednek, csónakkal kell menekülniük a hajóról. A katasztrófát egyedül Robinson éli túl, csak ő jut ki a partra, miután a csónakot darabokra szedi a tomboló vihar. A szigetre érve tutajt épít, mellyel visszatér a hajóra, hogy amit csak lehet, magával vigyen új otthonába. Ezek után kezd neki az építkezésnek, a térség felderítésének, bútorok készítésének és a naplóvezetésnek. Ettől a ponttól kezdve új élete eseményeit dokumentálja, és ekkor még "a reménytelenség szigetének" nevezi a helyet. A reménytelenségből azonban talpraesettsége segíti ki, és Robinson hamarosan a sziget urává válik. Állatokat tart, szerszámokat készít, gazdálkodni kezd, és lassan hozzászokik magányhoz. 11 évig él így, mikor is emberi nyomokat fedez fel a homokban. A felfedezést követő években félelemben él, mert azt hiszi vademberek leselkedhetnek rá. A gondolat még jobban elmélyíti magányát, évekig el sem hagyja a biztonságot jelentő barlangját. Nyugalmát félelmei ellenére sem zavarja meg senki, és számkivetettsége huszonnegyedik évééig teljesen egyedül tölti napjait. Ekkor már nagyon vágyik az emberi társaságra, elhatározza, hogy a vademberektől, vagyis a kannibáloktól ment meg egy szerencsétlen sorsra ítéltetett rabot. Terve beválik, megment, majd a barlangjába visz egy fiatal férfit, akit beszélni tanít, társául fogad. Pénteknek nevezi el, mivel egy pénteki napon talált rá. Nevelni, tanítani kezdi Pénteket, a legfontosabb cél, hogy leszoktassa a kannibalizmusról. Idővel pedig tervezgetni kezdik a menekülést a szigetről.

Az Akasha az univerzum történetét rögzítő, tárolókönyvtár, amelyben minden esemény, információ megtalálható a kezdetektől fogva. Ezt a rendszert a misztikusok “A Beszélő Fény Krónikájának” is hívják.

Nem azonos a világéter teljes hullámterével, mivel abból a háttérzaj, a szüntelenül zengő idővisszhangok (ez a szférák zenéje) miatt nagyon nehéz közvetlenül használható információkat kinyerni.

Az Akasha-krónika az Isten által létrehozott és működtetett könyvtár, a totális lexikon, melynek adatbázisa rendezett és könnyen visszakereshető módon van eltárolva. Ez az egész teremtésben felhalmozódó minden tudásnak,történésnek a raktára. Az Akasháról a mai napig csak nagyon kevés embernek van bármiféle tudomása a Földön.

akasha-kronika-konyv

Még kevesebben vannak, akik képesek olvasni belőle, kikeresni az őket érdeklő információkat (sámánok, látnokok, tanítómesterek).

Peter Krassa könyve, az Akasha-krónika, amely 2000-ben magyarul is megjelent a Trivium Kiadónál, sajnos rendkívül szegényes mű (véleményem szerint) és szinte semmi használható ismeretet nem tartalmaz magáról a könyvtárról.

Ez persze nem csoda, hisz az (anyagba ragadt) tudomány helyett eddig főként csak a misztikusok foglalkoztak az isteni adattárral, ők is csupán olvasói szinten.

Ezért döntöttem úgy, hogy ebben az írásomban röviden ismertetem az Akashát, annak szerkezetét és működését. A szükséges információkat természetesen magából az Akashából nyertem.

l




cooltext1016575009.gif
 

Szerkesztőség

Magazinról

Alapítva: 2016.08.13.

Tegnapi látogatók: 8

Látogatók az előző hónapban: 496

Látogatók a jelenlegi hónapban: 574

Feliratkozottak: 113

Magazin helyezése: 90

Üzenőfal

videó

kép

0-sell%25C5%259121.png
0-sell%25C5%259117.png
0_fantasy-23a.png

0_fantasy-24a.png

0_fantasy-257.png
0-sell%25C5%259118.gif
0-sell%25C5%259119.png
 
0-sell%25C5%259126.png
0-sell%25C5%259122.png
0-sell%25C5%259123.png

0_fantasy.png

0_fantasy-1.gif

 

l

sorelválaszto
öszikép
violet
öszikép
violet
öszikép
violet
öszikép
violet
öszikép
violet

Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez