Enci61

Ajándék küldése

<< >>

Profil megdobás

<< >>
Enci61 profilja
offline

Enci61 (L/55)

Csatlakozott:2012.01.06.
Utolsó belépés:2017.02.27.

  • Hírfolyam
  • Kapcsolatok
  • Fotóalbumoknincs még
  • Párbajoknincs még
  • Megosztásoknincs még
  • Körkérdéseknincs még
  • Magazinoknincs még
  • Blognincs még

Ezt kell tudnod rólam

Itt lakom: Eger

Párkapcsolatom: Nem publikus

.

Ki vagyok Én? Forró nyári napon megszülettem első és utolsó szülött gyermekként. Az volt az igazi élet,ahol felcseperedtem.... Falun…nem szerettem a várost,ahová muszáj volt elvonulni az iskola miatt. A vakációk jelentették az igazi tanulást,éreztem a természetet,csodáltam gazdagságát…. Hipp-hopp megnőttem és a tanulás egyre jobban lekötött. Mindig a gyerekkori faluhelyem adott dobást nekem... ,előre nézzek és... Amire észbe kaptam, már sok kis gyerek ült az ölemben…. Meglepődtem,milyen kis értelmesek amikor bekerülnek közösségbe. A szerelem szele megcsapott….és meg se szoktam a városomat már feleségként boldogan új városban,viszont ketten kezdtük a közös életet. Szerelmünk gyümölcse két gyönyörű hajas baba. Szülőként megélni és őket nevelni,egy szerető több generációs családdal és figyelni,ahogy felnőnek! Életem értelmei!! Ahogy ők születtek,megismertem más érzést is,amivel nem tudtam először mit kezdeni…. A lányok kirepültek,...a nagy család fogy és fogy,sok szenvedés és fájdalom után,az életKegyetlen....nincs kérdés… Csonka család lettünk és a szerelem,mint a mesében…,igaz volt egyáltalán?? Az ember sok mindent csinál,úgy tűnik nem gondolkodik… Minél többet adtam,annál nagyobbat kaptam. Minek nevezik azt,amikor a társ nincs,kényszerű helyen van,nem tudni meddig? …amikor szabad ,az is korlátok között van. A szeretet nő és nagyobb… Egy reggel felébredve ,menj az utadon egyedül…,éld az életet boldogan. Micsoda egyszerű kijelentés és milyen összetett jelentése van?! A béka se jár olyan mélyre....,a gondolatom a lányaim körül forogtak,más nem érdekelt! Nagytakarítás belül,még több tanulás és az a tudat,milyen jó élni! Csodák nincsenek,és véletlen sem létezik. Mindennek eljön az ideje,akkor is,ha nem akarjuk. Gyerekkori álmom,modern mai változata tölti ki a mindennapi életemet és örülök minden egyesfelkelő napnak!

.

.

"Jól csak a szívével lát az ember, ami lényeges az a szemnek láthatatlan."

.

A kislány "Valamikor hajdanán, mikor még az utcán köszönt egymásnak ismerős és ismeretlen is egyaránt, élt egy kicsiny kisleány. Egy szántó-vető házaspár gyermekeként látta meg a napvilágot. Nem voltak játszótársai, mert környezetükben csupa gazdagok éltek, akik nem engedték a szegény gyermek közelébe csemetéjüket. A kislány távolról figyelhette csak a többiek életét. Lelki fájdalmai elől egy képzeletvilágba menekült: kopott ruháján a foltokat ékszernek látta.... kukoricababáját hercegnőnek nevezte. A Nap izzó hevét simogató aranyzuhatagként élvezte, és amíg más árnyékba menekült, ő azt mondta: - Én a Nap leánya vagyok, és azért süt ilyen forrón rám, mert rettentő nagy szeretettel akar átölelni engem Napanyukám. Lassan-lassan megtanulta, hogy mindent a maga javára fordítson, mindenből hasznot kovácsoljon. Ha langyos nyári zápor hullott, szappannal a kezében kiszaladt házuk udvarára és kacagva mosakodott, miközben vidám hangon kiabálta be édesanyjának: - Nézd, Anyu! Nekem is van zuhanyozós fürdőszobám. A szomszédok közül sokan bolondnak tartották őt, nem értették, miért tud mindennek örülni. Azt mondták róla: ennek a gyereknek visszájára fordította Isten az eszét. Teltek az évek. A kislány felnőtté vált. A falu bírója kihirdette, hogy vásárt rendeznek. Mindenki hozza el egy batyuban azt, amiből úgy érzi, olyan sok van neki, hogy másnak is szívesen adna át belőle. Megjelentek a gazdag szomszédok felnőtt gyerekei is. Batyujuk betegségtől, válópertől,könnyektől, és elégedetlenségtől duzzadt. A mi leánykánk csomagjában kacagás, boldogság, elégedettség volt található. Megkérdezték tőle: - Téged elkerültek a bajok, hogy nem tudtál hozni belőlük? - Nem. Csupán azokból nem tartok számon mást, mint a betegség után a gyógyulást. A vitákból a békülést. Vagy ha elveszítettem valamit, megőriztem afeletti örömömet, hogy pótolhattam veszteségemet. Az én batyumban is ugyanazok találhatók, melyek a tietekben... csak - tudjátok, én mindent a visszájára fordítva használok. A világ nem biztos, hogy olyan, amilyennek látom; egy biztos: én olyan vagyok, amilyennek a világot látom!"

          

Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez