Ezek az apró kézfertőtlenítő kendők az egyik legpraktikusabb termékek közé tartoznak. Biztos te is használtál már hasonlót, de csak kézfertőtlenítésre alkalmaztad? Mert rengeteg más, hasznos felhasználása is van!

Ha eddig eszedbe se jutott másra használni a kézfertőtlenítő kendőt, csak a kezeidet törölgetted vele, akkor most adunk néhány szuper tippet!

Ezekre is bátran használhatsz Bradolife kendőt:

  • Műszerfal letörlése
  • Ajtókilincsek megtisztítása
  • Wc-ülőke letörlésére(ha idegen helyen vagyunk)
  • Ventillátor tisztítása
  • Telefon áttörlése
  • Koszos cumisüveg megtörlése
  • Cipő gyors megtisztítása
  • Billentyűzet áttörlése
  • Gyerekjátékok áttörölgetése
  • Gyors feltörlés, ha valami kifolyik
  • Babakocsi gyors megtisztítása
  • A fenti feladatokat akár egy szimpla nedves törlővel is elláthatjuk, de egy BradoLife kézfertőtlenítő kendő sokkal többet nyújt! Amellett, hogy megtisztítja az adott felületet, a vírusokat és a baktériumokat is megöli.

    Jó, ha elővigyázatosak vagyunk és fokozottan odafigyelünk a fenti felületek fertőtlenítésére. A legjobb, ha mindig tartunk magunknál egy kis csomag kézfertőtlenítő kendőt, így bármikor kéznél lesz és könnyedén áttörölhetünk vele bármit, amiről úgy véljük, hogy baktériumokkal fertőződött.

Ha eldugul a vécé vagy a lefolyó, először próbálkozzunk fizikai tisztítással: használjuk a pumpát! Ha így nem boldogulunk, akkor ecet és szódabikarbóna keverékével feloldhatjuk az eltömődést: fél deci ecethez tegyünk 2 kanál szódabikarbónát. Vigyázzunk, mert erősen pezseg!

Szétszerelt szifon

Ha ez sem használ, a mosogató vagy vízcsap szifonját szereljük szét (alatta legyen edény a kifolyó szennynek, a kezünkön meg gumikesztyű) és szedjük ki a temérdek hajat, sárgarépadarabot és egyéb szemetet! Összeszerelés után megint jól jöhet az ecetes szódás pezsgetés...

A vécénél szerintem jobb szakembert hívni, de egy jó nagy üveg kóla sem árthat...  

Tartsuk a tojást dobozban! Így egyrészt lassabban veszítik el nedvességtartalmukat, másrészt nem veszik át a hűtőben lévő többi étel szagát.

A tojásokat mindig a tompább végükkel felfelé helyezzük a tojástartóba, így tovább frissek maradnak!

Számos olyan étel van, amelyhez csak a tojás sárgájára van szükség. Hogy a fehérje ne menjen pocsékba, érdemes lefagyasztani. Rendes háziasszonyok ehhez a jégkockatartó rekeszébe öntik a fehérjét és a kockát zacskózzák be. Én egyből kis zsacskóba teszem és úgy fagyasztom le. Érdemes ráírni, hogy hány db van benne. Amikor pedig tojásfehérjére van szükségem – mondjuk egy Pavlova tortához vagy habcsókhoz –, csak este előszedek néhány zacskót, és másnapra felolvadnak a tojásfehérjék. Úgyis melegen érdemes felverni.

A tojásfehérje és sárgája a hűtőből kivéve, hidegen könnyebben elválasztható egymástól. A süteményekhez sokszor a fehérjéből kemény habot kell verni. Ez pedig melegen sokkal jobb, vagyis nagyobb térfogatot lehet elérni, ha a tojásokat legalább 30 percig állni hagyjuk a konyhaasztalon és már szobahőmérsékletűek.

A keménytojás héja sokszor nehezen jön le – ez mondjuk a vendégváró hidegtál elkészítésekor igen nagy méreg. Sokan arra esküsznek, hogy a tűzről levéve azonnal le kell a hűteni, de ez sem mindig válik be. Ezért érdemes megszúrni a tojást. Vagyis egy tűt nyomjuk nagyjából 1 cm mélyen a tojás végébe. Így elég levegő jut be ahhoz, hogy elszakítsa a tojás „húsát” az azt körülvevő hártyától.

Van olyan nagynénim, akibe a háború alatt és 1956-ban beleívódott, hogy néhány zsák liszt és cukor mindig kell, hogy legyen otthon. Ha nem is ezen okok miatt, de nálam is mindig van otthon liszt, cukor, tészta és még néhány tartós élelmiszer arra az esetre, ha azonnal kell valamit összeütni.
Persze szerencsésebb helyzetben vagyok, mint egy városi háziasszony, ugyanis a kamrát már nyáron telerakjuk lekvárral, savanyúsággal, paradicsomlével és persze a mélyhűtőben is porciózva pihennek a csirkék, kacsák, főzelékfélék. Igaz, én a belvárosban is befőztem – csak kisebb mennyiséget.
Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy számos okból érdemes otthon bizonyos élelmiszerekből nagyobb készletet felhalmozni. Például így a hónap végén sem jövünk zavarba, hogy mit tegyünk a család asztalára. Összegyűjtöttem tehát hogy mit érdemes mindig a kamrában/fagyasztóban/hűtőben tartani. Igazából nem feltétlenül kell nagyon nagy mennyiségeket fölhalmozni, de mondjuk lisztből, ha az ember mondjuk pizzát is meg sütit is szokott sütni, egy nap alatt akár két kiló liszt is elfogyhat…  
Azoktól, akik így csinálják azt hallani, hogy náluk nincs hó vége vagy eleje, mert mindig van mit enni. Ugyanannyi pénzből ki lehet jönni, de nem azt kell megvenni, ami épp kell, hanem 2-3 hónap alatt az akciókat figyelve, az olcsóbb áruból nagyobb mennyiséget vásárolva fel lehet tölteni a kamrát. Utána már csak gazdálkodni kell. Feltöltött kamrával elég hetente egyszer bevásárolni (persze kenyeret-tejet azért frisset kell venni, bár nekünk például a 3 kilós hagyományos parasztkenyér bevált, majd egy hétig kitart és nem is szárad meg) – ezzel időt is megtakaríthatunk, és kevesebb fölösleges dolgot veszünk.
A lista: 
  • Szárazáruk (azt hiszem ezeket így hívják)
    liszt (akár többféle), cukor, rizs, búzadara, zsemlemorzsa, száraztészták (levesbetét, spagetti, kockatészta, szélesmetélt, tarhonya stb.), háztartási keksz
  • Zsiradék
    olaj, zsír, margarin
  • Húsáru
    szalonna, kolbász
  • Fagyasztó
    mirelit zöldségek (borsó, tök, spenót), hús adagokban lefagyasztva, sajt (szintén a fagyasztóban 10-15 dkg-os darabokra vágva), lecsókolbász, virsli
  • Hűtő
    tejföl, tej, tojás
  • Konzerv
    sűrített paradicsom, méz, tonhal, lekvár, befőtt, savanyúság, olajos hal, kukoricakonzerv, babkonzerv
  • Zöldség
    krumpli, hagyma, fokhagyma, bab, káposzta, sárgarépa
  • Fűszerek, kiegészítők
    sütőpor, élesztő, fűszerek, pirospaprika, levespor, alapporok, kávé, tea, kakaó, mák, csoki, ecet, citromlé
  • Egyéb
    WC-papír, mosópor, fogkrém, hypo, mosogatószer, mosogatószivacs, súroló, villanykörte, gyufa, elem, gyertya (áramszünet esetére)
Ha az ember lánya elfoglalt és nem ér rá minden nap főzni, rákényszerül, hogy megtanulja, miből, mennyit kell két napra főznie – és persze a családos is rá kell valahogy vennie arra, hogy két egymást követő napon is megegye ugyanazt. Vagy ahogy például régen csinálták: minden másnap főztek valamit a két nappal azelőttről eltett maradékhoz.
Ehhez az étkezési gyakorlathoz egy dolgot kell megtanulni: hogyan kell hűteni és tárolni. Most nem a lefagyasztásra gondolok, hanem arra, hogy ha két napra főzünk, mit csináljunk, hogy bár belefőztük a vajas galuskát, másnapra a borsóleves ne savanyodjon meg.
Ehhez azt kell mindenképp betartanunk, hogy a megmaradt ételeket, illetve fel nem használt alapanyagokat minél hamarabb hűtsük le, mert már egy órát meghaladó szobahőmérsékleten való tárolás is veszélyes lehet – különösen nyáron.
A megmaradt készételt a felhasználása előtt forrósítsuk át újra, nem elég csak megmelegíteni! A maradék ételben a baktériumok már felszaporodhattak, de az alapos átsütés-főzés (átforralás) elpusztítja azokat! A megmaradt készétel ismételt felmelegítésekor ügyeljünk arra, hogy az étel belseje 70 Celsius fok fölé forrósodjon, és tartsuk ezt a hőmérsékletet két percig. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes beszerezni egy ételhőmérőt, ennek segítségével könnyen ellenőrizhetjük az ételek tényleges hőmérsékletét. 

Magazinról

Alapítva: 2017.03.09.

Tegnapi látogatók: 0

Látogatók az előző hónapban: 0

Látogatók a jelenlegi hónapban: 39

Feliratkozottak: 1

Magazin helyezése: 675

Szerkesztőség

Üzenőfal

Tooltip szövege ide jön

Legalább 3 karaktert írj be a kereséshez