Hotdog magazin RSS: 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em hu-HU Sun, 21 Dec 2014 20:14:07 +0100 1848. január 24. Megnyílik a Nemzeti Múzeum http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-januar-24-megnyilik-a-nemzeti-muzeum Sat, 05 Mar 2011 16:33:00 +0100  


 

 

Franz Eybl: Széchenyi István portréja
Csorba László: Széchenyi István.
Officina Nova, Budapest, 1991, 39. kép.
Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Képcsarnok, Budapest



Az állványzatot 1847 júliusában bontották le az épület körűl, de az első kiállítás, a pyrker László egri érsek adománya által megalapozott József képcsarnok már 1846. március 19-én megnyílt. Ugyancsak a múzeum adott helyet 1846-ban a 3. Országos Iparmű-kiállításnak. a költözködések, valamint az 1838-as árvízkor a mentés alaposan felforgatták a műtárgyak rendjét. Az építkezés befejezésekor a Ludeviceumból, a várból és a Jankovich-házból kellett beszállítani a gyűjteményeket, majd rendezni a kiállításhoz. A teljes intézmény 1848 január 24-én nyílt meg. Vasárnap kivételével naponta 9 és 1 óra között lehetett megtekinteni a múzeumot, a sok szabadon hagyot tárgyra való tekintettel csak vezető kísérete mellett.
1848 történelmi jelképpé emelte a múzeumot. március 15-én délután az épület előtt gyülekezett az a tömeg, amely aztán a Városháza, majd a Helytartótanács "meghódoltatására" és Táncsics Mihály kiszabadítására indult. A következő hónapokban is a múzeum elötti téren tartották a mozgalmas időszakban oly gyakori népgyűlések legtöbbjét. ( A kert ekkor még rendezetlen volt, csak az 50-es években parkosították, közadakozásból. A kerítés is csak 1865-re készült el.)
A népképviseleti országgyűlés megnyitása után a múzeum dísztermében ülésezett a felsőház. A berendezési munkálatokat Ybl Miklós vezette, Széchenyi István közmunkaügyi miniszter utasításai szerint. Buda ostromakor, Pest bombázása alkalmával Hentzi a Múzeumnak is szánt egy lövedéket, amely azonban a homlokzat elött robbant, csak az ablakokban tett kárt. Budavár bevétele után itt adott a pesti polgárság 340 személyes díszlakomát a győztesek tiszteletére. A múzeum udvaráról  indultak el 1849. július 11-én az utolsó népfelkelő csapatok Szeged felé. 8 nap múlva már Haynau csapatai rendezkedtek be a múzeumban: udvarát társzekerek és az élelmezésre szánt marhacsordák lepték el, az épületet kaszárnyaként használták. Július 23-án és 24-én a főlépcsőnél lőttek agyon egy-egy honvédet.
   Közben azonban nem merült feledésbe a múzeum eredeti funkciója sem. Az intézmény a vallás- és közoktatásügyi minisztérium joghatósága alá került, de ügyeit távozásáig a nádor vezette. Kossuth, mint pénzügyminiszter a volt kamaraelnöki rezidenciáról 78 képet adott át. November 30-án a Honvédelmi Bizottmány elnökeként elrendelte, hogy az erődítési munkák során a földből előkerülő régiségeket a Múzeumnak szolgáltassák be. A honvédelmi miniszter  az óbudai fegyverraktárakban engedett szabad válogatást. Az országgyűlésnek bemutatott, Roth tábornoktól Ozoránál zsákmányolt öt zászlót is itt helyezték el (ezeket Windisch-Gratz bevonulása után visszakövetelte). 1848-ban tárta fel a Régiségtár vezetője, Érdy (Luczenbacher) János a székesfehérvári királysírokat. A Nemzeti Múzeumba szállított leleteket december 22-én Kossuth is megtekintette.

 

Kossuth Lajos (1841)


A szabadságharcot követő megtorlás áldozatai között ott volt a Nemzeti Múzeum is. Még az az ötlet is felmerült, hogy a palotából katonai kórház vagy raktár lesz, kincseit pedig Bécsbe szállítják. Erre ugyan nem került sor, de pénzügyi támogatás híján az intézmény és épülete egyaránt lerongyolódott: a tető megrongálódott, a termekbe befolyt  az esővíz, hullott a vakolat. A nagyközönség elött zárva maradtak a kapuk. Egyedül a kert rendezése indított társadalmi kezdeményezés járt sikerrel. A múzeum sorsa csak a kiegyezéskor fordult jobbra.

 

]]>
Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-januar-24-megnyilik-a-nemzeti-muzeum
Allaga Imre http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/allaga-imre Sat, 08 Oct 2011 01:50:00 +0200 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/allaga-imre 1848 febr.24.-Forradalom Párizsban http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-febr-24-forradalom-parizsban Thu, 10 Mar 2011 09:11:00 +0100  


 

  Beraud, Jean - The Milliner on the Champs Elysées, 1900s

 

  Az ellenzék mérsékeltjei ekkor visszakoztak, de febr. 22-én reggel a Madeleine téren, az eredetileg kijelölt gyülekező helyen képviselők  , diákok jelentek meg , s a Nemzeti Gárda egyes egységei is , zárt alakzatban, de fegyver nélkül . Mivel az aznapi újságok közölték  , hogy az ellenzék visszalépett a bankett megrendezésétől, ez némi zavart okozott. Végül a diákok egy csoportja a Bourbon-palotához (a törvényhozás épületéhez) vonult és Guizot ellen tüntetett, de a városí rendőrség visszaszorította őket. A délutáni órákban a csalódott tüntetők  a Champs Elyséen halomba rakott székeket és szétszedett bódékat gyújtott fel. Néhány helyen barikádok emelkedtek  , de ezeket a városi rendőrség, majd a segítségére kirendelt katonaság felszámolta. 22-én este úgy tűnt , hogy Párizsban sikerült a rendet helyreállítani . 
 


François Guizot [1787-1874]


  Február 23-án reggel azonban kiviláglott, hogy a város korántsem nyugodott meg, s hogy a köztársasági érzelmű munkáskerületek szűk utcáiban új barikádok épültek  . Lajos Fülöp , hogy a felkelőket ne ingerelje a katonaság bevetésével, a Nemzeti  Gárdát riadosztatta. A Nemzeti Gárda egységei azonban "Le Guizot-val!"  és "Éljen a reform"  kiáltásokkal fogadták parancsnokaikat. Nyílvánvalóvá vált, hogy ezeket az egységeket - amelyeket a király a júliusi monarchia támaszának tartott - nem lehetett a felkelők ellen bevetni . Így délután engedett a tüntetők által is hangoztatott követelésnek : menesztette Guizot-t.  A hír ugyan örömet okozott a városban, de a felkelők egyre inkább a kis létszámú, de a szervezett köztársaságpárti titkos társaságok  írányítása alá kerültek  .  A kivezényelt katonaság pedig elbizonytalanodott, látva, hogy a Nemzeti Gárda a felkelőkkel rokonszenvezik .  Az esti órákban a külügyminiszérium épületénél a katonaság és a tüntetők - egy nem tisztázott körülmények között eldördült lövés következtében összecsaptak  , s a katonaság sortüze után legalább negyven halott maradt a kövezeten . A vérfürdő óriási felháborodást váltott ki . Párizs keleti részét reggelre elborították a barikádok  . Számuk állítólag 1500-ra nőtt.
  
Thomas Robert Bugeaud  (15 October 1784 – 10 June 1849) Február 24-e megpecsételte a júliusi monarchia sorsát. Lajos Fülöp megkísérelte, hogy Guizot ellenfelét, Thiers-t bízza meg kormányalakítással, de az örült, hogy a törvényhozás épületét fenyegető tömeg elől el tudott menekülni . A katonaság élére állított új parancsnok  , Bugeaud pedig be kellett, hogy lássa: a Nemzeti Gárda közönyös, sőt ellenséges magatartása miatt demoralizált és elszigetelt erőivel nem bír a hatalmassá vált felkeléssel. Lajos Fülöp ekkor lemondott kilenc éves unokája,  a párizsi herceg javára. Mire a gyermek anyja az orléansi hercegnő a déli órákban megérkezett a törvényhozás épületéhez, a képviselők jószándéka ellenére sem lehetett szó a régensség elfogadásáról . Az épületbe behatolt tömeg a köztársaságot követelte, s ideiglenes kormány megszervezését . Lamartine a jelenlévő képviselőkkel és a tüntetőkkel  elfogadtatott egy hét nevet tartalmazó listát, amelyen ő és az elszánt köztársasági Ledru-Rollin voltak a legkiemelkedőbb személyiségek. A tüntetők ekkor azt követelték  , hogy vonuljanak a városházára, s - mint 1830-ban - ott iktassák  be az ideiglenes kormányt.

 


Louis Blanc (Madrid, 1813. október 28. - Cannes, 1882. december 6.) francia politikai újságíró, történész és szocialista politikus.


Itt a tömeg követelésére újabb tagokat vettek be a kormányba: a szocialista Louis Blancot , valamint az események előkészítésében szerepet játszott "La Réforme" és "Le National" című lapok szerkesztőit . A tömeg követelte a köztársaság azonnali kikiáltását is. Lamartine, aki aki kétségtelenül az események egyik vezetője volt , előbb ahhoz ragaszkodott, hogy a vidéket is kérdezzék meg. A feháborodás hallatán azonban kijelentette: proklamálják a köztársaságot. Ezt azután másnap újabb nyilatkozatban kellett megerősítenie.
  Az ideiglenes kormányra hatalmas feladatok vártak. Ezek egy része a felkelők követelésének teljesítéséből adódott. Így február 25-én tömegtüntetés követelésére deklarálták a munkához való jogot. Másnap, február 26-án megjelent a dekrétum a nemzeti műhelyek  megszervezéséről , s 28-án újabb tüntetés eredményeként - megszervezték  a munkaügyi bizottságot Blanc vezetésével. Március 2-án a munkanap hosszát Párizsban 10, vidéken 11 órában határozták meg . Jól mutatják ezek az intézkedések , hogy a felfegyverzett munkásoknak milyen súlyuk volt, miként tudták követeléseiket érvényesíteni. .
Az alkotmányozó nemzetgyűlési választások előkészítésére a kormány március 5-én kelt rendelete bevezette az alkotmányos választójogot, amely a 21. éves férfiak választójogát , a 24 . évet betöltöttek választhetóságát írta elő, természetesen 6 havi egy helyben lakás esetén. A választások április 23-án  voltak, eredményeként mérsékelt republikánus nemzetgyűlés alakult. Az új nemzetgyűlés május 4-én ült össze , s legfontosabb feladata az új kormány kidolgozása volt.
  Közben zajlott Párizs politikai élete. Március 16-án a Nemzeti Gárda mintegy 25 000 főnyi tagja tüntetett a kormány ellen, azért, mert az elrendelte a gárda elit alakulatainak megszüntetését. Másnap a klubbok hatalmas ellentüntetést szerveztek , amely legalább 100.000 embert mozgatott meg. Április 16-án a baloldal Marsmezőn rendezett demonstrációját a Nemzeti Gárda megzavarta, majd 20-án a kormány " a testvériség ünnepén" nagy erődemonstrációt rendezett , zászlót ajándékozva  a városba visszahozott katonaságnak és  a Nemzeti Gárdának. A kormány és a baloldali klubbok  ellentéte május 15-én végleg kiéleződött, amikor a Lengyelország megsegítését követelő tüntetők behatoltak  a nemzetgyűlés épületébe . 

Vezetőit ezt követően letartóztatták  , klubjaikat bezárták  és május 16-án felszámolták a munkaügyi bizottságot, a februári napok nagy vívmányát. Párizst csak hetek választották el  a júniusi munkás felkeléstől , a "kétségbeesés forradalmától"  . 

.

]]>
Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-febr-24-forradalom-parizsban
1848. MÁRCIUS 3. Kossuth felirati javaslata http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-marcius-3-kossuth-felirati-javaslata Wed, 20 Jul 2011 18:51:00 +0200
Az ezekben a napokban született jelentések arról tudósítják  a kormányzatot , hogy Kossuth és elvbarátai  felszólítást kívánnak intézni az uralkodóhoz " az örökös tartományoknak adandó alkotmány és a magyar katonaságnak  Olaszországból leendő  hazabobocsátása  ügyében" , és  beszámolnak arról is , hogy a magyar ellenzék felvette a kapcsolatot a cseh rendekkel .  A párizsi forradalom hírének  Pozsonyba érkezése felgyorsította az eseményeket.
 Kossuth az alsótábla március 3-i ülésén a reformellenzék megbízásából nagyívű beszédben vázolta elképzeléseit. Kapcsolódva Balogh Kornél , Győr vármegye konzervatív követének indítványához, mely szerint az országgyűlés szólítsa fel a bécsi kabinetet, hogy adjon ki hivatalos nyilatkozatot  a Habsburg - birodalom pénzügyi helyzetéről , összefoglalta az ellenzék legfontosabb követeléseit is. A " roppant számú hallgatóság , fulladásig tömött karzatok  "   előtt indítványt terjesztett elő az uralkodóhoz intézendő feliratról , amely tételesen foglalta össze a polgári átalakulásnak  és az ország valóságos önkormányzatának  alapkövetelményeit. A megváltozott politikai helyzet ellenére sem radikalizálta meg az ellenzék programját , mérsékelten fogalmazott , hogy maga mellé állítsa a még ingadozó követtársait is. A közteherviselés kérdésében megismételte, amit az alsótábla már elfogadott , vagyis " elhatároztuk  , hogy a közös teherviselés  a nép közterheiben , mikkel  a megyei közigazgatást  eddig egyedül fedezi , osztozni fogunk  , s az ország új  szükségeinek  pótlásáról  is hasonló alapon gondoskodandunk  " .
  Hasonlóan óvatosan nyilatkozott az örökváltság kérdésében is: "  Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összvekötve eszközöljük  , s ezáltal a nép és a nemesség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának  gyarapításával felséged trónját megszilárdítjuk  ".
 Más húrokat pengetett azonban , amikor kihangsúlyozza, hogy " a népnek  politikai jogokban illő részesítésére is az időt elérkezettnek véljük. "  Ennek kapcsán leszögezte: " alkotmányos életünk is valódi képviseleti  rendszerré fejlődést igényel, szellemi érdekeink  szabadság alapján ápolást követelnek  , honvédelmi rendszerünk  nemzeti jellemünknek  s a honlakosok különböző osztályai érdekegységének  alapján gyökeres átalakítást kíván..." Halaszthatatlannak tartotta az ország gazdasági fejlesztését, " a magyar közállomány jövedelmeinek  és szükségeinek  számbavételét és felelős kezelés alá tételét " is. Elismerte , hogy " sokban  e kérdések közül az ausztriai tartományokkali érdektalálkozás kiegyenlítésének szüksége forog fenn , mire nemzeti önálló jogaink   s érdekeink  megóvása mellett örömest nyújtunk segédkezet ".
 Mindezek  azonban csak akkor valósulhatnak meg, " alkotmányos életünk kifejtésére  s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink  csak azáltal nyerhetnek életet és valóságot " , ha " végrehajtásukkal minden idegen avatkozástól  független nemzeti kormány leszen megbízva , mely a többség alkotmányos elvének   legyen felelős kifolyása ". És ekkor már mindenki számára nyilvánvaló volt az is, hogy nem halogatható tovább az örörkös tartományok  kormányzásának  kérdése . Kossuth tehát elébe ment az eseményeknek , és leszögezte, " felséged az elkövetkezhető balesemények legbiztosabb óvszerét  hű népeinek legbarátságosabb egyetértését, a monarchia különböző tartományainak legerősebb forrasztékát , s mindezek által  felséges trónjának  s az uralkodóháznak  legrendíthetlenebb támaszát abban találandja fel , ha fejedelmi székét minden uralkodói viszonyban  a kor szüksége által múlthatatlanul igényelt népszerű alkotmányos institúciókkal környezendi ". 

   Olyan program volt ez , melyet az alsótábla követei  minden ellenkezés nélkül támogathattak - és támogattak  is. A felirat tehát az országgyűlés ügymenetének  rendje szerint a főrendi tábla elé került. Az időnyerésre játszó kormányzat azonban tanácskozásokra Bécsbe rendelte az ország főméltóságait, így nem volt aki  összehívhatta volna a főrendeket. Lázas munka kezdődött Bécsben az országgyűlést megdorgáló leiratot , végső esteben az országgyűlés feloszlatását tervezgették  .  Pozsonyban a pesti Ellenzéki Kör által megindítandó országos aláírásgyűjtő mozgalommal kívántak nyomást gyakorolni a tétovázó főrendekre. Március 13-án mindkét " akarat " elvesztette jelentőségét - kitört a bécsi forradalom. A nádor Pozsonyban  14-én összehívta a főrendi táblát, amely ellenvetés nélkül megszavazta a felirati javaslatot. Ezt követően döntöttek arról is , hogy a nagy jelentőségű okmányt másnap a két tábla  száztagú küldöttsége vigye a császárvárosba.
   Másnap reggel elindult Bécsbe a " Ferenc Károly "  , a " magyar  argonauták " hajója .

 

]]>
Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-marcius-3-kossuth-felirati-javaslata
Széchenyi kísérlete a forradalom feltartóztatására http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/szechenyi-kiserlete-a-forradalom-feltartoztatasara Mon, 25 Jul 2011 07:24:00 +0200 Apponyi Széchenyivel is közölte tervét. Ebben és Széchenyinek a felirati vita során tett indítványában volt egy közös elem, a teljhatalmú királyi biztos megbízatása. Mindketten más feladatot szántak neki . Apponyi olyan személyt keresett, aki a stabilitást, a rendet hatalmi eszközök  igénybevételével helyreállítja. Széchenyi viszont olyan közvetítőt akart, aki reformokkal megy az események elébe , és aki kompresszumot képes teremteni az udvar és a reformellenzék között. Széchenyi úgy vélte , hogy őt tekintélye, követi pozíciója alkalmassá teheti erre a feladatra. Amikor március 9-én a magyar kormányszervek  vezetői Bécsben István nádornál összegyűltek  , a helyzet súlyosabb volt , mint március elején. A francia forradalom , a március 3-i Kossuth beszéd és a 4-én elfogadott felirat hírére most már Apponyi sem merte egyszerűen feloszlatni az országgyűlést. Ezt az eljárást csak akkora akarta fenntartani , ha a rendek egy szigorú dorgálás hatására sem hagynának fel az alkotmányos követelések  hangoztatásával és nem térnének vissza a királyi előadásokban meghatározott tárgyak vitatására. A diéta berekesztését fenyegetésként a dorgáló leiratban helyezte volna kilátásba , viszont a rendek  engedetlensége esetére szerette volna a feloszlatást előre kimondatni , megszerezni hozzá a főtisztviselők támogatását és közreműködését.


 

Apponyi György gróf, magyar kancellár



  Széchenyi ekkor kérte, hogy a forradalom megelőzésére küldje le a király őt királyi biztosként a diétára addig, míg tekintélye teljesen el nem fogy, s adjon neki teljhatalmat a rendekkel való alkudozásra. Naplója szerint a helyzet megszilárdítására még a katonaság feletti rendelkezést is magában foglaló teljhatalomra gondolt, a másik oldalon viszont a politikai csoportok  betiltása is felmerült benne.
  A kormányzat tagjai azonban egyiküket sem támogatták . A legtöbben amellett voltak, hogy meg kell elégedni a rendek megintésével, az országgyűlés feloszlatását azonban már nem merték vállalni .  Féltek attól, hogy ez még jobban elmérgesíti a helyzetet, és legfeljebb politikai zűrzavarhoz vezet. Másrészt bizakodtak egy másfajta kibontakozás lehetőségében is . A feliratot elfogadó követek egy része ugyanis inkább bizonytalan , mint eltökélt volt a felelős kormányzat követelése kérdésében. Sokan csak azért szavaztak mellette , mert nem merték az estleges zavarok felelősségét vállalni de ugyanennyire féltek az udvar megtorlásától is. A konzervatív vezetők reménykedtek  , hogy a dorgálás ezeket Kossuth irányzatának  elhagyására készteti . A magyar vezetőkkel  szemben a birodalmi kormányzat feje, Metternich a radikális lépés , a feloszlatás mellet volt.

 

Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője. A 19. század egyik legbefolyásosabb diplomatája. A konzervativizmusnak – korát messze megelőző szellemű – egyik megalapozója, teoretikusa, és egyúttal sikeres gyakorlati politikusa.


Végül furcsa módon egyik elképzelés értelmében sem készült királyi leirat. A szorult helyzetben a kormányzat bizonytalankodott, a veszedelmes körülmények közt nem mert lépni, hanem kivárt. Az udvar és Metternich úgy látta, hogy talán mégis célszerűbb , ha Kossuth feliratát a főrendekkel szavaztatják le, és így a várható felháborodás ezeket és nem a birodalmi vezetést sújtja. A főrendek viszont éppen abban bíztak , hogy a kínos döntést nem nekik kell meghozni , hanem az udvar lépése előbb szabadítja meg őket a döntés lelki terheitől és politikai , társadalmi következményeitől.
Miközben mindkét fél a másikra várt , teltek a napok  , míg a március 13-án kitört , bécsi forradalom végleg meg nem bénította sőt lemondásra nem kényszerítette a birodalmi vezetést.


 

]]>
Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/szechenyi-kiserlete-a-forradalom-feltartoztatasara
Kossuth és tábornokai http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/kossuth-es-tabornokai Sat, 30 Jul 2011 11:34:00 +0200 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/kossuth-es-tabornokai Ágoston József (politikus) http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/agoston-jozsef-politikus Sat, 08 Oct 2011 01:38:00 +0200 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/agoston-jozsef-politikus Batthyány Lajos http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/batthyany-lajos Sat, 08 Oct 2011 00:28:00 +0200 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/batthyany-lajos 1848. március 12. - Elkészül a "12 Pont" http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-marcius-12-elkeszul-a-12-pont Wed, 21 Sep 2011 13:31:00 +0200  

A radikálisok azonban ebbe nem nyugodtak bele , s Pozsonyba küldték   Irányi Dánielt , aki ott Kossuthtal tárgyalt és ismertette vele a pesti ifjúság elégedetlenségét az országgyűlés addigi eredményei miatt . Kossuth ezt az ellenzék   félénkségével magyarázta s helyeselte Irányi javaslatát , hogy az országgyűlés ellenzékének törekvéseit peticiókkal , országos mozgalommal kellene támogatni .


Irinyi József (Albis (Bihar megye), 1822. – Pest, 1859. február 20.) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő.  Irinyi József, javaslatára született meg a 12 pont



A Pestre visszatért Irányinak ez a javaslata az Ellenzéki Kör  március 9-én tartott ünnepi vacsoráján került szóba, ahol nagy volt a felháborodás a pozsonyi főrendek  időhúzó tatktikája miatt , amivel akadályozták  az alsóház feliratának megvitatását. Ebben a légkörben született meg az elhatározás , hogy országos petíciós kampányt indítanak  az országgyűlési ellenzék támogatására. A petíció szövegének elkészítését Irínyi József vállalta.
A szöveggel Irínyi valószínűleg már 11-én elkészült , de azt csak 12-én függesztette ki a Körben . Ez nemcsak a később híressé vált, tizenkét pontba szedett kívánságot tartalmazta , hanem egy bevezetést is , amely az országgyűlés rendeinek  megindokolta a kezdeményezést . Ez utalt arra, hogy  >>

 

]]>
Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/esemenyek/1848-marcius-12-elkeszul-a-12-pont
Vörössipkások http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/alkategoriak/vorossipkasok Sun, 18 Sep 2011 10:46:00 +0200 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/alkategoriak/vorossipkasok Világosi fegyverletétel http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/alkategoriak/vilagosi-fegyverletetel Sun, 18 Sep 2011 10:56:00 +0200 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/alkategoriak/vilagosi-fegyverletetel A legnagyobb betyár – Rózsa Sándor születésnapja (1813) http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/a-legnagyobb-betyar-ndash-rozsa-sandor-szuletesnapja-1813 Wed, 20 Jul 2011 17:39:00 +0200  

Rózsa Sándor több bűncselekményt is elkövetett, de állítólag sohasem káromkodott, és az igazságszolgáltatás jegyében cselekedett. Megbüntette az elitet, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején 150 fős seregével kiverte a szerb megszállókat a Délvidékről – maga Kossuth Lajos kérte meg arra, hogy segítsen.

Úgynevezett muszájbetyár volt, azaz a hatalom kényszerítette arra, hogy szembeszálljon a törvényekkel. Volt kitől örökölnie a csibészséget, mert apját egy alkalommal elkapták, amikor ellopott egy lovat. Ő azonban nem úszta meg, felakasztották – ekkor még gyerek volt Rózsa Sándor.

23 évesen viszont már nem kölyökként tekintett rá a bíróság: tehénlopásért sokévnyi börtönre ítélték Szegeden. Megszökött a rabságból, és innentől kezdve a menekülés és kalandok egész sora következett életében az Alföld pusztáin, tanyáin. Szinte mindenki befogadta, kapott ételt, italt, szállást. Élő legenda volt, akinek a híre gyorsan terjedt. Részlet a Rózsa Sándor című filmből (főszereplő Oszter Sándor):

 



1845-ben kérvényt nyújtott be, melyben vállalta volna, hogy becsületes életet él élete hátralévő részében – ezt a kérvényt a hatalom elutasította. Az 1848-as, szerbek elleni harcokért cserébe Kossuthtól kapott egy amnesztiára vonatkozó menlevelet. Érdekesség, hogy a karikás ostor volt a 150 fős betyársereg legnagyobb fegyvere, erre nem tudtak felkészülni a szerb janicsárok. A strázsai csatában 637 szerb halt meg, és nincs feljegyzés arról, a betyárok közül ottmaradt volna-e valaki.

A szabadságharc leverése után vérdíjat tűztek ki a fejére, méghozzá 10000 pengőt, ami szokatlanul magasnak számított akkoriban. 1857-ben adta ki Katona Pál, a tárgyalása 1859 februárjában kezdődött. Rózsa Sándor annyira népszerű volt, hogy nem merték kivégezni, életfogytiglani börtönre ítélték. Kufsteinbe, majd Theresianstadtba, később Pétervárra került, hogy aztán 1868-ban amnesztiával szabaduljon.

Miután kiszabadult, megpróbált becsületesen élni, de az emberek sztereotípiákkal közelítettek felé. Újra összeállt a banda, vonatokat és postakocsikat raboltak. Ráday Gedeon pandúrfőnök csapdát állított neki, újra elfogták és a szamosújvári börtönben halt meg, 1878-ban. Rengeteg legenda szól róla, nem véletlen, hogy versek, népdalok, sőt filmsorozat is készült életéről, nem beszélve a paródiákról. Ha valamit zsákmányoltak, mindig egyenlően osztotta szét azt a többi betyár között. Akinek csak tudott, segített. Talán ezért maradt pozitív hős.


 

Forrás: Hír24
]]>
Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/szemelyek/a-legnagyobb-betyar-ndash-rozsa-sandor-szuletesnapja-1813
November 18. - December 3. http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/kronologia/november-18-december-3 Tue, 21 Jun 2011 06:04:00 +0200 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/kronologia/november-18-december-3 Centralisták http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/centralistak Mon, 14 Mar 2011 22:03:00 +0100 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/centralistak Az Akadémia http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/az-akademia Mon, 14 Mar 2011 09:03:00 +0100 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/az-akademia A Kisfaludy Társaság http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/a-kisfaludy-tarsasag Mon, 14 Mar 2011 08:54:00 +0100 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/a-kisfaludy-tarsasag A műsorpolitika elvi kérdései http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/a-musorpolitika-elvi-kerdesei Mon, 14 Mar 2011 08:48:00 +0100 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/a-musorpolitika-elvi-kerdesei f1 http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/egyeb/f1-1 Sun, 13 Mar 2011 21:32:00 +0100 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/egyeb/f1-1 Pest első állandó színháza http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/pest-elso-allando-szinhaza Sun, 13 Mar 2011 19:05:00 +0100 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/pest-elso-allando-szinhaza Az 1841. évi korszakhatár http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/az-1841-evi-korszakhatar Sun, 13 Mar 2011 18:55:00 +0100 Emp http://www.hotdog.hu/1848-49-szabadsagharc-em/irodalom/az-1841-evi-korszakhatar