DorinaDorcsi

"Akkor találtam rád igazán, amikor elveszítettelek."

"Elbúcsúzom, de ott leszek, 
Ahol a szél zúg, a nap nevet. 
Elbúcsúzom, de itt marad, 
Belőlem néhány pillanat."

Aki szeret, elenged, felejt és megbocsát. Aki mindezt elvárja másoktól csupán önmagát szereti. Önmagunk elvesztésének a legbiztosabb módja: a szeretet elvárása. A szeretet elvárása önzés, legalább annyira, mint a szeretet elutasítása.

Vele az idő és a tér egyetlen zavaros ködbe folyt össze mindahányszor, és én mindkettőről teljesen megfeledkeztem.

Egy boldog pár egymásnak szóló mosolyát senki más nem értheti rajtuk kívül.

A bizalom nemcsak egy szó, 
Mit kimondani is nehéz, 
A bizalom egy törékeny kincs, 
Mi nagyon könnyen odavész. 
A bizalom egy hosszú út, 
Melyen mi is végig megyünk, 
S, hogy nehéz lesz-e járni rajta 
Attól is függ, mi mit teszünk. 
A bizalom a legnagyobb díj 
Mit másoktól kaphatunk, 
S bizony e ritka kincsért sokszor 
Nagy árat adunk. 
A bizalom az egyetlen út 
Egy másik ember szívébe, 
S csak akkor tudjuk mennyit ér 
Ha már mindennek vége. 
A bizalom egy fájdalmas érzés 
Mert bízni csak szeretve tudunk, 
S e szeretetben a legszebb az 
Ha a másiktól bizalmat kapunk...

Egy szép nőnél nem a külső számít, hanem a kisugárzás.

De mindig te fogsz az eszembe jutni, valahányszor úgy érzem, kell még szépségnek és jóságnak lennie ezen a világon.

Az öröm mindig segít rajtunk, akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény.

Ez történik akkor, amikor két ember összebarátkozik. Vagy ha szerelmes leszel. Egyszerre felületessé válsz, és eltávolodsz a realitástól. Elveszíted a kritikai érzékedet, az önkritikát is, céltalan dolgok történnek, csak azért, mert te boldog vagy. Azért, mert örömöt érzel, és - ahogyan azt mindenki tudja - ez közel áll a butasághoz.

Amikor nagy csalódás ér bennünket, azt hisszük, itt a világ vége. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét.